Nagyon megörültem, amikor Sebas rábólintott az interjúra, mivel az egyik kedvenc fotósomról van szó. A spanyol srác nagy megszállottja a punkzenének, melyből sok inspirációt merít. Képei a leghíresebb sportmagazinokban rendszeresen jelennek meg világszerte. A nem mindennapi külső egy remek fickót takar, a fotóiról már nem is beszélve. Mr. Sebas Romeróval beszélgettem Barcelonából.
(…)
Szerinted milyen összetevők, ismérvek (emberileg és szakmailag) szükségesek ahhoz, hogy valaki fotósként karriert fusson be? Egyáltalán meg lehet-e tanulni a fotózást, vagy kell hozzá egy sajátos látásmód, illetve tehetség?
Azt hiszem, ugyanolyan képességek kellenek, mint más munkához vagy bármihez, amit az életben végzel. Ahhoz, hogy profi fotóssá válhass, ez kell hogy legyen a vallásod, a mindennapjaid és a rémálmod. Következetesnek kell lenned, meg kell találnod a stílusodat, kutatni és mindenekfelett nem adni fel sose… El kell fogadnod, hogy egyáltalán nincs pénzed, és vissza kell utasítanod más jobb állásokat, és készen kell állnod arra, hogy nem egy kölyök kerül majd az utadba, aki ki akar ütni téged. De ahogy mondtam, úgy gondolom, ha orvos akarsz lenni vagy ügyvéd, pap vagy csak egy munkanélküli, akkor is ezt kell majd tenned. A másik dologról: nem tudom, hogy mi jön először, a tehetség vagy a technika. Van sok iskola, ahol kreativitást és ilyesmiket tanítanak. Az én utam egészen más, mert az én tanáraim csupa seg*fejek voltak, akik nem tudták a szó szigorú jelentését.
Milyen felszerelésed van jelenleg?
Csak egy gépem van, egy Nikon D70-es, három darab tízéves Metz vaku, Pocket Wizard rádiós kioldók, 50 mm-es, 15 mm-es, 10,5 mm-es és még néhány kisebb objektív. Az összes használt és közel ahhoz, hogy elromoljon. Nem igazán vagyok az, aki beszáll ebbe az ostoba játékba, hogy megvegye a legfrissebb felszerelést. A fotó a fotósról szól és nem egy olyan személyről, aki elpocsékolja a pénzt kütyükre, amelyek önmagukban kevesek ahhoz, hogy megragadjanak egy adott pillanatot. Mert az események valójában benned történnek, emberekben folynak és nem az istenverte kamerádban, ami 15.000 eurót ér…
(…)
A mallorcai Merida Press Campek állandó színfoltjának számító Sebassal Szász Norbert beszélgetett, a végeredmény pedig magazinunk nemsokára a Bringaexpón debütáló 2009. március-áprilisi számában olvasható.
