fbpx

Mennyibe kerül egy kerékpár?

A technika nagyléptékű fejlődése mellett az utóbbi két évtized a kerékpártípusok sokszínűségét is megteremtette. A kerékpár-kereskedésben a laikus vásárló meglepődve szembesül a soha nem látott típusválasztékkal. A bőség zavarában felmerülhet a kérdés: melyik típus mire is való, kerékpározási szokásunkhoz melyik lenne a legmegfelelőbb? Jelen írás ebben kíván segítséget nyújtani.

Aki 2009 tavaszán kerékpárt szeretne vásárolni, annak számos fontos döntést kell hozni a kerékpár-kereskedésben. Míg régebben legfeljebb a mountain bike, a versenykerékpár és az egyszerű, hagyományos kerékpár (parasztbicikli) jelentette a választási lehetőséget, mára az árkategória, gyártó, szín- és modellválasztás előtt célszerű tisztázni, hogy egész pontosan mire szeretnénk használni a beszerzendő masinát. Ha nem tervezzük elhagyni a szilárd burkolatú utakat, máris fél tucat típus esik ki a lehetőségek közül, viszont a mountain bike-okhoz vonzódva azt is célszerű tudnunk, hogy milyen jellegű terepútvonalakon fogunk leggyakrabban hajtani, illetve a felfelé tekerést ki tudjuk-e váltani valamilyen szállítási módszerrel. Ha pedig a közeli ugratópályán szeretnénk technikai tudásunkat fejleszteni, tökéletesíteni, akkor megint egy teljesen más MTB kerékpártípust célszerű választani… Az alábbiakban három fő kategóriát kialakítva vesszük sorra az egyes típusokat.

Mennyibe kerül egy bicikli?

Mindenki felteszi a kérdést és sokaknak a választ sajnos a nagyáruházak szórólapjai adják meg, meglehetősen téves árelképzelést gerjesztve. 20-30 évvel korábban egy kerékpár ára minimum egy havi átlagkereset volt, amely ma kb. 100-120.000 Ft-nak felel meg. Hiába próbálják elhitetni 15.000 Ft-os kerékpárnak látszó tárgyakról, hogy ennyiért valódi kétkerekűt kapunk. A szakkereskedések árai – ahol valódi kerékpárt vehetünk – nagyjából az alábbi képet mutatják az új, felnőtt kerékpárok vonatkozásában:

Felejtős: 0-25.000 Ft-ig

Tisztában kell lennünk azzal, hogy ennyiért lehetetlen ma vállalható minőségű kerékpárt gyártani, vásárolni. Még elfogadható szinten, a kategória felső határánál egy hagyományos egysebességes kerékpár férhet bele a keretbe, illetve a legegyszerűbb, kisgyermekeknek szánt kerékpár. Ha ennél olcsóbban kínálnak többfokozatú váltóval, esetleg felfüggesztéssel rendelkező kerékpárt, mindenképpen okunk van gyanakodni, és ha jót akarunk magunknak, hamar tegyünk le a vásárlási szándékunkról.

Alapszint: 25-50.000 Ft között

Ez az a minimális összeg, melynél a készterméket már valóban kerékpárnak nevezhetjük. Az egyes kategóriákban más-más műszaki tartalom jelenik meg, a merevvázas városi kerékpárok, egyszerűbb túragépek vásárolhatók ennyiért elfogadható minőségben, egy mountain bike műszaki tartalmához a kategória tetejéből választva is csak alacsony minőségi szintű alkatrészeket kaphatunk. Kerüljük ebben a kategóriában a „látszatteleszkópokat”, kizárólag merevvázas kerékpárt válasszunk, melyhez igény szerint később érdemi teleszkópot lehet vásárolni. Ebbe az árba használható felfüggesztést sajnos egyik gyártó sem tud kínálni.

Alsó szint: 50.000 – 100.000 Ft között

Ebben az árkategóriában hétköznapi használatra szánt kerékpárokból városi/trekking/túra felhasználásra már tartósabb darabot vásárolhatunk és a felső ársáv közelében indulnak a már használható minőségű, első teleszkópos hegyikerékpárok is. Népszerű árkategória, így több neves gyártó számos modellje közül választhatunk.

Alsó- középszint: 100.000 – 150.000 Ft között

Ez az árkategória, amelynél a városi/trekking/túra kategóriában az első minőségi kerékpárokat kapjuk, a mountain bike kategóriában, az intenzívebb hobbi-túra felhasználásra szánt darabok jöhetnek szóba, illetve megjelennek az első modern fékváltókaros országútiak. Kaphatók továbbá alapszintű dirtgépek, mellyel már ugratókat is biztonsággal kipróbálhatunk.

Középszint: 150.000 – 300.000 Ft között

Itt már egyre kevesebb kompromisszummal rendelkező, egyre magasabb technikai szintű kerékpárt kapunk. Aszfaltra szánt kerékpárokból már minden igényt kielégítő, akár amatőr versenyzésre is alkalmas modellt választhatunk, vagy olyan túragépet, mellyel föld körüli útra indulhatunk. Az MTB kategóriában maratonversenyzésre tervezett, felfüggesztéssel rendelkező modellek vásárolhatók, vagy akár extrém felhasználásra alkalmas gépet is vehetünk. A Lajtától nyugatra mellesleg ez a legnépszerűbb árszint – nem véletlenül…

Felső- középszint: 300.000 Ft – 500.000 Ft

Akik komolyan gondolják a kerékpározást, életük szerves részévé vált, azok minden bizonnyal egy kompromisszumoktól többé-kevésbé mentes gépre vágynak. Ehhez minimum 300.000 forintot kell kiadni, de egyes kategóriákban – mint az összteleszkópos, könnyű MTB-k, vagy az extrém felhasználása szánt, minden terepen helytálló masinák esetében – ez a határ félmillió forint felett van. Ennyi pénzért már megbízható, több szezonon át kiválóan működő, könnyű kerékpárunk lehet, mellyel a legtöbbet hozhatjuk ki magunkból.

Felső szint: 500.000 Ft felett

Elsősorban versenyfelhasználásra kihegyezett kerékpárokat találunk ebben a csoportban, melynek komolyabb darabjai bármely kategóriában átléphetik, vagy jóval meghaladják a hétszámjegyű határt. Ezen a szinten milliméterekről, grammokról, vázanyagokról szól a kerékpár, amely minden elemében az adott felhasználási területre kihegyezett.

Mi kerül ennyibe egy biciklin?

Akik sokallják a fent meghatározott árakat egy adott kategóriájú kerékpárért, gondolkozzanak el azon, hogy a kellemes, problémamentes kerékpározáshoz magas szintű technika szükséges – mind a váz, mind pedig az alkatrészek terén. A kerékpároknál ugyanolyan különbségek vannak a váltó és fékrendszerek terén, mint az autóknál, vagy más műszaki cikkeknél. A legismertebb alkatrészgyártó Shimano pl. csak monti felhasználásra 10 alkatrészcsaládot kínál, melyek között ár és minőség tekintetében akár tízszeres különbség is lehet. A rugózási rendszereknél a belépő szintű első teleszkópok, hátsó rugóstagok ára nagyjából egy áruházi szörnybringa árának felel meg, és a komolyabb darabok ára egy alsó-középkategóriás kerékpáréval azonos. A vázanyagok tekintetében acélt, alumíniumot, karbont és titánt használnak. Az utóbbi anyagokból készült vázak ára akár egy középkategóriás kerékpár ára is lehet, a felfüggesztési rendszerek, ugyancsak nincsenek jó hatással az árcédulára… Ha nem akarunk folyamatosan váltót vagy féket állítani, ha azt szeretnénk, hogy a váltókar megnyomásával valóban egy fokozattal kisebb vagy nagyobb áttételben tudjunk hajtani, ha nem akarunk minden emelkedőn leszállni a bringáról, mert az tekerhetetlenül „kőnehéz”, ha kényelmes nyergen szeretnénk ülni, akkor erre valóban pénz kell szánni. Egy jól működő teleszkóp kényelmesebbé varázsolja a turistautak buckáit, és csak a szép tájra kell figyelnünk, miközben tüdőnkbe friss levegőt szívunk. Befektetésünk megtérül: a kényelem, a megbízhatóság, a magasabb teljesítményszint sok örömet szerezhet, a gyengébb minőség miatti bosszúság, a gyakori mechanikai meghibásodás, a kényelmetlen testhelyzet pedig csak meggyűlöltetik velünk a kerékpározást. Ha nincs anyagi forrásunk egy legalább alapszintű kerékpárra, akkor inkább válasszunk olcsóbb kikapcsolódási tevékenységet: kiránduljunk gyalogosan!

Új vagy használt?

Ha nincs sok pénzünk új kerékpárra, felmerülhet az igény, hogy használtan vegyünk egyet. Ez a döntés ésszerű lehet, de nem minden kerékpártípus esetében és nem minden árkategóriában. Mint minden mechanikus eszköz, a kerékpár is amortizálódik, forgóalkatrészei a szó szoros értelmében elkopnak, váza idővel kifárad, eltörik. Minél drágább egy kerékpár, váz vagy alkatrész, annál gyorsabban veszít értékéből. A mozgó alkatrészekre ez fokozottabban igaz, mivel életciklusuk igencsak korlátozott – főleg ha könnyű súly volt a tervezés fő szempontja. Következésképpen drága alkatrészekkel szerelt kerékpárt – főleg felfüggesztéssel rendelkezőt – csak rendkívül jó áron érdemes venni, és akkor se legyen túlságosan leamortizált, mivel az ilyen kategóriájú alkatrészek pótlása nem olcsó mulatság. Ellenben egy felfüggesztés nélküli, középkategóriás alkatrészekkel rendelkező, kifáradásra alig hajlamos acélvázzal és villával rendelkező darabot érdemes másodkézből venni, mivel nem sok minden romolhat el rajta, a váz sokáig fogja bírni, és az alkatrészek cseréje sem jelent akkora terhet. Az új kerékpár vásárlása mellett szól a garancia, az alkatrészek teljes életciklusa, és az eredet is biztos. (Használt kerékpár esetében mindenképpen kérdezzük ki az eladót a kerékpárral szerzett tapasztalatokról – ha nem tud érdemben válaszolni kérdéseinkre, legjobb, ha elállunk a vételtől…) A kereskedő segít a megfelelő beállításban, és hozzá fordulhatunk kérdéseinkkel, kéréseinkkel. Sokak számára ezek a biztosítékok megérik a felárat, és így kevesebb problémával kell szembenézni az elkövetkező 1-2 év során.

Hol adjam el használt kerékpáromat?

Manapság kizárólag az interneten keresztül történő hirdetés és értékesítés jöhet számításba. Nemcsak ingyenes, de rendkívül gyors (egy üzlet akár a hirdetésfeladást követő pár percen belül megtörténhet), és rengeteg potenciális vevő böngészi az internetes aprókat. A legfrekventáltabb a piacter.bikemag.hu, napi közel 150-200 új hirdetéssel, 5000 napi látogatóval. Itt érdemes meghirdetni a megunt, „kinőtt” gépet, illetve ide célszerű jönni, ha valaki használt kerékpár, váz vagy alkatrészt szeretne vásárolni, de megtalálhatók itt a kerékpárboltok ajánlatai is. Magánszemélyek számára 3 hirdetés ingyenes.

A cikk eredetileg a Bikemag 2008. tavaszi “Kerékpározz velünk!” különszámában jelent meg.

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo