„Ez egy közepes VB-re sikeredett” – Waberer’s Areus Cube világbajnoki beszámoló
Az elmúlt hétvégi Norvégiában rendezett világbajnoksággal lezárult az idei év világversenyeinek sora. Juhász Zsolt és Parti András képviselte hazánkat az év legrangosabb versenyén, amit ezúttal magyar sportcsatorna is közvetített. Mindketten jó formában érkeztek Norvégiába, Partinak sikerült túljutni korábbi problémáin, Juhász az előző világkupák jó formáját igyekezett fenntartani a nagy megmérettetésre.
Juhász Zsolt kissé csalódottan mesélt norvég élményeiről.
Ez egy közepes vb-re sikeredett. Ezúttal az eliminátor futamon is indultam, de bevallom az XCO futamot jobban vártam. Úgy éreztem rég nem voltam ilyen jó formában, igaz kicsit fáradtnak éreztem magam a héten, de ezt normálisnak tartottam. A starton sokat gondolkodtam, hogyan tudnék a 75. helyről előre keveredni, nem igazán volt alkalmas előzésre a pálya ekkora mezőnynek. A kevés UCI pontom miatt sok gyengébb képességű távoli kollégát is előttem szólítottak be. Ennek ellenére – ugyan nehezen – de a maxot kihozva a közép mezőnybe tudtam verekedni magam, sajnos tovább nem ment. Talán kicsit korábban jött ki a jó forma vagy valami más, de ezúttal nem tudtam azt a szintet hozni, mint legutóbb Méribelben az utolsó világkupán.
Parti András
Parti András túljutva magánéleti gondjain, technikái problémái ellenére is remek versenyt futott.
Nem teljesen ideális előzmények után érkeztem meg a világbajnokságra, elég nehéz időszakon vagyok túl, ennek megfelelően nem is voltam a legmagabiztosabb. Az edzőm, Szöllőssy István tartotta bennem a lelket, mert a wattok azt mutatták, hogy fizikailag jó állapotban vagyok. Csak fejben kellett rendbe raknom a dolgokat, amiben Klopfer Csaba (Sportlabor) segített, így a meribelli világkupa utáni szűk két hétben sikerült mentálisan is felkészülnöm. Norvégiába már optimistábban utaztam, ebből kifolyólag már nem voltak ólmozottak a lábaim, mint eddig. A rajtom egészen jól sikerült, főleg magamhoz képest. Ezt követően is tudtam még felfelé jönni, éreztem, hogy végre van erőm. A harmadik körben sajnos összeszedtem egy defektet, majd kereket cseréltem, amivel kb. egy percet buktam és visszacsúsztam úgy 9-10 helyet. Szerencsére sikerült utána is elkapnom a ritmust és visszaszereznem a pozíciómat, de még egy láncleesés miatt is meg kellett állnom pár másodperce az 5. körben. Azért végig előzgetve a 41. helyen futottam be, amivel az előzmények és a technikai problémák miatt abszolút elégedett vagyok. Nyilván van bennem több is, tavaly pl. 29. voltam, de ez most legalább annyit ér nekem az utóbbi időszakom fényében.
A nagy világversenyek sorozata ebben az esztendőben a világbajnoksággal ugyan véget ért, de a csapat versenyszezonja még tart. A Waberer’s Areus Cube legközelebb a nagykanizsai Elimina Tour versenyhétvégén áll rajthoz, méghozzá ezúttal teljes legénységgel.
.
