Hidraulikus tárcsafék a cyclocross szakágban

Hétvégén, a GVA Trofee harmadik fordulója után technikai szempontból érdekes képre bukkantunk Hamvas Bálint honlapján, a három jelentős nemzetközi cyclocross versenysorozatot nyomon követő cyclingphotos.co.uk honlapon…

A Hope által szponzorált versenyző, Paul Oldham kerékpárján egy hidraulikus tárcsafék díszelgett, ami annak ellenére nem mindennapi látvány a mezőnyben, hogy a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) idén már engedélyezi az alkatrész használatát a szakágban.

A cyclocross kerékpárokon a tárcsafék elterjedését a 2010/2011-es szezon kezdetéig egy UCI (Nemzetközi Kerékpáros Szövetség) szabály gátolta. A módosítást követően már a krossz kerékpárokat is szerelhetik a jobb fékhatást biztosító tárcsafékekkel, ami különösen a sáros körülmények között, valamint a kanyarok előtt a fékutak rövidítésénél jelenthet előnyt a versenyzők számára.

Ez a változás csupán az UCI kategóriájú versenyeket érintette, hiszen azon kívül eddig is lehetett használni a tárcsaféket. A szabálymódosítás és talán az újítási lehetőségek hatására folyamatosan egyre több gyártó kezdett tárcsafékkel szerelt bringa gyártásába, vagy legalábbis felfogatási lehetőséget biztosítva a villán és a vázon. Ezzel a felhasználóra bízva a választás lehetőségét.

Paul Oldham - brit cyclocross versenyző

A hegyikerékpároknál néhány éve kezdődött ez az evolúciós változás, aminek következménye az lett, hogy már az alsóbb, 80-150 ezer forintos árkategóriába tartozó bringák közül is egyre több tárcsafékkel szerelt. A magasabb kategóriáról nem is beszélve, ahol szinte már nem is találunk abroncsfékes verziót.

A tárcsafék krossz kerékpárokon való elterjedésének útjában több dolog is áll:

Az első maga a villa és a váz kialakítása. A korábbi évekből származó vázakon és villákon elvétve találunk csak tárcsafék felfogatási lehetőséget. Az újabbakon sincs még az összes modellen. Ami mondjuk érthető is, mert fejlesztést igényel, új vázat, villát tervezni – vagy egy új típusra rábökni a Nagy Tajvani Kerékpárkatalógusban. Ezek az újítások mind-mind pénzbe kerülnek, amit nem biztos, hogy megfizet a vásárló.

A versenyzők nagy dilemmája a tömeg. A tárcsafék egyelőre jelentős többlettömeggel jár, ami mindenképp nagy érvágás nekik. Így ha végignézünk a világkupák és egyéb világversenyek mezőnyén, láthatjuk, hogy a versenyzők nagy része még a hagyományos felniféket használja. Még a nagy nemzetközi csapatoknak is nagy költség az átállás, hazai viszonylatban pedig talán egy kezemen is meg tudnám számolni, hány tárcsafékes krossz bringa áll a rajtvonalnál. Tapasztalatból megemlíteném, hogy egy jól beállított kanti fék csak kissé marad el a tárcsaféktől, valamint a versenyző technikai tudása is előtérbe kerül, hisz nem kell nyakra-főre fékezni.

Hope tárcsafék Oldham kerékpárján

A következő akadályt a bowden húzású fékkarok generálják. Ugye tapasztaljuk, hogy nagyon kevés gyártónak van bowdenes tárcsaféke. Talán az Avid, Shimano és Tektro tud felmutatni ilyet, hogy csak az elterjedtebbeket említsem. Ezeknek a speciális, kifejezetten kanti és országúti fékkarhoz tervezett fajtáit tudjuk csak feltenni a krossz bringákra a bowdenhúzás mennyisége miatt.

A bowdenes tárcsafékek nem csak kínálatukban maradnak el hidraulikus társaiktól, hanem a működésük is elmaradottabb. Ebben az esetben az egyik fékpofa mozog csak, míg a másik teljesen fixen áll. Ez egyrészt azért nem szerencsés, mert nagyon pontosan be kell állítani a fix pofa távolságát a tárcsától, másrészt pedig a fékezés során folyamatosan hajlítgatja a mozgó fékpofa a tárcsát, aminek az elgörbülő féktárcsa és idegesítően cincogó hang lesz az eredménye.

"Sufnituning" verzió hidraulikus cyclocross tárcsafékre

Ezekre a problémákra a megoldás a hidraulikus tárcsafék – lenne. Ugyanis ezeket egyelőre nem könnyű összehangolni az országúti fék-váltókarjaival. Az áttörést az jelentheti majd, ha valamelyik nagy gyártó a fékváltókarba integrálja az olajtartályt, de erre még várni kell. Keringenek bizonytalan információk a Shimano ilyen irányú fejlesztéseiről, de semmi érdemlegesről nem tudunk beszámolni ez ügyben.

Ennek ellenére már több vállalkozó szellemű gyártó vagy ezermester is megmutatta, hogy nem lehetetlen létrehozni a rendszert. Az első megoldást a cxmagazine.com oldalán bemutatott krossz bringán találtam. Itt egy átalakított és jelentősen megszabdalt hidraulikus fékkart helyeztek egy bilincs segítségével a kormányra, olyan módon elforgatva és áttételezve, hogy az országúti fékkar pont elegendőt húzzon rajta.

A jótékony gumipalást takarja el a fékkart húzó bowden szerelékét

A másik lehetőséget pedig egy svájci kerékpárgyártó cég Eurobike-standján találtam. Ők főleg krossz és túra kerékpárokban utaznak, utóbbinál a felmálházott, akár 100 kiló feletti össztömeggel rendelkező gépeknél igen fontos a megbízható és hatékony fék.

Az elképzelés hasonlít az előbbi verzióhoz, annyi különbséggel, hogy itt egy normál hidraulikus féket helyeztek el a kormány közepén. A fék-váltókar bowdene pedig magát a fékkart húzza fékezéskor. Itt is egy köztes bilinccsel oldották meg a felfogatást, aminek következtében nem a kormánnyal vonalba, hanem kissé lejjebb került a fékkar. Ennek hátránya a kevésbé kényelmes fékkar húzás, viszont felső kormányfogásban is tudjuk használni a féket.

Hope hidraulikus tárcsafék konverter Odham kerékpárján

Az eddigi legprecízebb megoldást azonban az angol Nemzeti Kupa sorozatot vezető Paul Oldham bringáján találtuk, amit a bevezetőben is említettem. A Hope és a TRP is gyártja a mechanikusból hidraulikusra alakító fék-konvertert (nem tudom, hogy lehetne ezt szebben kifejezni).

Ezek a kész megoldások már sokkal kifinomultabbak, de hátrányuk a költségesség, amiért szerintem még jó darabig érdemes lesz inkább felni féket vagy bowdenes tárcsaféket használni. Kíváncsian várom, hogy a nagy gyártók mikor rukkolnak elő egy hidraulikus fék-váltókarral, mert valójában ez a lépés indíthatná el a lavinát.

A TRP hidraulikus tárcsafék konvertere

Írta: Tóth András; Fotók: Hamvas Bálint – cyclephotos.co.uk, Tóth András – bringasandras.hu, cxmagazine.com, velouk.net, bikeradar.com, bikerumor.com