Bikemag - a kerékpár magazin

FotoTour: Kerékpáros világbajnokság Firenzében, illetve “az időfutam, amit nem láttam…”

Tony Martin harmadik időfutam-világbajnoki címe számomra mind közül a legemlékezetesebb marad. Egyrészt Firenzében most három csúcsformában lévő nagyágyú – Martin, Wiggins, Cancellara – csapott össze, másrészt a helyszínen követhettem az eseményeket, ami mindig örök emlék.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_012

Ahogy a címből is kiderül, lehet hogy nem sokat láttam a verseny alakulásából, de a sajtótájékoztató végére összeállt a kép. Olyan mozaikokból, mint például a versenyzők elgyötört, vagy éppen izzadtságtól gyűrött, mégis felhőtlenül boldog arca, esetleg Wiggins egyéni gesztusai, amiért néhányan szeretjük, mások kevésbé…

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_001

A versenyzőkkel beszélgetve értelmet nyertek az időmérő pontok mellé írt számok, helyükre kerültek a kanyarok, vagy az utolsó kilométerek ritmusát kegyetlenül megtörő kis felüljáró, szinte tökéletesen el tudtam képzelni, mit érezhettek a hajrában. Amikor már a legnagyobbak sem pillantanak le a Wattmérőre, nem hallják, mit üvöltenek a rádióban, vagy a kísérőkocsiból, csak a fájdalom az egyetlen barátjuk.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_003

Talán fölösleges ecsetelni, hogy Firenzénél nehezebb alkalmasabb helyszínt találni egy országúti világbajnoksághoz. Az olaszok mint szervezők pocsékak tudnak lenni, nem zavarja őket, ha nincs minden részlet a helyén… Közlekedési szempontból a város – főleg egy idegen számára – kaotikus, pedig hol vagyunk még az elit férfi mezőnyversenytől, amire vasárnap kerül sor…

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_005

… Mégis szeretjük. Pont azért, mert olasz. Mert “csak úgy” alakul. És a végén valahogy mindig jól érezzük magunkat, már aki jól tudja érezni magát, ha nehéz kiszámítani bármit is. Amikor a folyópart mellett a belvárosban nyugodtan mégy be szemből az egyirányú utcába bringával a tömegbe, mert tudod, hogy mindenki tesz a szabályokra, egymásra mégis figyelnek az emberek. Vagy a verseny közben azzal szembesülsz, hogy átlagban ötből egy rendezőt nem világosítottak fel, hogy te igenis bemehetsz a pályára a zöld mellényben a zöld akkreditációval fényképezni abba a kanyarba, a kordonokon belülre. Annyira jó üvöltözni egy olasszal, kiabálva azt a pár indulatszót, amit ismersz, közben kézzel lábbal mutogatod, hogy ő egy idióta, és nem úgy van, és nyugodjon már le… És a végén mekkora katarzis, amikor a másik olasz – aki beszél angolul – odajön tisztázni a helyzetet, majd ugyancsak üvöltözve és gesztikulálva elmagyarázza a kollégának, hogy mekkora majom, és a végén megoldódnak a problémák. Ilyen például Stuttgartban nincs. Ott mindenki pontosan tudja, mi a feladata, kit mikor, hova engedhet be, és ahhoz milyen színű akkreditációs kártya szükséges. Szóval én az olaszt szeretem jobban, nem csak azért mert mondjuk Firenze szebb, mint Stuttgart.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_006

Na vissza az időfutamhoz. Miközben sétáltam a pályán, hogy Firenzével a háttérben is mutassunk pár képet, kezdtek szállingózni a nagyobb nevek, a folyóparton a hosszú egyenesben – szinte szélcsendben – hatalmas sebességgel közlekedtek, közben megtudtam, hogy az első checkpointnál Fabian Cancellara vezet, magáról a versenyről ez volt az első információm. Eredetileg Wigginsnek drukkoltam, de Kancellár remek formája is örömmel töltött el, már kezdtem is kalkulálni, hogy a befutónál majd hová álljak lesbe, lehetőleg a “kifutóterület” végére, ameddig biztosan elgurul majd a svájci sztár, és a palánknak dőlve kifújja magát.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_008

Kicsit elkalkuláltam az időt, nagyon kellett sietni a célhoz, a “Királyokat” szinte futtában sikerült fotózni. A legnagyobb hangzavar az olaszokat kísérte, különösen Malorit, de hamarosan jött Phinney és Wiggins. A brit majdnem elkapta a fiatal amerikait, elképesztő, hogy haladt, a brutális tempótól valahogy kétszer olyan vastagnak, erősnek tűnt, mint valójában. Abszolút a vörös zónában, vicsorítva tekert, mégis gyönyörűen, még a telekerék is tökéletesen szabályosan suhogott, mintha csak stílusból pörgetne. Aztán megérkezett Cancellara, miközben még vészesen messze voltam a céltól. A svájci görcsösebb volt, mint egyébként, és látszott, hogy nagyon fáj neki…

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_009

Majd túlságosan is hamar érkezett Tony Martin, nem kellett időmérő szerkezet ahhoz, hogy izgatott állapotomban is egyértelműen tudjam, ő a világbajnok. Egy ágyúgolyóhoz hasonlított, nem csak a sebessége, de a kronógépen elfoglalt pozíciója alapján is: mint egy fehéren izzó meteor suhant el mellettem. Hatalmas szerencsémre Martin mögött jött egy-két sajtós Skoda, és két kézzel hadonászva sikerült az egyiket lestoppolni, hogy a befutóig hátralévő 3 kilométert gyorsabban megtehessem.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_010

A célterületen kisebb kupacok alakultak ki a beérkező versenyzők körül, Wiggins és Cancellara hamar elbújt, Taylor Phinney viszont jól elvolt a földön, mint megtudtam, azért szerepelt a várakozásokon alul, mert még a táv elején elveszítette teli kulacsát, és frissítő nélkül kellett teljesíteni a versenyt, ami bizony sokat számít ezen a szinten.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_011

Tony Martin izzadtan és boldogan, harmadik világbajnoki címe után. A 28 éves német fiú iszonyúan ki tudja hajtani magát, nem véletlenül szokott percekig a földön ülve ébredezni egy ilyen kronót követően. Később arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb egy ilyen teljesítményhez, a sok apró részlet mellett kiemelte: “nagyon jó barátságban kell lenni a fájdalommal”.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_013

Miközben Martin hatalmas tömegtől kísérve, óriási hangzavarban vonult a pódium felé, Phinney is felkászálódott végre a földről. A fájdalom hasonló, de teljesen máshogy fáradtak a győztesek és azok, akinek ma nem sikerült. Érdekes volt Wiggins is, akin nagyon látszott, hogy nyerni jött, első reakciója egyszerre volt sportszerűtlen, mégis emberi. A befutó után az első emberbe belekötött, akibe lehetett, egy fotós kollégát öklelt fel majdnem.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_014

Mindezek után – miközben a díjkiosztóra vártunk – először sikerült véletlenül egy pillantást vetnem az eredményjelző táblára, pedig egyébként már tökéletesen tudtam, mi történt a versenyen. Az időfutam világbajnokságon, “amiből egy percet sem láttam”.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_015

Az eredményhirdetésen az utóbbi idők egyik legszebb “díszletét” láthattuk. Megérkeztek a lányok a díjakkal, és arra lettem figyelmes, hogy talán még az is szempont volt a castingon, hogy a legkülönbözőbb ízlésű nézők is kiválaszthassák a kedvükre valót. A hölgyszurkolóknak pedig természetesen ott volt Spartacus, vagyis Fabian Cancellara!

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_017

Óriási versenyt láttunk. A svájci sztár, aki már mindent megnyert, aki nagyon készült a vb-re, és még nem zárhatjuk ki, hogy ez a bronzérem csak a felvezetése volt a vasárnapi produkciónak. A tavaly Tour de France-győztes és olimpiai bajnok Bradley Wgginsre nyugodtan mondhatjuk, hogy egy felejthető szezon végén visszatért a játékba. És végül de nem utolsósorban a sorozatban harmadik aranyérmét nyerő Tony Martin!

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_018

Martin talán most lett igazi sztár. Hiába nyert már két világbajnoki címet, akkor többen hajlamosak voltak azzal elintézni, hogy nem indult Wiggins, vagy Cancellara nem volt ereje teljében. A német most a két csúcsformában lévő óriást utasította maga mögé, nem is akárhogyan. A verseny utáni interjúk során és a sajtótájékoztatón ennek ellenére szerény maradt. Szakmai szempontból számomra egyébként a sajtótájékoztató jelentette a verseny csúcspontját. A képen is látható, kis boxokban, előzetes jelentkezés alapján bonyolított gyors tv-interjúk után a sajtóközpontban a dobogósok további egy órán át válaszoltak kérdéseinkre, amiből szinte kötetlen beszélgetés alakult ki.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_021

Martin harmadik vb-aranya után is realista maradt, nem helyezte kilátásba, hogy GT-álmokat kergetne, vagy egyéb terveket szövögetne. “Én időfutam specialista vagyok, és továbbra is időfutamokon szeretnék további sikereket elérni, valamint hozzásegíteni a csapattársaimat a győzelmekhez.” Nagyon szimpatikus fiú, jó volt átérezni őszinte örömét. Az egyik legszebb dolog a sportban, hogy egy ilyen küzdelem után, ilyen srácok közül bárki nyer, nézőként is óriási élmény osztozni a sikerben.

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_022

A beszélgetésen három különböző egyéniség válaszolt a kérdésekre: Wiggins, aki nem mindennapi figura, Martin, aki nagyon elfáradt, és Cancellara, a profi nyilatkozó, aki egyszer-egyszer még az angolban nem túl erős világbajnokot is kisegítette. Érdekes dolgokat tudhattunk meg egyébként, Wiggins például nyugodtan elmesélte a versenyt intenzitás szempontjából. 450 Watt átlaggal hajtott, és a verseny első szakaszában nem figyelt arra, hogyan állnak hozzá képest az ellenfelek.

Azt mondta, egy igazán jó időfutammenő amikor beállítja a tempót, nagyon pontosan érzi, mit bír aznap, és a saját versenyével foglalkozik. Az igazi fájdalom a hajrához közeledve következik, amikor már mindent kiad magából, szinte nem is hallja a rádiót, csak számolja vissza a kilométereket, mennyit kell még kibírni. Wiggo végül ha csak hajszállal is, de fordított Cancellarával szemben!

orszaguti vilagbajnoksag_firenze_2013_idofutam_023Wiggins szavaival egybecsengett az is, amit Martin mondott az erőbeosztásról és a “fájdalomról”, de kiemelte, hogy ő úgy érzi, tovább tudott fejlődni, és a siker kulcsát talán most a télen kidolgozott új beállítások is jelentették. A világbajnok szerint életében nem hajtott még ilyen jó beállításokkal, mind a bringát, mind a pozíciót tekintve. Egy adalék a kerékpárhoz: Martin 58-as nagytányért szerelt fel előre…

Záróakkordként jót nevettünk, amikor a közelgő UCI-elnökválasztásról kérdezte valaki a versenyzőket. Cancellara a diplomatikus, azt felelte, szerinte vannak jó törekvések a sportágon belül, és az a lényeg, hogy megtartsák és megkeressék, mi lehet jó irány a kerékpársport számára, mindegy is, ki ül az elnöki székben, blablabla… Wiggins ezzel szemben felhúzott szemmel nézett a kérdést intéző kollégára, és rá jellemző módon felelt: “Maga azt hiszi, hogy bárkit komolyan érdekel a véleményünk? Mi csak versenyzők vagyunk, mi csúszunk el a kanyarokban, mi bringázunk bármilyen körülmények között… Jó lenne, ha olyan vezetés lenne, akiknek számít a versenyzők véleménye is. De komolyan, azt hiszi, hogy eddig is megkérdezték a véleményünket bármivel kapcsolatban?”

A brit kisvártatva elsőként hagyta el a sajtóközpont konferenciatermét, majd mi is elbúcsúztunk az igazi sztároktól, a sportág királyaitól, ezektől a nagyszerű versenyzőktől. Mert minket talán csak ők érdekelnek igazán.

Szöveg és fotók: Takács Tamás

 

 

.

 

Hozzászólások

  1. Szabó Krisztián Válasz

    Üdv!

    Nem konkrétan ehhez a témához kapcsolódik, de ajánlom minden kerékpársportot kedvelőnek ezt a filmet:

    Gino Bartali az acélember

    http://www.youtube.com/watch?v=TwFr4SVUbi4
    http://www.youtube.com/watch?v=OpGiN5yD8so

    • szabi Válasz

      Nagyon jó film!!!

  2. Elephant Válasz

    Jó a beszámoló, csak a Stuttgart Firenze összehasonlítás marhaság.

  3. Kiss Levente Válasz

    Tenyleg jo, koszi! Nekem azert hianyzik, hogy az interjukbol ilyen keves reszleteket irtok :-(

  4. zoli Válasz

    Fentről a 4. képen a könyöklőnél megvan a 2 alkartámasz, viszont a rúd, amit fogsz, abból csak egy van.
    Ez csak érzéki csalódás, ps vagy mi a helyzet???

    • ave Válasz
      • zoli Válasz

        Érdekes, mert nem látom sok értelmét és nem is tűnik biztonságosnak :)

        • ave Válasz
        • mogul Válasz

          Nem biztos, hogy ez így hülyeség áramlástanilag… Ahogy a két kezét egymásra teszi olyan ez, mint a Bulba-orr a hajózásban (a Bulba-orr az, amikor egy kinyúló orr van a hajtótesten a vízvonal alatt ami “előre” megtöri az áramlást és kedvezőbb így az egész hajótest ellenállása) Még a végén megéljük azt, hogy bokszkesztyűben fognak menni időfutamot, vagy ha ezt nem engedik akkor 2 méter fáslival a kezükön mert pont tegnap estek rá

    • szabi Válasz

      Úgy látom, Cancellara is egy rúddal megy. Legalább is a kéztartása erre utal.

  5. kerle Válasz

    Jo verseny nagyon jo tudositás Még több ilyent szeretnénk Igazi élmény volt nézni a küzdelmet

  6. ave Válasz

    Jo kis beszamolo!! :)

  7. Laci Válasz

    Bravó Tamás!

    Tökéletes (élmény)beszámoló, köszönjük szépen! Élmény volt olvasni!

  8. toth gyuszi Válasz

    OKÉ A BESZÁMOLÓ CSAK AZ ISMÉTLÉST NEM JÓ
    IDŐPONTBAN ADJÁK A TÉVÉBEN!!!!!

    • Takács Tamás Válasz

      …amihez az égvilágon semmi közünk, tehát kérlek, ezzel ne a Bikemag szerverét terheld… segítségképpen, mint mindig, itt találsz több előzetes és összefoglaló videót is, sőt, élő streamet a verseny közben: http://www.cyclingfans.com/uci-road-world-championships/videos

      • szabi Válasz

        Köszi, ez sokat segít. Gondolom, semmi ráhatásotok sincs arra, hogy melyik csatorna vegye meg a közvetítés jogát, engem csak az bosszant, hogy egy focitv veszi meg, csak azért, hogy elmondhassa, hogy bringát is közvetít. Mindegy. Kösz a linket.
        A beszámoló pedig tényleg nagyon jó!!!

        • scz Válasz

          focitv alatt melyik csatornát érted?

          • szabi

            Sport1-2. Főleg foci, de hagyjuk tényleg…

Szólj hozzá

*