fbpx

Tony Martin és a rekordot döntő doppingkontroll, avagy nem akart „betelni a pohár”…

Az időfutam-világbajnok, német Tony Martin az alábbiakban bepillantást enged egy profi kerékpáros „mindennapjaiba”, plasztikusan leírva, milyen érzés átélni egy rekord-hosszúságú doppingkontrollt, amikor nem akar megtelni a pohár:

Röviden annyi történt, hogy meglehetősen sokáig tartott, 4 óra hosszan még sosem voltak nálam ellenőrök. De menjünk sorban: 7 órakor felkelek és hengerezni készülök. Mindig egy órát szoktam reggeli előtt, mert ez lendületbe hozza a testet és meghozza az étvágyat. Majd jöhet az edzés – kezdi Tony Martin beszámolóját Facebook-oldalán a ma reggel történtekről.

tony_martin_1

Éppen „végeztem a dolgommal”, amikor három perc múlva szól a csengő. Remek, sejtem, hogy ez csak egy dolgot jelenthet: antidopping kontroll. Talált, süllyedt… Ketten érkeztek az UCI-tól (Nemzetközi Kerékpáros Szövetség), egy nő és egy férfi, aki épp betanításom volt. Behívtam őket és egy kis türelmet kértem tőlük, hogy elintézhessek pár szükséges dolgot.

A vérvétellel természetesen semmi gond nem volt, ezt gyorsan lezavartuk. Kérdeztem, hogy megcsinálhatom-e a hengerezést (a kisdolog után rögtön nem tudott mintát produkálni Martin), amit megengedtek. A vizeletmintához ugye lényegtelen, hogy az ember sportolt-e csak a vérvétel előtt nem szabad terhelésnek kitenni a szervezetet.

Ittam egyet és feltettem a fejhallgatómat, ők ketten leültek velem szembe és beszélgettek. Tehát egy órát hengereztem megfigyelés alatt. Egy óra után már éreztem az ingert, de a kémcsőben már láttam, hogy ez kevés lesz, mert túl világos volt. A vizeletnek el kell érnie egy bizonyos sűrűséget vagy valamit, mindenesetre az én értékem denzitása 0,4 volt a minimum 0,5 helyett.

Tehát folytatódott tovább: ittam még egy keveset, leültem a számítógépem elé és elintéztem néhány dolgot. Ők természetesen továbbra is a közelben maradtak, de a légkör kellemes volt. Én sem voltam ideges az időt illetően, mert csak erőnléti edzést akartam, amit el tudok tolni. Szóval minden nyugodt volt.

tony_martin_2Egy fél óra múlva újra próbálkoztam. Ismét csak 0,4 lett az érték. Megkérdeztem, hogy nem lehetne-e korábban mérni, minthogy megteljen a kémcső. De sajnos nem, mert egy szigorú protokoll szerint kell haladni, amin nem lehet változtatni. Megértettem, mert én is azt akartam, hogy minden rendben menjen.

Újabb várakozás után újabb próba: a harmadik alkalom is 0,4-es értéket adott. De nem sokkal 11 óra előtt, a negyedik próbálkozás végre jól sikerült. A férfinek, akit épp betanítottak, ez egy nagyon tanulságos alkalom volt. Épp a negyedik próbálkozás előtt a hölgy azt mondta, hogy ő még csak egyszer látott ilyet, hogy valaki négyszer próbálkozik a sikeres mintaadásért.

Nos, mi profik olyanok vagyunk, hogy sportolói becsvágyból mindig újabb rekordokat próbálunk felállítani a hölgyeknek. Talán majd legközelebb.

Egyébként a négy hetes pihenőm végén vagyok és egy hete edzem újra, hengerezem magam és próbálom beállítani újra a szimmetriát a testemben, a karoknál és a lábaknál is. Nagyon sok erőnléti gyakorlatot csinálok a vállam miatt. Kompenzálni akarom a ferdeségemet, ami a tavalyi esésem óta van. Ezeket nem azért csinálom, mert fájna valami, csak meg akarom előzni a hosszútávú következményeket. Ezek az edzések igazán fárasztóak, de semmi nincs ingyen!
.

 

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo