Az elmúlt öt év legizgalmasabb versenyét hozta a kerékpáros világbajnokságon az elit férfiak mezőnyversenye, a klasszikusmenők hoppon maradtak.
Az időjósok ezúttal nem tévedtek, szakadó esőben vágott neki a mezőny a 272,26 kilométeres távnak. Luccaból rajtolva 106 kilométert kellett megtenniük a már megszokott firenzei városi körig, amelyből ezúttal 10 várt a világbajnoki címre hajtókra.
10 kilométert követően az első bátor vállalkozó a tunéziai Rafaa Chtioui volt. Bartosz Huzarski tartott vele (Lengyelország) majd nem sokkal később csatlakozott Yonder Godoy (Venezuela), Matthias Brandle (Ausztria) és Jan Barta (Csehország) is. A mezőny nyugodt haladása a firenzei körpályáig ezzel biztosított lett, 7 perc fölé engedték az ötös fogat előnyét.
Fotó: Stefano Sirotti / sirotti.it
Meglepő módon a brit válogatott (főként Mark Cavendish) vállalta magára az üldözést a firenzei út nagy részén, egyébként különösebb történés nélkül utazott a mezőny Firenzébe, Kusztor Péter végig a mezőny elején helyezkedett.
A városba megérkezve 8 perc előnyt írhattunk a szökés számlájára. Látva az elgyötört arcokat már biztosak lehettünk abban, hogy a mai nap nem igazán a papírforma érvényesüléséről fog szólni, de arra talán kevesen tettek volna, hogy az első kör után olyannyira darabokra hullik a mezőny, hogy rövid időre csak alig 20-an maradnak elöl a második körre fordulva. Megannyi nagy név mellett Kusztor Péter is áldozatul esett a kavarodásnak, és bár sokáig úgy tűnt, sikerül felzárkóznia, sajnos végül kiszólították a versenyből.
Az eső közben brutális méreteket öltött, sorra adták fel a sztárok, a brit válogatottból konkrétan senki nem fejezte be a viadalt.
Fotó: Stefano Sirotti / sirotti.it
A nagy forgatagban az olasz válogatott elsősorban Paolini vezetésével mintamunkát végzett, egész addig, amíg Luca el nem esett Nibalival együtt. Az eddig a mezőnyben megbújó belga válogatott erre az élre árt és brutális tempóra kapcsoltak, azonban ez nem volt elég átütő ahhoz, hogy a Cápa felérését megakadályozzák.
Hirtelen a szökevények sorsa sokadlagos problémává vált, Huzarski tartott ki a legtöbb ideig. Az akciózó Viscontival nagyjából a 240. kilométerig tekertek elöl mire eggyé vált a mezőny. Az idő is jobbra fordult, megkezdődhetett a matek, ki nyeri meg a világbajnokságot.
Az utolsó körben Scarponi volt az első, aki megunta a játszadozást. A lószparádé a klasszikusmenőknek már sok volt, Uran, Rodriguez, Valverde, Betancur, Nibali, Rui Costa maradt a legesélyesebbek csoportjában. A fiesolei lejtmenetében Uran bukott hatalmasat, Rodriguez pedig ellépett. Sokáig úgy tűnt, hogy a Nibali, Rui Costa és Valverde-re csökkent csoport nem fogja őt utolérni, ám a Via Salviati után ez mégis megtörtént.
Fotó: Stefano Sirotti / sirotti.it
3 kilométerrel a vége előtt Purito ismét ment, amelyre ezúttal már csak a portugálnak volt válasza. Rui Costa utolérte, majd meg is verte sprinten az erejével elkészülő Rodriguezt és ezzel minden idők első portugál világbajnoka lett. Valverde lesprintelte Nibalit, így 6. érmét szerezte a spanyol, de ezek között továbbra sem szerepel az arany.
A Világbajnokság ezzel véget ért, az éremtáblázatot Hollandia nyerte 3 arany és egy ezüstéremmel.
Végeredmény:
| 1 | Rui Alberto Faria Da Costa (Portugal) | 7:25:44 | |
| 2 | Joaquim Rodriguez Oliver (Spain) | ||
| 3 | Alejandro Valverde Belmonte (Spain) | 0:00:17 | |
| 4 | Vincenzo Nibali (Italy) | ||
| 5 | Andriy Grivko (Ukraine) | 0:00:31 | |
| 6 | Peter Sagan (Slovakia) | 0:00:34 | |
| 7 | Simon Clarke (Australia) | ||
| 8 | Maxim Iglinskiy (Kazakhstan) | ||
| 9 | Philippe Gilbert (Belgium) | ||
| 10 | Fabian Cancellara (Switzerland) |
