bringásandrás blog: elégedett maraton országos bajnokság
A cross country OB után az egyik legfontosabbnak tartott versenyem a Bükk maraton volt, mivel ez volt egyben az országos bajnokság is. A naaaaagy nyári nyaralásunkkal kötöttük egybe, már csütörtökön a Bükkben voltunk. Pályabejárás, láblógatás, pihenés jegyében telt ez a pár nap.
Az időjárásjelentés meleget ígért. Hasonlót, mint Duna maratonon volt. Erre kicsit rácáfolt egy hajnali zivatar, de sokat nem változtatott a helyzeten, épp csak a port verte el, pont jó lett a pálya! Tudtam, hogy a folyadék-utánpótláson sok fog múlni, így kettő egyéni itatást szerveztem: két kulacs Bánkútnál Hengeréktől és kettő a második kör elején Edinától. Az ellátás perfekt volt! Köszönöm!
Szerencsére már 9 órakor elrajtoltunk, így még volt lehetőség egy keveset a hűvösben is tekerni.
Az első tizenpár kilométeren már rendesen elnyúltunk, Blazsó Marci és az EuroOne-Cube-osok szaggatták magukat és a mezőnyt. Már a második nagyobb bolyról is leszakadtam, de nem zavart. Pörgettem a saját tempómban és a második körre tartalékoltam. Az Ördögoldal tetején Henger és Barátnője a megbeszéltek szerint beadták a High5 Zero-s és Energy Source-os kulacsokat.
fotó: hegyibringa
Türelmesen tempóztam az első kör végéig, de közben azért akadtak néhányan, akiket sikerült megfogni, tudtam, hogy nem is lesz többet velük gond és nem előznek vissza. A rajtterületnél Deszka Barátnőjétől, Edinától szintén egy ásványi só és szénhidrátos kulacs kombót kaptam és mellé egy zselét és egy 4:1 szénhidrát-fehérje szeletet.
Ekkor ugrottunk neki a maradék 32 km-nek. Tudtam, hogy ez kemény lesz, de jó formában éreztem magam, reméltem, hogy nem is lesz semmi gond. A későbbi Master 2 győztes Kiss Józsival indultunk a hosszú mászáson. Vele szinte a futam végéig együtt haladtunk, hol én, hol ő volt a gyorsabb. A kopár fennsíkra érve Nagyfenyő (Kisfenyő apukája) álldogált és egy kis hűsítést kaptam a nyakamba, ami nagyon jól esett, köszönöm!
A második kör közepénél volt egy fél-illegál frissítőpont, ahol Manó felesége (Ő hogy került oda?) és még egy lelkes srác hordták a vizet a versenyzőknek. Az utolsó frissítőpontnál még gyorsan ittam egy kis vizet és hűsítettem, majd nekiiramodtam, ami a csövön kifért. Már csak 10-15 km volt vissza, amiben viszonylag rövid és lankás mászások voltak, amik szinte lendületből teljesíthetők és a 2 óra után 20 percenként elfogyasztott 7 db zselé miatt sem féltem, hogy gond lenne a végéig. Olyannyira sikerült az utolsó szakaszt megnyomni, hogy a legjobb időt hajtottam az utolsó mérőpont és a cél közt 🙂
Az utolsó emelkedőn megpillantottam magam előtt Bogár Gabit, de hamar eliszkolt. Majd a faluba érve megint látótávolságon belülre került. Szerencsére sok volt a sík rész, ahol hamar fel tudtam rá érni és a füves réthez érve jelentős sebességkülönbséggel lehagytam. Hátranézni nem mertem, csak reménykedtem, hogy nem előz vissza. Szerencsém lett.
Összetett 9. helyre értem be, ami az elit felnőtt férfiak közt a 6. helyet jelentette. Egy Országos Bajnoki hatodik hely annyira nem rossz.
Örülök. Örülök a helyezésnek és annak, hogy a lehető legjobbat hoztam ki a helyzetből. A körülményekhez képest szerintem nehéz lett volna ennél többet kifacsarni magamból. A folyadék és kaja pótlásommal is teljesen elégedett vagyok, most már talán kezdem kiismerni magam a hosszabb távokon is. A versenyben nagy segítségemre volt még az Endura nadrág és kesztyű – beszámoló hamarosan – , amik a maximális kényelmemet szolgálták minden percben.
Köszönöm az itatást, a szurkolást meg mindent!
