Stubán Ferenc: Miért van szükségünk kontinentális kerékpáros csapatra…
A magyar Utensilnord-Ora24.eu kontinentális kerékpáros csapat UCI-bejegyzése kapcsán felmerült kérdésként: „Miért van szükség Magyarországnak kontinentális klubra?” Korábbi cikkünkben az UCI Europe Tour-ral és WorldTour-ral kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat próbáltuk összefoglalni, az alábbiakban pedig Stubán Ferenc, az Utensilnord-Ora24.eu sportigazgatója (egyben országúti szövetségi kapitány) boncolgatja kicsit mélyebben a témát, miért lényeges a kerékpársport szempontjából az ilyen klubok léte, s hogyan viszonyul ez az utánpótláshoz, rávilágítva a kapcsolódási pontokra:
Minden kontinensen van ilyen versenyrendszer, nekünk azért fontos az Europe Tour sorozat, mert nincs versenyzőnk, aki a WorldTour-ban gyűjthetne pontokat, a tárgyévi világbajnoki kvalifikációt és az olimpiai kvótát csak ebben a sorozatban tudjuk elérni. Bár 2008-ban Bodrogi Laci szerzett egy kvótát, ezt akkor is felülírta a nemzet ranglistahelyezése, tehát a pekingi olimpiára is az Europe Tour sorozat alapján jutottunk ki két versenyzővel.
Lovassy Krisztián sem lehetett volna ott a koppenhágai vb-n vagy a londoni olimpián, ha nincs kontinentális klubunk
Magyarország Európában található, így az Europe Tour-ban szerzett pontok adják össze a nemzet pontszámát, a ranglistán szereplő legjobb 10 versenyzőnk alapján. A koppenhágai (Dánia) vb-re, a londoni olimpiára és a valkenburgi vb-re nem sikerült nemzeti kvalifikáció, de volt egy kiskapu az UCI szabályzata szerint: mivel az Europe Tour ranglistán a kvalifikációs időszakok zárásakor szerepelt az első 200-ban versenyzőnk (mindháromszor Lovassy Krisztián), ezért tudtunk részt venni ezeken a versenyeken.
Napjainkra Európa szerte megnőtt a „konti csapatok száma”, mert hagyományos klubcsapat számára komplett versenyprogramot összeállítani lehetetlen, az Europe Tour eseményeire a szervezők inkább a konti csapatokat hívják meg, .2-es versenyekre klubcsapatként egyébként csak „be-be lehet csúszni”. Kiegészítésképpen még a korábban megjelent cikkhez: a .HC kategóriás versenyeken már kontinentális csapatok közül is csak a rendező ország által regisztrált kontinentális csapatok vehetnek részt a proteameken kívül, vagy az adott nemzet válogatottja.
Az új versenyrendszer elindulásakor a legtöbb nemzet szisztematikusan törekedett rá, hogy minél több kontinentális csapatot hozzanak létre. Ezek közül többnek voltak komolyabb eredményeik mint nekünk, voltak olyanok, akiknek kevésbé, de ők is felépítették a rendszerüket. A 2005-ös állapot szerint Norvégiának kettő, Dániának három, a briteknek is három ilyen csapatuk volt, ahol egy évtizede kezdődött a profi országúti kerékpársport felvirágoztatása a Sky beszállásával. Meg lehet nézni, ma hol tartanak.
Az Utensilnord-Ora24.eu-ban tekerő magyar bajnokok meze 2013-ra
A lengyelek kiépítettek maguknak egy olyan versenyrendszert, hogy ha nem lépik át az országhatárt, akkor is komoly viadalokon indulhatnak, a cseheknél is most kezd megformálódni, ami a rendszerváltás után leépült. Itthon Sutkó Mihályon kívül senki nem vállalkozik jelenleg UCI-versenyek szervezésére, mert nem lehet sok hasznot lefölözni belőlük. A versenyszervezők inkább amatőr versenyekre specializálódtak, ahol a versenyző fizet mindent, míg egy UCI-versenyen a szervező köteles biztosítani a meghívottak részére szállást és étkezést is a napi több mint egymillió forintos díjazáson kívül. Ezért nem lehet hibáztatni a szervezőket, egyértelmű, melyik a könnyebb irány, de a versenysportnak ez nem jó.
Tisztában kell lenni azzal is, hogy országúti versenysport kőkeményen csapatsport, az Europe Tour versenyein sem lehet egyéni induló, senkit nem lehet benevezni egyénileg. Válogatott, klub, kontinentális csapat színeiben indulhat csak magyar versenyző is. A mi csapatunk szintjét félprofinak nevezném, a körülmények hasonlítanak, de az anyagiak nem az igazi profikhoz. Amellett, hogy „szépek”, és remélhetőleg eredményesek leszünk, szomorú, hogy csak egy fél csapatra telik, a szakági szövetségi támogatáson kívül ezt is 80%-ban külföldi szponzorok támogatásával sikerül megvalósítanunk.
Ahhoz, hogy a tárgyévi kvalifikációt meg tudjuk szerezni, ahhoz koncepciózusan, havi 3-4 alkalommal UCI-versenyeken kell részt venni, hogy a célversenyeken elérjük azokat az eredményeket, melyek vb-kvalifikációt jelenthetnek. A .1-es viadalokon nem vitézkedtünk, de a fejlődés útja, hogy erősebb mezőnyben ezeken is részt vegyünk, helyt álljunk, és akkor a .2-es versenyeken már a dobogót is megcélozhatjuk.
Reagálnék azokra a felvetésekre, miszerint „Minek ide kontinentális csapat? Minek a hűhó, mikor alig van utánpótlás?” Nos a Tour de France-ot sem úgy kezdték szervezni, hogy elmennek az óvodába „tehetségkutatni”. A Tour de France is elindított egy öngerjesztő folyamatot, és ha tetszik, ha nem, népszerű a dopping és a gazdasági válság ellenére is. Nálunk is csak akkor fog fellendülni az utánpótlás is, ha lesznek működő felnőtt csapatok, lesz egy versenyrendszer, aminek hatására a médiában látható lesz a sport. Addig amíg ez nem történik meg, addig a gyerekek el fognak menni úszni, triatlonozni, öttusázni, stb.
Ha egy fiatalt magával ragad a kerékpársport lendülete, a szülők előtte tájékozódnak, és el kell gondolkozni, hogy ki mit reszkíroz. A gyerek rááldozza szabadidejét, fiatalságát, energiáját, a szülő is az idejét, és anyagi lehetőségein keresztül finanszírozza a gyermeke sportolását. Amíg nem tudunk perspektívát felmutatni, addig ezeknek a lehetséges utánpótlás versenyzőknek a többsége inkább más sportágat fog választani.
Jelenleg az, hogy egy magyar versenyző Magyarországról a Tour de France-ra eljuthasson, álom. Hányan kerültek el eddig? Senki, mert Bodrogi Laci is francia utánpótlás csapatban volt. Egy működő rendszernek is csak a legteteje az, aki elkerül a Tour de France-ra. A szlovák Sagan és a Velits-testvérek a kivételek, melyek erősítik a szabályt, mert nincs több ellenpélda. Csak ha van egy jól felépített rendszer, az termel ki versenyzőket, és nálunk nincs meg ez a rendszer.
Figyelem a nemzetközi kerékpársportot, különösebb figyelmet fordítok a szlovén kerékpársportra. Jugoszlávia szétesése után maradtak 3 millió lakossal, amellett, hogy lényegesen több pénzük van. Próbáltak üzemeltetni egy prokonti csapatot, de nem volt életképes. Volt folyamatosan 4, most van 3 kontinentális csapatuk, utóbbi csökkenés oka a gazdasági recesszió. De ha megnézzük, hány szlovén versenyző van a WorldTourban és prokonti csapatokban, és mely csapatokból kerültek feljebb: több mint 70%-uk szlovén konti csapatból kerültek proteambe. Azért van utánpótlás, mert a fiatalok látják, hogy a kontinentális csapatból el lehet kerülni. A Radenska és a Sava a fiatalokra épít, az Adria profi versenyeken is megállja a helyét 2013-ra Kump a Saxo-Tinkoff-ba, és a horvát Durasek a Lampréba igazolt.
Ha nálunk ez az egy kontinentális csapat is eltűnik, azt jelenti, mintha a labdarúgó hasonlattal élve a selejtezőkre sem állítanánk ki csapatot, ha ezt feladjuk, akkor lemondhatunk az utánpótlásról. Nem fog azért komolyan sportolni egy fiatal, hogy munkája biztosan kárba vesszen. Ha nem lesznek olyan csapatok, melyeket prezentálni lehet nemzetközi szinten, akkor költhetünk bármennyit az utánpótlásra, nem lesz versenysport. Az a lurkó, aki ezt a sportágat választja, az erre tesz fel mindent, idejét, energiáját, onnantól kezdve nincs választás. Ezért már az elején alaposan meg kell nézni, ki milyen sportot választ, a szülő is megnézi, és nem a kerékpársportot fogják választani.
„Minek ide konti csapat, ha nincs utánpótlás???” – ha nem lesz felnőtt szinten fellendülés, ne várjuk el, hogy kerékpározni fognak a fiatalok, mikor más sportágak komolyabb perspektívát tudnak felmutatni.
