Pupu sorozata a kerékpáros közlekedés anomáliáinak felszámolásáért: Katalizátor
Van csúcsszerve a kerékpáros közlekedés fejlesztésének: a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Kerékpáros Infrastruktúra Fejlesztési Osztálya. Hatásköre ugyan meglehetősen korlátozott, nem áll módjában, hogy egy-egy ésszerű elgondolással és határozott végrehajtással vágjon ketté gordiuszi csomókat, de összehangoló szerepével katalizátorként hat a folyamatokban. Sokat segíthet nekünk, és mi is segíthetünk neki!
Cikksorozatot közlünk a kerékpáros közlekedés anomáliáinak felszámolásáért. Szerzője Karlovitz „Pupu” Kristóf közlekedés- és gazdasági mérnök újságíró-szakíró, aki öt évtized alatt, négy kontinens nagyon sok országában szerzett bőséges tapasztalatokat mindenféle kerékpárral és motorral, személyautóval és kamionnal, traktorral és versenyautóval. Kérjük, hogy segítsétek mindannyiunk érdekét szolgáló munkáját: hozzászólásaitokkal mutassatok rá visszásságokra és álljatok elő ésszerű, vállalható javaslatokkal.
Ez a tervezett sorozat hatodik cikke. Megjelent:
Szentendre a vagány város
A Duna-parti kerékpárúton egy bringás srác a sok közül. Vékony alkat, kopaszra nyírt fej, csillogó barna szem, sportos öltözék. Ám Berencsi Miklós csak felületes rápillantásra „srác”, hiszen férfikorban jár: 36 éves. Megfontoltan, körültekintően beszél. És van mit felmutatnia. A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott építőmérnökként, majd a Corvinuson mérnök-közgazdászként, végül a Floridai Egyetemen teljesített közlekedésmérnöki MSC képzést. Férj, három gyermek édesapja. Tévéjük nincs. Máris belopta magát a szívembe!
Sokoldalú sportember. Épp nemrég futotta le második maratonját Prágában, és belevágott az úszásba, hogy jó triatlonista lehessen. A montizást Harangvölgyi András Slalom Klubjában kezdte, mostanában TOP maraton futamokon vesz részt, a középtávtól a hosszú felé tartva. Csapatban tavaly második lett a 24 órás zánkai versenyen.
Talán mondani sem kell, hogy nagy kerekű terepbringájával jár munkába. A Buda-környéki községből szinte csak legurul reggelente, de hazafelé már a legrövidebb út is egy kis edzés, amivel nem szívesen elégszik meg. Jobban szeret kerülni egy jót a hegyekben, bejárva a legszebb helyeket. Berencsi Miklós tehát mintegy iskolapéldája sorozatunk „Kritikus tömeg” cikkéből a képzett és művelt, sportos ingázónak, aki miközben maga is elszenvedője megannyi szabályozási hibának, hivatásszerűen dolgozik azok elhárításán!
Közlekedésfejlesztés
Hogy van mit elhárítani, azt mindannyian tudjuk, és a bőrünkön érezzük, de azt már kevesebben tudják, hogy Magyarországon létezik egy Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK), és azon belül a kerékpáros infrastruktúra-fejlesztési osztály. A „leg-bringaellenesebb” város, Szentendre anomáliáiról szervezett kerekasztal-megbeszélésen ismertem meg az Osztály vezetőjét, Berencsi Miklóst, mint többek lobbanékony vagy éppen elfolyó felszólalásait türelmesen hallgató, és a sistergő légkörben higgadtan hozzászóló embert. Egy további – együtt bringázós! – találkozón sikerült alaposabban kitárgyalni a helyzetet és az előttünk álló feladatokat.
A KKK – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye – az UKIG jogutódjaként 2007-ben állt fel. Az elsődleges feladata a közúthálózat finanszírozását szolgáló költségvetési előirányzatok kezelése és a közlekedési szakma koordinációja. Ez azt sejteti a sokat látott zsurnalisztával, hogy nem valami óriáspénzekkel gazdálkodhat. Csakugyan, jórészt az a summa fut át rajta, mint az országos közúthálózat vagyonkezelőjén, amelyet a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a – koncessziós szerződés keretében üzemeltetett közutak kivételével – gyorsforgalmi és nem gyorsforgalmi utak üzemeltetésére és fenntartására fordít. A KKK feladata továbbá többek között az állami tulajdonba tartozó országos közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos döntés előkészítések összehangolása, valamint egyéb monitoring és ellenőrzési feladatok ellátása.
A kerékpáros osztály
A közlekedési tárca 1990 óta feladatának tekinti a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését. 2006-ig jelentős hazai forrás jutott önkormányzati közlekedési létesítmények fejlesztésére (önkormányzati utak, csomópontok, hidak, járdák, kerékpárutak). Ennek a támogatásnak eredményeképpen mintegy 1600 kilométernyi kerékpárút valósult meg az önkormányzatok igényeinek megfelelően. A hazai támogatásokat mindig a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és jogelődjei bonyolították le.
Az osztály jelenlegi feladata az országos kerékpáros úthálózat fejlesztésével összefüggő döntés-előkészítő tevékenység. Részt vettek a Nemzeti Közlekedési Stratégia és az Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv kidolgozásában. A közelmúltban készült el koordinálásukkal a Komplex Kerékpáros Program, mely a stratégiai célokból kiindulva a 2014–2020-as EU pénzügyi ciklusra dolgoz ki fejlesztési programot.
Ők koordinálják a Rajka – Bp., Bp. – Balaton és a Balatoni Bringakörút kerékpáros útvonalak komplex fejlesztésének előkészítését. A projekt keretében megújul a Kerékpáros Nyilvántartó Rendszer (KENYI) és felmérik az országos kerékpáros hálózatot. A projektről bővebben itt lehet tájékozódni: bringaznielmeny.hu.
Mindennapi gyakorlatukban a hálózatfejlesztés és közlekedésbiztonság kiemelt szempontjai vezetik tevékenységüket. Kapcsolatot tartanak a többi kiemelt kerékpáros fejlesztéssel, háttéranyagokat és felkészítő anyagokat készítenek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak és további államigazgatási szervezeteknek. Általános koordinációs feladataik közé tartozik a kapcsolattartás is az érintett államigazgatási szervekkel, önkormányzatokkal, beruházókkal és civil szervezetekkel. Tervbírálatokat szerveznek és a kerékpáros pályázatokat, különböző szintű területrendezési és területfejlesztési terveket szakmailag véleményezik. Az ő feladatuk továbbá a hatósági eljárásokkal kapcsolatos nyilatkozatok, felmentési kérelmek kiadása vagy előkészítése.
Fenti koordinációs tevékenységek mellett célkitűzésük, hogy a közösségi tervezési eszközök segítségével a kerékpározást érintő összes szakterületen – az infrastruktúrafejlesztéstől a szemléletformálásig – támogassák a szakmai szereplők közötti együttműködéseket, segítsék a jó gyakorlatok meghonosítását.
A honlapjukat olvasva, az igazat megvallva egy kicsit csalódottan fejeztem be a tevékenységük áttanulmányozását, szóval nem hatóság… Viszont egy kicsit belegondolva: nem éppen ott a bajok gyökere, hogy szervezetek ügyködnek egymástól függetlenül, sőt akár egymás ellen dolgozva? Nem az a probléma, hogy széttagoltak a tevékenységek, pl.: a Közútnak csak a helységen átvezető számozott országút a kompetenciája, a többi utca már nem, mert az önkormányzati illetékesség? Nem tapasztaljuk oly sokszor, hogy egyik megyében ilyen, a másikban olyan a gyakorlat? Sőt még egyetlen településen, vagy akár annak egyazon útján belül is… Ha pedig ez a helyzet, akkor éppen egy összehangoló, egységesítő szervezetre van szükség! Hiszen a közlekedőket nem érdekli, hogy melyik útszakasz kinek a kezelésében van, ők biztonsággal és jó minőségben szeretnének közlekedni.
Nyilvántartás
A Kerékpáros Infrastruktúra Fejlesztési Osztály egyik tevékenysége a magyarországi kerékpárutak felmérése, nyilvántartása, adatbázisának felállítása. Ez triviális: ahhoz, hogy fejleszteni lehessen, tudni kell, hogy hol állunk most. Nos, jelenleg még nem tudjuk: a létesítmények csupán mintegy harmada van benne a KENYI (Kerékpárút Nyilvántartó Rendszer) adatbázisban (kenyi.hu). Viszont az év végére geodéták és térinformatikusok bevonásával, precízen, egységes szempontok alapján az összes kerékpáros létesítmény felmérésre kerül. Az ehhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás folyamatban van.
Csak csendben suttogom el, hogy ez lehetne az alapja egy vágyam teljesülésének: ha kimondanák, hogy a biztonsági és kulturáltsági minimumkövetelményeket nem teljesítő látszat-kerékpárutakról vegyék le a kerékpárút táblát, amellyel annak használatára kötelezik a kerékpárosokat, és persze szedjék le a tiltótáblákat. Önmagában ez már szép eredmény lenne!
Berencsi Miklós egyébként elfogadja az olyan érvelést, hogy kerékpáros útvonal létesítésének messze leghatékonyabb módja a tiltótáblák eltávolítása egy meglevő közútról. Az elfogadás és a megvalósulás között persze vannak akadályok, például jogszabályok, szabványok, előírások, amelyek módosításának kezdeményezése, bár nem kifejezetten az osztály kompetenciája, mégis fontosnak tartják minél aktívabban bekapcsolódni a szabályozási folyamatokba is, már amelyekről egyáltalán tudomást szereznek. A KRESZ módosításával foglalkozó bizottságban sajnos nincsenek benne. De ettől azért van feladatuk bőven, bár csak négyen vannak. Ennek ellenére megkereséseinkre korrekten reagálnak, a témafeldolgozáshoz szempontokat adnak, új szemszögből láttatnak meg egy-egy helyzetet. A KKK honlapján megtalálhatók elérhetőségeik is: http://kkk.gov.hu/index.php/kerekparos-halozat.html
Karlovitz „Pupu” Kristóf
