Milyen lábbelit válasszunk az őszi-téli kerékpározáshoz?
Az őszi-téli kerékpározás – legyen szó közlekedésről, sportolásról vagy kikapcsolódásról – speciális ruházatot igényel, a kellemes bicajos élmények érdekében ezeket mihamarabb célszerű beszerezni. A láb védelme különösen fontos a kerékpáron, a kihűlt, elzsibbadt végtagok nemcsak a közérzetet és a teljesítményt befolyásolják, hanem hosszú távon egészség-károsodáshoz is vezethet.
Ha ősszel és télen is kerékpározunk, célszerű speciális kerékpáros ruházatot beszerezni – a láb védelme a kéz mellett talán a legfontosabb!
Az év hűvösebb felében a Kárpát-medencében több csapadékot kapunk, gyakran előfordul, hogy közlekedés vagy sportolás közben elkap az eső. Helyzete miatt a láb bőségesen kap a „fröcsögésből”, a víz pedig a hőszigetelés fő ellensége. Még relatíve enyhe külső hőmérséklet mellett sem kellemes egy elázás: a menetszélben a vizes végtagok könnyen kihűlnek. Ha kerékpárunk nem alszik téli álmot, az időjárás okozta kihívásokat meg kell oldani, minél előbb, annál jobb.
A kamásli lehet egyszerre hőszigetelő és vízhatlan, legfeljebb beszerzése nem úszható meg pár ezer forintból, illetve kezelése is kissé körülményesebb, mint a vékony kialakításúaké!
A speciális kerékpáros cipő biztosítja a leghatékonyabb védelmet – főleg a vízzel szemben!
Az ősztől tavaszig terjedő hónapokban a láb védelmét a hőmérséklet, a nedvesség és a pénztárcánk vastagsága függvényében többféle módon biztosíthatjuk. Az őszi-téli időszakra beszerezhetünk egy pár hőszigetelésre és vízhatlanságra „hangolt” kerékpáros cipőt, választhatunk vékonyabb vagy vastagabb alapanyagú „nyári” kerékpáros cipőre húzható kamáslit, illetve védekezhetünk „belülről” is speciális termozoknival. Mindegyik módszer beválhat, döntően a „hidegtolerancia” és az aktuális időjárás határozza meg, hogy melyik lesz a befutó.
A három lehetőség közül az első nagyobb anyagi befektetést igényel, továbbá nem „moduláris”, így a napközbeni felmelegedés esetén hőszigetelése nem mérsékelhető. Egyéb hátránya nincs. Jó tudni, hogy a felsorolt lehetőségek közül a speciális téli kerékpáros cipő az egyetlen, amely teljes vízhatlanságot biztosít.
[divider scroll_text=””]
A vékonyabb, inkább csak szél- és vízállóságra tervezett kamáslik relatíve könnyen kezelhetők…
A cipőre húzható kamásli sokféle lehet, még nyári használatra kapható aerodinamikát fokozó típus is létezik belőle. Mi most az őszi-téli használatra szánt kamáslikkal foglalkozunk, amely fokozott hőszigetelést, illetve víz és szél elleni védelmet kínál – akár mindkettőt egyszerre. A döntően vízhatlanságra „hangolt” kamáslik viszonylag sokáig ellenállnak a nedvességnek, viszont még a fejlett technikai alapanyag, a profi cipzár-, illetve felső nyílásszigetelés mellett is egy idő után a víz beszivárog.
A legerősebb, legvastagabb kamáslik már-már csizmaként védik a lábat – de inkább a mínuszokban nyújtanak ideális megoldást…
Ma már a kamáslik egy része látványos „fluo” színekben is elérhető, ami a folyamatos mozgásban lévő láb esetében különösen feltűnővé teszi a kerékpárost…
Miért kínálnak speciális kamáslitípusokat a „mindent tudó” helyett? A maximális hőszigetelést biztosító vastag kamásli az átmeneti időjárásban problémás, ha nem süllyed a hőmérő higanyszála 10 fok alá, az eső elálltával, a napközbeni felmelegedéssel a láb garantáltan túlfűtött lesz. Ilyenkor szívesen megszabadulnánk tőle, de éppen a vastag kamásli nem adja magát a gyors és praktikus kezelésre, továbbá terjedelmes, koszos, így nem könnyű magunkkal cipelni. Enyhe időjárásban praktikusabb egy vékony, elasztikus, vízálló kamásli, amely bár nem kifejezetten meleg, pillantok alatt levehető, kifordítva akár a mezzsebbe is „besuvasztható”.
A réteges felépítés nem hülyeség: a napközbeni felmelegedés során egyenként eltávolítható!
Érdekes lehetőséget kínál még a „félkamásli”, amely a cipőorra húzható fel, így védve a lábujjakat a kihűléstől. A csípős reggeli időjárásban a körülményesen kezelhető kamásli egy „lábujjmelegítővel” praktikusan kiváltható, a nappali felmelegedés során pedig egyetlen mozdulattal eltávolítható, a mezzsebbe begyűrhető. Továbbá beltérbe érkezve sem kell a lábat feltétlen a kamásliban párolni, a „félkamásli” úgy funkcionál, mint mondjuk a karmelegítő…
A lábujjmelegítő hasznos megoldás a kevésbé hűvös napokra…
Az említett megoldások egymással is kombinálhatók. A vékony elasztikus kamásli alá például felvehetünk lábujjmelegítőt, vagy húzhatunk fokozottan hőszigetelő, szélálló anyagból készült zoknit. A nemsokára megjelenő téli cipő- és kamásli-körképben az összes említett lábbelitípus szerepel: speciális cipő, vastag neoprén kamásli, vékony poliuretán és „windblocker” alapanyagú „bokavédő”, magas szárú és lábujjmelegítő egyaránt.
[divider scroll_text=””]
A specialista márkák magas szintű technikai alapanyagokból rendkívül hatékony védelmet biztosító téli cipőket kínálnak – sajnos nem vékony pénztárcákhoz!
Térjünk vissza a téli kerékpáros cipőre! Kiválasztásánál egyértelműen az illeszkedés és a praktikus használat a fő szempont, járjunk el úgy, mint egyéb cipők és bakancsok esetében. Kapható országúti stoplival kompatibilis, illetve SPD stoplit fogadó járófelülettel rendelkező típus, mi az utóbbi ajánljuk. Az ok egyszerű: a téli kerékpározás általában nem teljesítmény-centrikus tevékenység, a biztos lábletétel, a csúszkálás nélküli gyalogos használat bőven kompenzálja a kissé bizonytalanabb pedálkontaktust.
Ilyen körülményekhez jobb választás a cipő, mivel az tökéletesen vízhatlan!
A cipőválasztékban több gyártónál szerepel “ősziesített” modell, neoprén bokavédelemmel, zártabb kialakítással, ellenben hőszigetelő bélést ne várjunk…
A tapasztalat azt mutatja, hogy nincs eget verő teljesítménykülönbség az egyes gyártók által kínált téli cipőmodellek közt: kiváló védelmet biztosítanak, magas színvonalú technikai alapanyagokból készülnek és rendkívül fejlett gyártástechnológiákat alkalmaznak. Sajnos áruk ezt tükrözi is. Nemigen létezik vékony pénztárcához tervezett téli kerékpáros lábbeli, mivel erre az igényre ott a „takarékos” alternatíva: a nyári cipőre húzható kamásli!
Mindazonáltal egyes gyártók kínálnak „téliesített” kerékpáros cipőt, amely általában egy általános felhasználású modell, amely kissé zártabb, esetleg felülete vízlepergető membránnal rendelkezik, illetve a bokánál neoprén melegítő/„fröccsálló” magasítást kap. Ez a kategória nem számít valódi téli cipőnek, így ha beköszönt a zimankó, erre is kamásli kerül. A költség terén sem jelentenek számottevő megtakarítást.
Ha már pénzről van szó, a cipőkkel ellentétben a kamáslik árfekvése rendkívül széles skálán mozog, a sportáruházakban kapható pár ezer forintos daraboktól a több tízezret kóstáló, fejlett alapanyagokat felvonultató „fullextrás” darabokig. Ez utóbbiak inkább a rugalmas használat terén nyújtanak előnyöket a téli cipőkkel szemben, a beszerzési költségük egy jobbfajta általános kerékpáros cipővel párosítva akár magasabb is lehet.
Az igazán profi kamáslik sem éppen filléres darabok!
A kamásli kiválasztásánál a fő szempont a már említett felhasználás-orientált kialakítás. El kell döntenünk, hogy milyen időjáráshoz és milyen típusú cipőhöz választunk kamáslit. Ez utóbbi lehet járófelülettel rendelkező SPD-rendszerű vagy országúti cipőkhöz tervezett.
A kamásli talprésze a szigetelés mellett a másik kritikus pont: az egyszerű használat érdekében rugalmas, mindazonáltal ellenálló anyagból kell hogy készüljön…
Ezután jön a vízhatlanság és a hőszigetelés mértékének megválasztása. A két cél ráadásul nem zárja ki egymást, legfeljebb a kamásli drágább, nehezebb és nehézkesen kezelhető lesz. Minden esetben ügyeljünk a szár kellő magasságára, illetve a felső nyílás és a hátsó záródás megfelelő szigetelésére. Felül a szár legyen feszesen illeszkedő, a cipzár pedig vízzáró, mögötte lehetőség szerint plusz szigetelő borítással.
A kamásli talprésze célszerűen a kerékpáros cipő típusához „hangolt”, sarka és orra megerősített, alul az egyszerű használat érdekében rugalmas, mindazonáltal ellenálló anyagból készül. Ez trükkös terület a tervezők számára, mivel a tartósság, az ellenálló képesség és a praktikus használat nehezen összeegyeztethető. A közelgő téli lábbelikörképben szereplő modellek közül több kamásli ezen a ponton „vérzik el”.
A kamásliméret tekintetében a gyártók általában 2-3 cipőmérethez terveznek egy modellt, minél finomabbak a lépések, annál pontosabb az illeszkedés. Az sem jó, ha a kamásli feszül, ilyenkor a sok ráncigálás során elszakadhat, illetve menet közben is sérülékenyebb. A „buggyos” borítás pedig zavarhatja a hajtást, illetve a hő- és vízszigetelés mértéke is csökken. Kiválasztáskor figyeljünk a kerékpáros cipő rögzítésére is: ideálisan a kamásli szabása „félig felhúzott” állapotban is biztosítja a cipő praktikus kezelését.
Többféle stratégia beválhat, mindenki goldolja át az opciókat, és e szerint döntsön!
A kamásli színe új opció, lévén régebben minden modell egységesen fekete volt. A sötét szín minden ruhával harmonizál, és a kosz sem túl feltűnő rajta (a kamásli óhatatlanul piszkolódik), de a láthatóságot legfeljebb az rajta elhelyezett fényvisszaverő elemek és nyomatok biztosíthatják. Ma már a kamáslik egy része látványos „fluo” színekben is elérhető, ami a folyamatos mozgásban lévő láb esetében különösen feltűnővé teszi a kerékpárost – akár nappal, akár kedvezőtlen látási viszonyok mellett. Közúti közlekedésben a színválasztás megfontolandó szempont lehet!
Akkor összegezzük a fentieket! A téli lábbeliválasztás több ismeretlent tartalmazó képlet, nem a legegyszerűbb feladat a kerékpáros számára, főleg ha az első „átbicajozandó” tél előtt áll. A cikkíró a fent említett változatok közül az összeset kipróbálta, és 30 év tapasztalat után nyári cipőben két pár kamáslival hajtja végig a teleket. Amire érdemes figyelni, az a zokniviselet. Az egyik kerékpáros cipőm a lábamra méretre kissé nagy, azaz téli használatra pont ideális. Magas szárú, hőszigetelő, vagy akár szélálló membránnal ellátott zoknit vagy zoknikat is „fogad”. A legzordabb napokra pedig ott az alufólia, amely két zokni között csodákat művel – a fényes fele mutasson befele!
