Kontinentális csapatunk, az Utensilnord-Ora24.eu soraiban a Bergamascán, a Settimana Ciclistica Lombarda – UCI 2.1 kategóriás vett részt a világbajnokságra készülő Kusztor Péter és Kenyeres Ábel. A szeptember 5. és 7. között rendezett viadalról Kuszti számolt be honlapján:
Összesen 3 szakasz, mintegy 480 kilométer várt ránk az előttünk álló három napban. Ebben két hegyibefutóval kedveskedtek nekünk a szervezők, de az utolsó szakaszban is volt két rövidebb domb a legvégén. Sok Pro csapat képviseltette magát a rajtvonal mögött, mint például a Katyusa, Androni, Vini Fantini, MTN Qhubeka, Colombia, CCC Polsat, Bardiani, Rusvelo… de a főszerepet mégsem ők játszották, hogy miért, hamarosan kiderül.
Az első napon 168 kilométer megtétele várt ránk. Az elején 9 karikát kellett abszolválnunk egy 12 kilométeres, kanyarokkal tarkított pályán. Ez a rész szinte teljesen sík útvonalon haladt. Csodálatos napsütéses időben neki is vágtunk a küzdelemnek. Az első pillanattól kezdve hatalmas sebességgel közlekedtünk, két órát követően 50km/h-s átlagunk volt. Közben kialakult egy élcsoport is, melyben Rochetti képviselte a csapatot. Ábel és én is végig elől helyezkedtünk, mindketten jól éreztünk magunkat. Nekem az volt a feladatom, hogy csak tegyem a kereket és az utolsó hegyre koncentráljak.
A körözést követően a hegy irányába folytattunk utunkat, ekkor már szépen lassan kezdtek érkezni a rövidebb emelkedők. A sebesség továbbra is magas volt. A szökevényeket nagyjából 20 kilométerre a céltól fogtuk be. Továbbra is rendben éreztem magamat, szépen forogtak a lábaim. Ahogyan közeledtünk a cél felé, egyre meredekebben kezdett dőlni az út. A három kilométeres kapu után egyszer csak megállt a lábam, és leszakadtam az élről. Nem tudom, hogy mi történt, de egyszerűen nem ment és nagyon fájtak a lábaim.
Végül a 45. helyen érkeztem célba, mintegy 2 perc hátrányban. A szakaszt Patrik Sinkewitz nyerte, mindenkit leszakítva egyedül érkezett célba. Annyit elmondanék róla, hogy már a rajt előtt nagyon komolyan nézett ki, szinte rá volt száradva a bőr a testére, midenhol kilátszottak az erei, elképesztő látványt nyújtott. Közülünk Zamparella végzett a legjobban, ő 28. lett. Sajnos nekem nem úgy sikerült ahogyan szerettük volna.
A második szakasz valamivel rövidebb, mintegy 153 kilométer volt. Ezt a napot is körözéssel és hatalmas tempóval kezdtük. Eléggé fáradtnak éreztem magamat reggel, de szerencsére a versenyen már minden rendben ment. Jól forogtak a lábaim, élveztem a nagy tempót a sík részen. Ezen a napon Mazzinak sikerült elmenésbe kerülnie, a legnagyobb előnyük a 3 percet is meghaladta. Nekem ekkor is a hegyre kellett koncentrálnom, hiszen az utolsó nagyjából 15 kilométer felfelé vezetett.
Ábel remekül dolgozott, folyamatosan hordta nekünk a vizet, amire nagy szükség volt a meleg miatt. Nem sokkal a hegymenet előtt értük utol az élcsoportot. Az igazi meredek 10 kilivel a vége előtt kezdődött, egy ideig tudtam tartani magamat, de sajnos leszakadtam, úgy látszott, ez sem az én napom lesz. Próbáltam ráállni egy erős tempóra, ami egész jól sikerült is, de ahhoz kevés volt, hogy visszazárkózzak az élbolyra.
A hegy fele környékén felértem egy kisebb sorra, de nem sokkal később leszakadtam róluk. Innen egyedül teljesítettem a maradék 5 kilométert. Egész jól haladtam, de közel sem voltam önmagam. Végül 39. lettem, öt és fél perc hátránnyal. Nem nagy meglepetésre ezt a napot is Patrik nyerte, az utolsó 10 kilométert egyedül teljesítette, valamit érezhetett a fiú! Összetettben előrébb jöttem a 36. pozícióba.
Az utolsó szakasznak nagyon korán, reggel 9-kor vágtunk neki. Rettentően fáradtnak éreztem magamat, így nem tudtam, hogy mire számíthatok majd. Egy rövid lassúrajtot követően, 4 darab egyenként harmincpár kilométeres karika után, irányba vettük Bergamo belvárosát, ez összesen 159 kilométert jelentett. A körözés ezen a napon is teljesen sík volt, a sebesség pedig még eggyel nagyobb, mint az előző két szakaszon. Meglepő módon fáradtságtól eltekintve jó erőben tekertem.
Nagyjából 15 kilométert követően megindultam, és sikerült is meglépnem jó pár versenyző társaságában. Az egyik probléma csak az volt, hogy az összetettben második helyen álló Rogina is képviseltette magát, így nem volt egyszerű feladat eltávolodni a mezőnytől. A támadást követő jó pár perc rettentően kemény volt, itt azért akadtak nehézségeim, de szerencsére hamar összeszedtem magamat és szuper erőt éreztem a lábaimban. Az első órában sikerült 51 kilométert abszolválnunk, ami később sem nagyon csökkent.
Az előnyünket szépen lassan fel tudtuk tornászni 56 másodpercre, majd sajnos elkezdett csökkenni. Nem sokkal később már csak 28 másodperccel haladtunk a mezőny előtt. Ekkor mindenki megtorpant egy pillanatra az élen, majd akik addig nem nagyon akartak dolgozni és játszották, hogy ők milyen fáradtak, elkezdtek lószolgatni. Én pár ember társaságában – köztük Rogina – visszaolvadtam a mezőnybe, ekkor 60 kilométer környékén jártunk. Az elöl maradtakat úgy 120 kilométernél daráltuk be.
A körözésből kiérve már nem volt sok hátra, de még egy pár kilométeres húzó nehezítette a dolgunkat. A Katyusa legénysége hatalmas iramot diktált a domb előtt és felfele is. Az emelkedőn sajnos leszakadtam, nagyon nem éreztem jól magamat. Az utolsó 3 kilométer is felfelé vezetett, de itt már minden mindegy volt. Végül egy nagyobb sorral, – melyben Ábel is benne volt – érkeztem célba. A 159 kilométeres távot több mint 49-es átlaggal repesztettük végig.
Hát nem volt egy túlzottan sikeres megmérettetés, bíztam benne, hogy a hegyeken sikerül valami szépet alkotni, de nem így lett. Viszont a sík részeken teljesen rendben voltam, éreztem, hogy van erőm, ami jó jel a közelgő világbajnokság előtt. Az egész verseny alatt fáradtság kínzott, talán most jöttek ki az elmúlt hetek kemény edzései. Felkészülésnek mindenféleképpen szuper volt ez a három nap. Még van három hetem, hogy kipihenjem és összeszedjem magamat. Ha a jó Isten is úgy akarja, akkor biztosan sikerülni fog és frissen állhatok majd a rajvonal mögött 29-én. Addig már csak egy olaszországi verseny vár rám.
Most jó pár napos regenerálódás következik, azt hiszem, hogy innentől már csak azzal tehetem a legtöbbet, ha pihenek. Az biztos, hogy versenyből és intenzitásból nincs hiányom, ebben az esztendőben közel 60 versenynapot teljesítettem. Ábelnek is nagyon jót tett ez a megmérettetés, úgy gondolom, hogy már most igazán jó állapotban van. Végig remekül dolgozott, mindenki meg volt vele elégedve. Még pár gyorsító edzés és pihenés vár rá, így azt hiszem, hogy az időfutam VB-n jól fog teljesíteni.
További szép hetek kívánok mindenkinek!
Kuszti
kusztorpeter.com
A verseny összetett végeredménye:
1. Patrik Sinkewitz (Ger) Meridiana Kamen Team 10:39:02
2. Radoslav Rogina (Cro) Adria Mobil 0:01:12
3. Francesco Manuel Bongiorno (Ita) Bardiani Valvole-CSF Inox 0:01:24
4. Franco Pellizotti (Ita) Androni Giocattoli 0:01:25
5. Sergey Firsanov (Rus) RusVelo 0:01:27
6. Gianfranco Zilioli (Ita) Androni Giocattoli 0:01:37
7. Jan Hirt (Cze) Leopard-Trek Continental Team 0:01:41
8. Tomaz Nose (Slo) Adria Mobil 0:02:03
9. Mauro Finetto (Ita) Vini Fantini-Selle Italia 0:02:10
10. Davide Rebellin (Ita) CCC Polsat Polkowice 0:02:16
…
40. Peter Kusztor (Hun) Utensilnord Ora24.eu 0:11:43
108. Ábel Kenyeneres (Hun) Utensilnord Ora24.eu 0:28:41
.
