A CBS riportjában Oprah Winfrey élete legfontosabb interjújának nevezte Lance Armstrong dopping beismerésének felvételét, ennek megfelelően hatalmas várakozások előzték meg Armstrong coming out-ját… Röviden talán úgy jellemezhetnénk az eltiltása óta legelső Armstrong-interjút, hogy a tágabb közvélemény valóban lebilincselő riportot láthatott, a szakma viszont semmi újat nem tudott meg. Legalábbis az első részből, ami „in medias res” kezdődött:
Oprah Winfrey: Kezdjük azzal a kérdéssel, amire a legtöbb ember a világon választ vár öntől, és szeretném, hogy igennel vagy nemmel válaszoljon.
Lance Armstrong: OK
Oprah Winfrey: Ok. Az egész beszélgetésre – hogy belemenjünk a részletekbe – úgyis sok időnk van. Nos, akkor tehát igen vagy nem, élt-e tiltott szerekkel kerékpáros pályafutása során?
Lance Armstrong: Igen.
Oprah Winfrey: Igen vagy nem, a tiltott szerek között volt-e az EPO?
Lance Armstrong: Igen.
Oprah Winfrey: Alkalmazott-e vérdoppingot, vagy vérátömlesztést kerékpáros karrierje folyamán?
Lance Armstrong: Igen.
Oprah Winfrey: Élt-e egyéb tiltott, szerekkel, mint tesztoszteron, kortizon, vagy növekedési hormon?
Lance Armstrong: Igen.
Oprah Winfrey: Igen vagy nem? Mind a hét Tour de France-győzelme során doppingolt?
Lance Armstrong: Igen
Oprah Winfrey: Ön szerint megnyerheti-e egy ember doppingszerek nélkül (hétszer egymás után) a Tour de France-t?
Lance Armstrong: Nem, véleményem szerint.
(Szerkesztőként felhívnám a figyelmet arra a kis nüanszra, ahogy Oprah kérdezi: “Ön szerint megnyerheti-e egy ember tiltott szerek nélkül a Tour de France-t?”, majd gyorsan hozzáteszi: “hétszer egymás után”. Így gyakorlatilag eldönthetetlen, hogy a kérdésben a hetes számon van a hangsúly, vagy azon, hogy lehet-e nyerni dopping nélkül. És hasonló módon teszi hozzá a “Nem” után Armstrong is: “Véleményem szerint”. Erről a művészetből ismert: “gondosan megtervezett véletlenszerű elrendezés” kifejezés jut az ember eszébe, gondoljon mögé bárki, amit akar…)
Rengeteg további kérdés elhangzott, a hosszú időn keresztül tartó hazudozással kapcsolatban, Armstrong bűnbánatot is tanúsított: „Megértem azoknak az emberek haragját, akik támogattak, hittek bennem, és ők jogosan érezhetik úgy, hogy elárultam őket. Életem hátralévő részére nézve csakis bocsánatot kérhetek tőlük.”
A kerékpársport iránt mélyebben érdeklődőket azonban nyilván az eddig is bizonyított vádakon túli információk, nevek, összefonódások leleplezése, „valami új”, valami komoly, kézzel foghatóan új információ érdekelte volna az interjúból… Valami, amit nem tudhattunk meg eddig is az USADA nyomozati anyagából, a Hamilton- vagy a David Walsh könyvből…
Bár Oprah megkérdezte Armstrongot a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) lefizetéséről a pozitív doppingmintájának eltüntetése érdekében, a texasi tagadott. „A történet nem igaz. Nem volt pozitív teszt, nem lett lefizetve a labor és nem volt titkos találkozó a labor igazgatójával (bár itt nem nevezett meg konkrét labort és igazgatót, azért mégis meg kell itt jegyezni, hogy a svájci Martial Saugy, a svájci antidopping ügynökség első embere elismert egy ilyen találkozót, de tagadta a korrupciót – a szerk.)”
Armstrong „érezte” is, hogy ez kevés, és az UCI számára a doppingellenes küzdelem támogatására felajánlott egykori „adománnyal” kapcsolatban hozzátette: „Nem várom senkitől se, hogy elhiggye a válaszomat erre a kérdésre. Ez nem valaminek az eltüntetéséért cserébe történt. És én nem vagyok az UCI rajongója. Minden okom meglenne, hogy bevalljam, igen, így volt, ha így történt volna.”
Armstrong kiemelte, hogy nem szeretne más emberekről, másokkal kapcsolatos vádakról beszélni, mert „ők nincsenek most itt”. Nos, ezen a ponton talán sokan kezdtük elveszíteni az eddig sem túlzott reményünket, hogy esetleg mégis „robbanna a bomba” Oprah műsorában… Dr. Ferrarival való kapcsolatáról sem árult el semmi újat a texasi, sőt, megjegyezte, hogy még most is jó embernek tartja.
Az Amerikai Antidopping Ügynökség (USADA) által hangoztatott „legkifinomultabb doppingprogram” kifejezéssel kapcsolatban is árnyékolt a texasi: „Valóban professzionálisan, okosan csináltuk, de konzervatív módszerekkel (valószínűleg itt arra utalt, hogy nem maffiamódszerekkel – a szerk.), minél tudatosabban kerülve a kockázatot. Azt mondani viszont, hogy ez a program nagyobb volt, mint például a keletnémet doppingprogram a 70-es, 80-as években, valótlanság.”
Érdekes kérdésnek nevezte Armstrong is, hogy miért tagadott hosszú időn keresztül, és miért csak most ismerte be, hogy doppingolt, de szintén kitérő választ adott: „Elismerem, hogy késő, és ez bánt is. Úgy élem meg a helyzetet, hogy ez egyetlen nagy hazugság, amit sokszor megismételtem.” Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy nem szeretné ezek után a megtért fiút játszani: „Gyerünk srácok, akkor most tisztítsuk meg a kerékpársportot!”
Mégis, hogy milyen szerepet kíván játszani ezek után a jövőben, az interjú második részéből talán kiderül, ugyancsak éjjel háromkor, online IDE KATTINTVA.