A Tashkenti Terrorista, avagy Dzsamolidin Abduzsaparov. Nos, ha valaki – mint ő is – hiányolja az egyéniségeket a mai kerékpársportból, hát Abdunak volt stílusa… Minden idők egyik legjobb országúti sprintere a Central European Tour kapcsán Magyarországon járt, s immár 48 évesen szelídebb oldaláról ismerhettük meg.
Talán kevesebben tudják az üzbég, szovjet válogatottból lett profi kerekesről, hogy gyerekkorától kezdve galambászással is foglalkozott, habár ugyanez elmondható Mike Tyson-ról is, mint ahogy a sportban is vonható némi párhuzam a két sztár között…
Abduzsaparov nem ismert félelmet, a mellette sprintelő versenyzőtársak viszont annál inkább, hiszen bármilyen csínybe belement, s nem egyszer okozott hatalmas bukásokat. Mindemellett eredményei önmagukért beszélnek, hiszen Eddy Merckx, Alessandro Petacchi és Laurent Jalabert mellett azon négy versenyző egyike, aki mindhárom nagy körverseny, a Tour, a Giro és a Vuelta legjobb sprinterének járó trikóját is elnyerte, a legértékesebbet, a Tour de France zöld trikóját háromszor, 1991-ben, -93-ban és -94-ben is. Profi pályafutása során félszáznyi győzelmet szerzett.
Abduzsaparov jelenleg Olaszországban él a Garda-tó partján, és a magyar UCI-versenyek népszerűsítése céljából szintén Magyarországra látogató Claudio Chiappuccihoz hasonlóan, kerékpáros viadalok promótálásával foglalkozik. A Taskhenti Terroristával folytatott beszélgetésünkben orosz-tolmácsként a Miskolc GP és a Budapest GP főszervezője, Sutkó Mihály volt a segítségünkre:
Bikemag: Korábban is járt már a Central European Tour kapcsán Magyarországon, hogyan került kapcsolatba a versennyel?
Dzsamolidin Abduzsaparov: Régóta ismerem Sutkó Mihályt, a CET főszervezőjét, még a kilencvenes években a magyar női válogatottal jártak Olaszországba versenyezni, én segítettem nekik sok dologban, mivel az orosz nyelven jól működött köztünk a kommunikáció.
Bikemag: Ön is a keleti blokkból származik, ahol a legtöbb utódállamban hasonlóan nehéz helyzetben van a kerékpársport, mint Magyarországon. Mit javasolna a felemelkedés érdekében?
Dzsamolidin Abduzsaparov: A keleti országoknak mindnek nehéz. Teljesen mások a körülmények, mint Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban. Szerintem nincs jó recept, ez a különbség még sokáig megmarad. Ami fontos, minél több versenyt rendezni. Ahogy a sajtótájékoztatón is mondtam, sok embert látok Budapesten kerékpározni, de tudom, hogy nagyon kevés verseny van.
Bikemag: Taskenti Terorista – a beceneve sokat elárul, hihetetlen agresszív stílusban versenyzett, és bukott is hatalmasakat. sosem érzett félelmet ezután? Lehet buta kérdés, de mit érzett egyáltalán sprint közben?
Dzsamolidin Abduzsaparov: Nem érdekelt a bukás sosem. Mindenképpen nyerni akartam. Minden helyzetből megpróbáltam nyerni, semmi mással nem foglalkoztam.
Bikemag: Melyik volt a legemlékezetesebb győzelme?
Dzsamolidin Abduzsaparov: A Tour de Francon a Champs-Élysées befutók. (1993-94)
Bikemag: És a legemlékezetesebb bukás?
Dzsamolidin Abduzsaparov: Az is a Champs-Élysées befutón történt. (Abdu ezt nevetve mondja, közben eléggé brutális látványt nyújtott 1991-ben, ahogy felakadt a kordonra, elrepült, majd átmentek rajta. Mivel be kellett fejeznie a versenyt ahhoz, hogy hazavihesse a zöld trikót, a bringára ültetve csapattársai támogatták a célba.)
Bikemag: Mi a véleménye a mai sprinter kollégákról? Van kedvenc versenyzője?
Dzsamolidin Abduzsaparov: Nincs. Ez nem sprint, amit most látunk. Csak megy a vonat, nincs sprint. A mi időnkben én magamra voltam utalva, és úgy tudtam nyerni. Jó helyre tenni a kereket, küzdeni. Én nem szeretem, amit most látok.
Szöveg: Takács Tamás, Fotók: Vanik Zoltán