A mai nappal kezdetét vette az Olasz kerékpáros-körverseny 105. kiírása. Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, a táv utolsó néhány kilométerén fokozódtak fel az izgalmak, melynek végett a legesélyesebbnek kikiáltott Mathieu van der Poel (Alpecin-Fenix) győzött egy tanári sprintet követően. Honfitársaink közül Valter Attila (Groupama-FDJ) a 29., Peák Barnabás (Intermarché-Wanty-Gobert Matériaux) a 167., míg Fetter Erik (Eolo-Kometa) a 112. helyen végzett.
Pénteken eljött a nap, amelyre mindannyian vártunk: Budapestről indult útjára a világ második legrégebbi, egyben egyik legnívósabb kerékpáros körversenye, a Giro d’Italia. A Hősök terén felállított színpadnál már órákkal korábban gyülekeztek a szurkolók, hogy élőben láthassák a sporttörténelmi eseményt. Az idő kerékpározásra tökéletesen alkalmasnak ígérkezett, nem volt tikkasztó hőség, de az eső sem eredt el. Budapest és Visegrád között, Székesfehérvár és Esztergom érintésével 198 kilométer várt a mezőnyre, a szakaszt két részhajrá tarkította. A befutóra a Visegrádi Fellegvár szomszédságában került sor, lélegzetelállító környezetben.
A csapatok bemutatása után már semmi sem gördített akadályt a Grande Partenza elé, és 12 óra után nem sokkal rendőri jelzésre elindult a lassú rajt az Andrássy út irányába. Budapest gyönyörű részein tekerve a Föld országainak 800 millió lakója láthatta a magyar főváros lenyűgöző műemlékeit, a Budai Várat, a Citadellát és az Országházat. Nagytétény környékéig a felvezető autó mögött elegyedtek beszélgetésbe a versenyzők, majd abban a pillanatban, hogy megtörtént az éles rajt, a Drone Hopper-Androni Giocattoli két kerekese, Mattia Bais és Filippo Tagliani lógott meg. A maradék 174 kerékpáros talán túl lazára vette a figurát, és mintha elfelejtették volna, hogy a felvezető kocsi már kiállt előlük: a baráti anekdotázások folytatódtak, ettek-ittak a versenyzők, a két szökevény előnye pedig szépen nőtt, csúcsidőben 11 perc környékére kúszott fel.
Kápolnásnyék után azonban elkezdett dolgozni a peloton, leginkább Rein Taaramäe (Intermarché) volt az, aki húzta maga után a mezőnyt. A koronázóvárosban egy gyorsasági sprintet is tartottak, melyet Tagliani vitt el, a legnagyobb nevek közül szerzett pontot Giacomo Nizzolo (Israel-Premier Tech), Mark Cavendish (Quick-Step Alpha Vinyl), Fernando Gaviria (UAE Emirates) és Arnaud Démare (Groupama-FDJ) is. Székesfehérvár után Senne Leysen (Alpecin-Fenix) és Julius van den Berg (EF-Education Easypost) csatlakozott az észthez, és a teljes DSM sor is előrejött.
A szökevények előre folyamatosan csökkent, az ötven kilométeres kapunál már csak másfél perc volt. Ennek ellenére a két szökevény még elsőként ért be az esztergomi sprintbe, így újabb pontokat szerezve a ciklámen trikóért folytatott küzdelembe. Az Esztergomi Bazilika árnyékában fél percre csökkent a két olasz versenyző előnye, innentől már csak idő kérdése volt, hogy a peloton megfogja őket. A sorok szépen összeálltak, a Groupama-FDJ, az Eolo-Kometa, és az Intermarché mellett előrejött a Lotto-Soudal, az UAE és a Quick-Step gárdája is. Pilismarót után olvadt össze a mezőny, innen már csak 14 kilométer volt hátra. Visegrádra beérve, a főútról lefordulva kezdődött meg az igazi verseny: előbb Lawrence Naesen (AG2R-Citroën) ugrott el, de szökése rövid életű volt, csakúgy, mint Lennard Kämna (Bora-Hansgrohe) próbálkozása. A hajrában aztán előrejöttek az igazi nagy nevek, Mathieu van der Poel kiváló ütemben indított, és gyorsvonatként suhant el Caleb Ewan (Lotto-Soudal) és Biniam Girmay (Intermarché) kettőse mellett, ami győzelmet ért számára. Az ausztrál versenyző ráhúzta a kerekét Girmay-ra, így az utolsó kanyarban bukott, és fájdalmas arccal lökte be kerékpárját a célba. Harmadik helyen Pello Bilbao (Bahrain-Victorious) végzett, annak ellenére, hogy a nem sokkal korábban elesett – Fetter Erikkel egyetemben. Amikor már kezdtük elhinni, hogy bukás nélkül végigmehet ma a mezőny, sajnos három ízben is a földre kerültek a versenyzők. Szerencsére mindannyian folytatni tudták a versenyt, bár elképzelhető, hogy lesz, aki holnap már nem áll rajthoz, de erre meglehetősen kicsi az esély.
Van der Poel újra igazolta, hogy klasszis kerékpáros, ösztönből tudta, melyik a legmegfelelőbb időpont a kiborításra. Girmay megint nagyot ment, és ezzel bebizonyította, hogy a Gent-Wewelgemen elért győzelme nem csak egyszeri fellángolás volt. Honfitársaink közül Valter Ati azonos idővel bejött a 29. helyre, Peák Barna a 167. lett öt és fél perc lemaradással, míg Fetter Erik a 112. helyen ért célba két és fél perc hátránnyal. Ati sajnos a visegrádi emelkedőn beragadt a bolyba, így kevés lehetősége volt indítani, míg Barna első számú segítőként vezette fel Girmay-t, ezt követően a mezőny végén futott be. Erik pedig egy csúnya bukásban is benne volt, örüljünk neki, hogy egyáltalán befejezte a versenyt, reméljük, nem esett komolyabb baja, és rajthoz tud állni a holnapi időfutamon. A maglia rosa, ciclamino és azzura így van der Poel vállára kerül, aki egész félelmetes szezont fut eddig, a maglia biancát pedig Girmay birtokolja. (Természetesen egyelőre nagy az átfedés a mezek között, hiszen az első három a rózsaszín, kék és ciklámen trikók esetében ugyanaz.)
Holnap következik a budapesti időfutam a Hősök teréről a Budai Várnegyedbe, legyünk ott minél többen, és szurkoljunk a srácoknak. Az időfutam sorrendjét az összetett állása határozza meg. Ez alapján Peák és Fetter a verseny kori szakaszában, míg Valter a vége felé várható majd.