Talán nincs is nehezebb dolog, mint a gyerknek kerékpárt választani. Ugyanis itt is számítanak a milliméterek, de nem úgy, mint egy időfutam bringánál, viszont az első kisbringák mindig maradandó nyomot hagynak a gyerkőcökben. Van akiben pozitívat és van akiben negatívat. Ezzel a cikkel megpróbáljuk egyszerűbbé tenni a döntést és megvilágítani olyan nézőpontokat, amire sokan talán nem is gondolnak elsőre.
Az elmúlt 25 évben sok helyen megfordultam már kerékpáros témában, és azt tapasztaltam, hogy két dologhoz hazánkban mindenki ért: a focihoz, és a gyerekbringákhoz…
-Nem kell drága, csak a gyereknek lesz!
-Ennyiért már felnőtt bringát veszek…
-Jó az a fék, nem megy gyorsan úgysem!
-És ha nehéz? Majd megerősödik!
-Igen, nagy egy kicsit, de majd belenő, nem lehet évente új kerékpárt venni!
Kerékpárboltban dolgozó olvasóink most biztosan felsírnak ezeket a mondatokat olvasva, mert nagyjából minden harmadik vásárló elejt ezek közül egyet, vagy többet. Tegyük hozzá, hogy sajnos. Még az sem vicces, amikor a férfiember a párjának „csak az asszonynak lesz” felkiálltással akar valami „óccsóosztjó” gépet venni, de a gyerekeknél sokkal nagyobb kárt okozhatunk a felelőtlenséggel. Hol lehet elszúrni a gyerekbringa vásárlást? Több helyen is, vegyük tehát őket sorra!
Cipőt a cipőboltból:
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy kerékpárt a kerékpárboltban kell venni, és a nagyáruházak sportosztályai főleg a felvágottak és mosógépek közötti űrt próbálják kitölteni, mintsem valós alternatívát kínáljanak a minőségi gyerekbringára áhítozóknak. Persze mára ez a kép is árnyalódott kicsit, hiszen éppen a napokban érkezett a hír, hogy a csak online árusító Canyon belépett a kisbringák bizniszébe. Persze nem a low budget szegmensben, hiszen a belépő 16”-os Offspring modelljük 500 EUR-ról indul.
Viszont ne soroljuk a Decathlon-t se a kerékpárboltok közé, pedig ár/érték arányban vannak egész jó gépeik, bár főleg a belépő kategóriában. Viszont a szakértelem hiányos, elég csak megnézni a weboldaluk gyerekbringa szegmensét, ahol típusra, nemre, színre és árra is lehet szűrni, csak éppen a legfontosabbra nem, a kerékméretre, vagy esetleg a testmagasságra. Az eladóikat ugyan belső képzéseken oktatják, mégsem adnám kezükbe a gyerekeim első lépéseit. Persze a „nagy” kerékpárboltok „szakemberei” között is vannak linkek, akik bármit eladnának csak vigyed. Titkos tipp, hogy a lakóhelyedhez legközelebbi bringaboltba menj bringát nézni a gyereknek (főleg ha te is oda jársz, ott vásárolsz), mert a legnagyobb eséllyel jót fognak ajánlani, hiszen a gyerekek lesznek a jövendőbeli törzsvásárlóik.
Csak a méret számít!
A második lépés szintén nagyon fontos, ez pedig a megfelelő méretű bringa kiválasztása. Itt még nem a vázméret szerint vannak kategóriákba sorolva a kerékpárok, hanem kerékméret szerint. A gyerek kerékpár méretek gyártónként eltérhetnek (ugyanazon kerékméret esetén), de ökölszabályként jó lehet az alábbi besorolás:
-futóbringa: 1,5-3 éves kor között
-12”-os kerékméret: 2,5-4 éves kor között
-16”-os kerékméret: 4-6 éves kor és 95-115 cm-es magasság között
-20”-os kerékméret: 6-9 éves kor és 110-125 cm között
-24”-os kerékméret: 7-11 éves kor és 120-153 cm között
-26”-os kerékméret: 11 éves kor illetve 150 cm-es magasság fölött, de itt kifejezetten a „junior” 26”-os kerékpárokra utalva, nem a klasszikus felnőtt 26”-os MTB kerékpárok közül választva
Ahogy látható, van átfedés az egyes kategóriák között testmagasságot nézve, így egészítsük ki a belső lábhosszal is:
-12”-os kerékméret: 35-42 cm
-16”-os kerékméret: 45-55 cm
-20”-os kerékméret: 55-63 cm
-24”-os kerékméret: 60-72 cm
Ezek között létezik még főleg a német piacon a 14”-os és a 18”-os kerékméretű gyerekbringa is, ami egyébként kiváló átmenetet kínálhat az éppen két méret között álló gyereknek. Előnye, hogy pontosan akkora bicajt tekerhet, ami ideális neki, hátránya, hogy nehezebb eladni később, mert itthon kevésbé ismertek ezek a méretek.
A legjobb megoldás minden esetben, ha az előzetesen kiválasztott bringákat (legyen több választása színben, kinézetben a gyereknek) ki is lehet próbálni vásárlás előtt. Ez sok bringaboltban nem megoldható főleg a bolt adottságai miatt, de ha van rá lehetőség akkor éljünk vele! Szemmel látható lesz, hogy a gyerek melyiken érzi magát azonnal otthon, melyiken tud kényelmesen ülni, melyiket tudja biztosan kezelni. Két 20”-os kerékméretű gyerekbringa között felsőcsőhosszban, és átlépési magasságban is lehetnek különbségek a különböző gyártók modelljei között.
A kevesebb néha több!
Tudjuk, hogy a gyereknek jobban tetszik az összteleszkópos gyerekbringa, de a végső döntést mégis neked szülőnek kell meghoznod. Óva intünk mindenkit a sárnehéz gagyi fully-któl. Annyira nehéz és főleg drága jó teleszkópos gyerekkerékpárt gyártani, hogy még az olyan világcégek mint a Merida, vagy a Scott is kivonult erről a területről, mivel a fejlesztési költségekhez képest alig lehet eladni belőlük a magas áruk miatt. Persze a legtöbb gyártó nem is izgul ezen, csak lematricáztat valami kínai gagyi, nehéz, irreálisan magas átlépési magasságú szemetet, mert így legalább olcsó, viszik is a népek! Higgyétek el, ennél jobban nem lehet a gyereketekkel kiszúrni, már ha cél lenne a kerékpározás megszerettetése. Gondolom látszik a képeken a különbség már szemre is? A jobb oldali az ipari hulladék kategória, a bal oldali pedig egy profi 20”-os össztelós bringa. Ezért is kerül több mint félmillió forintba.
Persze nem csak az össztelós gyerekbringa a pénzkidobás, hanem az elöl telósok többsége is. Először a 24”-os kategóriában fogsz a gyerek alatt is rendesen mozgó telókkal találkozni (Spinner Grind Air, és a Suntour egyes modelljei) alatta a papírnehezék a jó szó nagyjából mindegyikre. Egy huszonkilós gyerek alatt éppen hogy mozognak, de legalább 2 kilót nyomnak. Persze tudjuk, nehéz ellenállni a kísértésnek, és mondjuk egy merev villás kivitelt vásárolni, hiszen a gyerek „kevésbé lesz menő” a lakótelepen, de higgyük el, minél könnyebb bringát választunk nekik, annál többet teszünk azért, hogy megszeressék a bringázást.
És ha már a súlynál tartunk. A gyerekbringák között brutális a szórás. Egy Islabikes Cnoc 16”-os méretben 6.1 kilót nyom, egy „olcsóbb” itthon is kapható modell súlya pedig simán kúszik 9 kiló fölé. Ami első hangzásra nem tűnik vészes különbségnek, a valóságban 60%-kal nehezebb! Egy átlagos 5 éves gyerek 20 kiló körül van, ami mondjuk egy 80 kilós felnőttre vetítve azt jelenti, hogy az egyik esetben egy 24 kilós bringával tekerünk, a másikban 36 kilóssal. Melyik lenne a jobb? Akár 1 kiló különbség is jelentős terhet ró a gyerekre, így ne a kinézet döntsön, hanem az észérvek!
A váltórendszer léte vagy nem léte szintén vitákat szokott szülni. 20”-ig szerencsére nincsen vita, hiszen a kerékméret miatt nincsen váltós kivitel, bár néhány prémium német gyártó belerakja a 2-3 sebességes agyváltót. A 20-as gépeknél már vegyesebb a kép. Az alsó szegmensben találni még kontrás, egysebességes gyerekbicókat, és persze nem csak előnyük hanem hátrányuk is van. Előnyük az egyszerűség. Egy gyerek nem vigyáz még a bringájára, ledobja, vagy persze el is eshet, ami a váltókat sem szokta kímélni (a váltóvédőt eleve felejtsük el). Ez a kontrásnál nem okoz gondot, ellenben a 6-8 éves gyerkőcök már lendületesen tudnak haladni, amihez az egy áttétel kevés lesz. Meg hát vannak olyan családok is, akik nem sík helyen laknak. Ott a gyerekből vagy Nino Schurter lesz mire felnő, vagy megutálja a kerékpározást. 24”-os mérettől pedig már elöl is lesz váltó, és ebben a méretben már akár komoly, versenyzésre kész verdákat is tudunk vásárolni.
Persze nem csak felgyorsulni jó, hanem megállni is! Messziről kerüljük a patkófékes, vagy a műanyag bevonatos V-fékes gyerekbringákat. Persze ha már V-fékkel szerelik az jó hír, mert aránylag olcsón le lehet cserélni egy rendesen működő szerkezetre ha esetleg a gyári kivitel gyenge lenne. Nem vagyok híve a kontrás agyaknak, ha lehet minél előbb elöl/hátul V-fékes kerékpárt vegyünk a gyereknek, mivel ezzel fog tudni rendesen megtanulni fékezni. Sajnos máig látni 20”-os kontrás bringákat. A tárcsafék nagyon menő tud lenni, de normálisan működőt 140 000 forint alatti fogyasztói árú modellekre nem nagyon tesznek. Speciális esetektől eltekintve akár feleslegesnek is mondható a tárcsafék egy gyerekbringára, hiszen két rendes V-fék még egy felnőttet is megállít bárhol.
Végül de nem utolsó sorban említsük meg a sznob faktort. Nagyon sokan elcsábulnak, és abból a márkából választanak gyerekbringát, amilyen nekik is van, vagy éppen a legnagyobb világmárkák színes-szagos gépei közül válogatnak. Nem árt azonban résen lenni! Komoly szórással gyártanak gyerekbringákat a nagynevű cégek, és bizony némelyik a szégyen kategóriába tartozik, mert az alkatrészeket megnézve igazából a matricán és a vaskos árcédulán kívül nem különb a bicajuk mint egy belépő szintű hazai gyártó terméke. Szóval célszerű körültekintőnek és hozzáértőnek lenni. Szerencsére üdítő kivételek is vannak, akik a specifikációkat is az árakhoz igazították.
Reméljük sikerült némi iránymutatást adni ebben az „egyszerű” kérdésben. Hamarosan jövünk több tucatnyi gyerekbringa bemutatójával, hogy kézzelfogható segítséget is nyújtsunk a leírtakon kívül!