Miközben éppen zajlik a 2019-es verseny, a Giro d’Italia 2020-as budapesti rajtjával kapcsolatosan készítettünk interjút Révész Máriusszal, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztossal, aki a Giro d’Italia magyarországi rajtjának politikai felelőse is, valamint Princzinger Péterrel, a Magyar Kerékpáros Szövetség és a Magyar Turisztikai Szövetség elnökével.
Több témát érintettünk, hogyan kerülhetett Magyarországra a „Grande Partenza”, azaz a Nagy Rajt, milyen változásokat várhatunk egy ilyen szintű esemény hatására a hazai kerékpározásban, kik lesznek a felelősök magyar részről a szervezést illetően, milyen feladatok várnak ránk, s konkrétan milyen szakaszokra, milyen programokra számíthatunk a három nap során, amíg Magyarországon vendégeskedik a Giro d’Italia mezőnye. Az első részben a Grande Partenza rendezési lehetőségének elnyeréséig vezető útról és a Giro d’Italia hazánkba hozatalával kapcsolatos fő célkitűzésekről lesz szó.
Bikemag: Mi mindennek kellett összeállni ahhoz, hogy az egyik nagy háromhetes körverseny, a Giro d’Italia rajtját Magyarország rendezhesse?
Princzinger Péter: Messzire vezetnek az előzmények. Lehet, hogy most bombaként robbant, de én még 2005-ben találkoztam azzal az elképzeléssel, hogy mi lenne, ha megpróbálnánk Budapestre hozni a Tour de France rajtját. Amit látni kell, hogy a kerékpáros közösségen kívül ebben a történetben van még két nagyon fontos szereplő, az egyik a magyar kormány, a másik Budapest, hiszen nélkülük a magyar kerékpársport nem tudta volna sose elérni ezt. A kormány és a főváros támogatása is kellett, valamint az, hogy beérjen a magyar turisztikai marketingben az a gondolkodás, hogy ezt a felületet, vagyis a sportot és a sportturizmust is ki akarjuk használni.
Révész Máriusz: Magának a kerékpársportnak is fel kellett nőni, illetve a kerékpáros szövetségnek. A kerékpáros sportélet 2005 táján úgy nézett ki, hogy volt három szövetség, és már nemzetközi szinten is többször jelezték: ahhoz, hogy Magyarországot komolyan lehessen venni, szükséges egy „működő” szövetséget létrehozni. Ezt az elvárást néhány évvel ezelőtt sikerült összehozni. A másik probléma az volt, hogy 2012 körül egy nagy adósságot sikerült felhalmozni, amit azóta is görget a kerékpársport. Princzinger elnök úrról azt fogjuk feljegyezni a kerékpársport történelemkönyvében, hogy konszolidálta a viszonyokat és végre van már egy olyan szövetség, ami normálisan, kiszámíthatóan működik.
A Tour de Hongrie-nak, vagyis a magyar kerékpáros körversenynek is nagy szerepe volt abban, hogy jövőre tőlünk rajtolhat a Giro. Az elmúlt évtized közepén éppen a kaotikus szövetségi viszonyok miatt nem alakult jól a verseny sorsa. Akik addig szervezték, azoktól átvették, akik átvették 2-3 év múlva bedöntötték. Jó néhány évre megszűnt a magyar körverseny, majd 2015-ben sikerült újraindítani. Elég kevés idő volt a szervezésre, a köztársasági elnök úrnak külön köszönet, hogy első kérésre mellé állt és vállalta a fővédnökséget, ami elég sok kaput megnyitott. Rohamléptekkel haladtunk tovább, a második évben a kormány egy ötéves programot fogadott el a Tour de Hongrie-ra, aminek keretében minden évben próbáltunk egy szinttel feljebb lépni. Tavaly eljutottunk oda, hogy kategóriát is váltottunk (UCI 2.1), de ami ennél is fontosabb, hogy megállapodásokat kötöttünk a közvetítésekről és tavaly a Tour de Hongrie-t már 195 országban láthatták a nézők.
Bikemag: Ha nincs Tour de Hongrie megnyílhattak voltak egyáltalán a csatornák a Tour de France-t szervező ASO vagy a Giro d’Italia-t rendező RCS felé?
Révész Máriusz: Biztos, hogy nem. Egy nemzetközi szinten értelmezhető Magyar Körverseny előfeltétele volt annak, hogy bekerüljünk a kerékpáros közéletbe és komolyan vehető módon jelentkezzünk arra, hogy a Giro ide kerüljön. Másfelől a körverseny másodsorban kerékpárverseny, elsősorban országmarketing. És a Tour de Hongrie ahhoz is kellett, hogy a magyar turisztikai szakemberek, városvezetők meglássák a lehetőséget egy Giro rajtban. Eljutottunk oda, hogy a városok komoly küzdelmet folytatnak azért, hogy hol legyen a TDH szakaszok rajt és célhelyszínei, így a Giro jelentőségét már nem kell megmagyarázni. A kerékpárversenyek státusza a magyar közgondolkodásban is jelentőset változott az elmúlt 5 évben. Ahhoz, hogy politikusok az ügy mellé tudjanak állni, ahhoz is kellett a Tour de Hongrie sikere.
Princzinger Péter: 2018-ban a Tour de Hongrie alkalmával sok olyan személyes beszélgetésre került sor, a szakaszok közötti „szünetekben”, ami az RCS-szel való megállapodást felgyorsította. Volt egy jól tapintható pezsgés, mindenki kereste az olaszokkal való kapcsolatfelvétel lehetőségét, és ők is velünk. Idejött Contador és Basso, akik a TDH ceglédi rajtjánál sajtótájékoztatót tartottak, de volt rengeteg beszélgetés, olyanok, amikről nem is tudunk, melyek ahhoz vezettek, hogy a döntéshozók egymásra találtak személyesen is. A kerékpározásért felelős kormánybiztos pedig ezt az egészet eladta a kormánynak. Nem csak a levegőből esett a kormány asztalára az előterjesztés, ezt valakinek képviselnie kellett, úgy, hogy végül elfogadta a kormány nem is akármekkora büdzsével.
Bikemag: A Giro prezentációján elhangzottak szerint nem volt egyszerű eljutni odáig sem, hogy ilyen szintű nemzetközi kerékpáros sporteseményről egyáltalán tárgyalhattunk, a kormány most már a kiemelt magyarországi sporteseményekhez méltóan kezeli a Giro d’Italiát?
Révész Máriusz: A kormány nem csak sport területén áldoz komoly összegeket a kerékpározásra, a bringázás iránti elkötelezettségének csak egy része a Grande Partenza rendezése. Időrendben először megszületett egy kormánydöntés, hogy én a kormány nevében tárgyalhatok egy ilyen esemény Magyarországra hozataláról. A Tour de France rajtjával kapcsolatban egyelőre nem jártunk sikerrel, de egy jó Giro-rendezés nem teszi lehetetlenné, hogy néhány év múlva újra próbálkozzunk ott is. Most azonban a Grande Partenzára kell koncentrálnunk. Éppen most folyik a Giro, és szeretnénk, ha minél többen megismernék, mi lesz az, ami jövőre Budapesten fog történni. Sok embert utaztatunk most 2-3 napra a versenyre, fővárosi, önkormányzati képviselőket, rendőrségi vezetőket, akik a biztosítást fogják szervezni. Mennek ki a mentőszolgálattól is, akik az egészségügyi biztosítást fogják szervezni, hiszen egy lehetséges súlyosabb balesetet a magyaroknak kell majd megoldani.
Bikemag: A kerékpársport rajongói remélik, hogy a Giro-rajt nem csak egy csoda, ami három napig tart majd. Mik a kormány és a szövetség fő célkitűzései az eseménnyel kapcsolatban?
Révész Máriusz: Négy fontos célt is megfogalmaztunk. Az első, hogy ha már Magyarország ennyi pénzt áldozott, akkor a Giro-rajtnak egy fantasztikusan jó országmarketingnek kell lennie. Érjük el azt, hogy ha valaki belenéz a közvetítésbe – 800 millió ember – kapja fel a fejét arra, amit lát. Az országimázs szempontjából a Formula 1 és a kerékpározás a leghatékonyabb hirdetési forma. A legtöbb sportág teremben, stadionban van, és egyik-másik sem kínál annyi lehetőséget egy ország bemutatására, mint a kerékpár. Akár 150-200 kilométeren keresztül lehet vezetni az útvonalat egy szakaszon, de Budapesten egy 8-10 kilométeres időfutam pályáját is össze lehet úgy állítani, hogy percenkénti indítással 3 órán keresztül látványos képeket juttathassunk el fővárosunkról a világ felé. A kormány döntően emiatt szánt támogatást a Grande Partenzára.
Második fontos dolog, hogy naponta százezrek állnak az út mentén, döbbenetesen nagy szám, nagy show, ezt a Giro-élményt Magyarországon is meg kell teremteni. Nyilván fognak jönni külföldről is sokan, de a magyar lakosságot is fel kell készíteni arra, hogy ennek az élménynek részesei legyenek.
Bikemag: Hogyan lehet áthidalni a különbséget az olasz és a magyar érdeklődők között? Egy olasz tisztában van azzal, hogyan zajlik egy kerékpárverseny, nálunk sokan nehezen tudják értelmezni.
Révész Máriusz: A külföldiek tudják majd, hogy mit kell tenni, nem Magyarországra jönnek először kerékpárversenyt nézni. Fontos feladat, hogy a magyar lakosságot felkészítsük, Hollandiában például 1500 előrendezvény volt, a költségvetésben nálunk is komoly pénz áll rendelkezésre ehhez. Tanítsuk meg az embereket, mi a Giro! Már idén is közvetíti a versenyt az M4 televízió, a közvetítési jogokat ingyen kaptuk meg az olaszoktól, kitárgyaltuk, hogy ez benne legyen a csomagban. Újságírókat is viszünk az idei versenyre, minden eddiginél több cikk jelenik meg a sajtóban, emellett már most is aktív kommunikációt folytatunk a közösségi médiában. Szeretnénk a felvezető rendezvényeken szóróajándékokat osztani, előkészíteni a show-t. Több százezer emberre számítunk, mert ha sok ember áll kint az utak mellett, akkor a közvetítésen keresztül is egy fantasztikusan jó hangulatú országot látnak a nézők.
A harmadik cél összefügg az első kettővel: a Giro ne csak jöjjön és menjen, hanem legyen hosszú távú hatása a kerékpározásra, emelje a biciklizés presztízsét Magyarországon. Szeretnénk, hogy a kerékpáros turizmus, a városi bringázás és a közlekedési kultúránk javulása is kapjon egy kis lendületet a Girótól.
A negyedik cél, hogy a kerékpársportban is maradandó nyomot hagyjon. Eddig egyetlen magyar induló volt csak a Girón Bodrogi László személyében, de ha Magyarországra hozunk egy ilyen versenyt, nagyon szeretnénk, ha egy-két vagy három magyar versenyző is el tudjon indulni. Ez nyilván csak akkor lehetséges, ha bekerülnek a fiatalok olyan csapatba, amelyben hosszabb távon is kapnak versenyzési lehetőséget. Vannak nagyon tehetséges fiatalok, mint Peák Barnabás, vagy Dina Marci, vagy a CCC-s Valter Attila. Van érett versenyzőnk is, mint Kusztor Péter. Fontos célunk, hogy az arra érdemes kerékpárosokat eljuttassunk olyan csapatokba, amelyek a Girón tudnak indulni. Nyilván a verseny nézettségét, az érdeklődést Magyarországon alapvetően befolyásolja, hogy lesz-e hazai kerekes a mezőnyben vagy sem. Egy olyan ígéretet kaptunk, hogy a négy szabadkártyás prokontinentális csapat közül az egyikre mi tehetünk javaslatot.
Princzinger Péter: Lesz maga az esemény, és lesz egy Giro utáni élet, a legfőbb cél, hogy hosszú távon kiaknázzuk a lehetőségeket. A Giro projekthez kapcsolódik egy kerékpáros akadémia, az RCS-nek pedig vannak kisebb kaliberű versenyei, amelyekkel kapcsolatban további lehetőségek nyílhatnak meg. A Giro után jó esély van arra is, hogy bekopogtasson egy-két profi csapat, mert látják, hogy valami megmozdult nálunk, szintet tudtunk lépni. Keresni fogják velünk a kapcsolatot, akár a Tour de Hongrie-t, vagy más hazai versenyeket illetően, akár a fiatal tehetségeinket illetően.
Folytatjuk, a következő részben a szervezés további részleteiről, a felelősségekről, valamint az útvonalról lesz szó.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormányának támogatásával.
