Cipruson vette kezdetét az olimpiai kvótafutás utolsó – pár hónapos – nagy hajrája. A négy napos Sunshine Cup elnevezésű SHC versenyen álltak rajthoz a Waberer’s evopro MTB Team versenyzői.
A mountain bike világ legnagyobb sztárjaival tűzdelt – világkupákra jellemző – mezőnyben nem volt egyszerű a jó eredmény elérése, hiszen a magas színvonal mellett a pálya technikássága is próbára tette a profi versenyzőket. A férfiak összetett versenyét végül a svájci Fabian Giger (Kross Racing) nyerte meg. Juhász Zsolt 22 UCI pontot érő 24., valamint Parti András 62. helyezése mögött Vígh Zoltán a 68. pozícióban fejezte be a ciprusi több napost.
Juhász Zsolt (Waberer’s evopro MTB Team): „Összességben elmondhatom, hogy egy jól sikerült versenysorozaton vagyok túl. A vártnál sokkal jobban haladtam. Nehezen, de tudtam tartani a lépést az élbollyal. Ez mindenképpen jó jel és bíztató, hogy jó útón halad a felkészülésem. Ennek ellenére nem volt szerencsém a versenyen: a négy napból kétszer is defekteltem. Egyszer ugyan megfogta a kihasadást a gumiban lévő tej, de másnapra sajnos nem olyan gumit kaptam, amilyet használok és felfele a hegy háromnegyedénél leeresztett az oldalfalán keresztül. A javítás 4 percembe került, ami pont elég volt ahhoz, hogy teljesen leszakadjak az élbolyról. Szerencsére Vígh Zoli csapattársam, amikor utolért kisegített egy kerékkel (utólag is köszönöm a segítséget), de már csak az időkülönbséget tudtam tartani. A négy napos teljesítményem az összetett 24. helyezéséhez volt elég. Ezzel újabb 22 UCI pontot gyűjtöttem, ami hozzáadódik mind a saját világranglista pontjaimhoz, mind az ország kvótájához. Az idei Sunshine Cup mezőnye a verseny történetének egyik legkeményebbike volt. Jó volt újra versenyezni ennyire technikás terepen.”
Parti András (Waberer’s evopro MTB Team): „Tudtam, hogy nehéz négy nap vár rám, mivel azt már észrevettem, hogy a szezon elején lassabban regenerálódok a versenyek után. Tavaly Andalúziában is gondot okozott ez számomra. Az első időfutam előtt nem voltam túl friss, mert eléggé összejöttek még az utazás előtt a dolgok. Az indulás előtti három napban a kevés pihenés mellett edzeni is alig volt időm, ami nem túl optimális a profi sportban. Ennek ellenére még az első szakasz sikerült a legjobban, ott 20. lettem. A második szakasz is alapvetően jól ment. Zsoltival az élbollyal haladtunk, de úgy 15 kilométerrel a vége előtt egy gyors murvás lefelében megpróbáltam kikerülni egy nagyobb sziklát az egyik kanyarban, de kicsúsztam és a földön találtam magamat. Sajnos eléggé odavertem a könyökömet és a térdemet. Ezt követően már nem sikerült felérnem az élen haladó csoportra. Ekkor már kezdtem érezni, hogy itt-ott fájnak a végtagjaim, az utolsó emelkedőre pedig már teljesen elfogyott az erőm. A második szakaszt így a 23. helyen zártam. A térdem eléggé fájt a célba érés után. Kicsit meg is ijedtem, hogy gond lesz, de szerencsére ebből nem lett probléma. A harmadik szakasz első 10-15 kilométere nagyon rosszul esett, a verseny második felében azonban sokat előztem. 35.-ként értem célba. Az utolsó napra egy hagyományos XCO verseny várt ránk. Éreztem a rajban, hogy nem vagyok friss. Az esés miatt a bordáim is fájtak kissé, de emellett sok más dolog is összejött az életemben mostanában és úgy érezem ez erre a napra csúcsosodott ki bennem. Gyakorlatilag nem voltam ott fejben a versenyen. Ez sajnos nem fér bele ilyenkor és ez meg is látszódott az eredményemen. Ennek ellenére, így pár nappal a történtek után már ismét optimistán várom a most vasárnapi XCO futamot, amelyet szintén itt Cipruson rendeznek majd.”
Folytatás vasárnap még mindig Cipruson, de ezúttal Voroklini városa mellett, ahol egy C1-es XCO futammal zárul a ciprusi szezonnyitó turné a Waberer’s evopro versenyzők számára.
