Mint ahogy már beszámoltunk róla, augusztus 30-án nyitja kapuit az Eurobike 2017. Idén több mint 1400 kiállító mutatja be újdonságait, megtekinthetjük a legfrissebb kerékpár- és alkatrészfejlesztéseket, egyben képet kapunk a legfrissebb piaci trendekről is.
A Zeppelin hangárok hatalmas kapui most még zárva vannak Friedrichshafen-ben, ámbár minap a Eurobike élő on-line sajtókonferenciát tartott a média számára a legújabb kerékpáripari trendekről. A bemutatott és megvitatott termékek egy része szerepel a Eurobike Award díjra jelölt aspiránsok sorában, erről egy korábbi cikkben már beszámoltunk.
Mi a meghatározó manapság a kerékpáriparban? Milyen irányt vesznek a fejlesztések, mi lesz a legújabb trend 2018-ban? Jó híreim vannak ezzel kapcsolatban: maga a fejlett társadalmak mobilitása van átalakulóban, amelyben végre prominens szerepet kap az általunk oly becsben tartott kerékpár! Valódi közlekedési eszköz válik belőle, azaz már nem pusztán sporteszköz vagy rosszabb esetben játékszer…
A korábbi években rendre beszámoltunk az új kerékpárpiaci trendekről: a fixi vagy éppen a fatbike divatról, egy új kerékméret előretöréséről, a fokozatváltás vagy a fékrendszerek korszerüsítéséről. Ha pusztán sporteszközként tekintünk a kerékpárra, akkor a felsorolt fejlesztések is lehetnek fontosak, de a kerékpár valódi funkcióját – a mindennapi közlekedésben betöltendő potenciális szerepét – alig érinti. A valódi cél, hogy a társadalom életképes közlekedési eszközt lásson a kerékpárban, nagy levegőt véve végre-valahára kiszálljon a gépjármûből, és nyeregbe pattanjon!
A mai „állás” tükrében a piaci trendek évről évre történő ismertetése a gyermekek homokozóban eltöltött önfeledt délutáni játékait idézi. A szomszéd Pistikének markolója van, de a játékboltban még szuperebb mûanyag teherautót lehet kapni. Most végre kiléphetünk a virtuális homokozóból, és a fellengzősnek hangzó, részletkérdésekre választ adó technikai fejlesztések ismertetése helyett megállapíthatjuk, hogy „játékaink” a mindennapi élethez tartozó mobilitásra is alkalmasak. Főleg, ha ezeket kifejezetten erre a célra tervezik, például a hatékony haladást megkönnyítő motoros rásegítést alkalmaznak, használhatók csomagok vagy további személyek szállítására, és így tovább.
Tehát 2018-ban a kerékpáripar egyik fő “csapásiránya”, hogy végre közlekedési eszközöket kínál. Ehhez jó alap az utóbbi években dinamikusan fejlődő, mára már igen kifinomultnak tekinthető, korszerû elektromotoros hajtásrásegítés. Ha megvizsgáljuk a statisztikákat, ma a Eurobike-on bemutatott kerékpárok bő negyede(!) pedelec rendszerű E-bike. A németországi, holland és belga kerékpár-kereskedések értékesítési adatai szerint 2016-ban az eladott kerékpároknak 18, 19, illetve 22%-a volt pedelec. Ez eleve jelentős emelkedés a 2015-ös eladásokhoz képest, idén pedig még nagyobb ugrás tapasztalható. És ez végre nemcsak az említett 3 “mintaállamra” igaz, hanem Európa többi országában és a tengerentúlon is tapasztalható. Hazánkban is 2017 volt a nagy ugrás éve: idén nyáron az E-bike szabályosan hiánycikké vált, pedig árfekvése messze túlmutat a hazai átlagfizetésen. És mégis!
Számos cikk látott napvilágot a Bikemag virtuális hasábjain a pedelec bicajokról. Tény, hogy a technikai kuriózumból mára realitás lett, E-bike-ok tucatjaival találkozhatunk néhány órás városi bringázás alkalmával. Most nem is magáról a típusról és a technológiáról van szó, hanem ahogy az megváltozatja közlekedési szokásokat. A már említett E-bike-centrikus országokban egyre többen váltják ki gépjármûvet pedelec-kel: hozzátehetjük, ma még leggyakrabban a jólétben élő család második autója kerül „beáldozásra”. A jövőben a trend várhatóan folytatódik, 2022-re prognosztizálják, hogy az EU-ban minden 2. eladott kerékpár valamilyen elektromotoros hajtásrásegítéssel bír.
A kerékpáripari trendeket ismertető cikkünk itt két irányt vesz: a most olvasható első epizódot egy nagy volumenû német közvélemény-kutatás ismertetésével folytatnánk, majd a néhány nap múlva megjelenő 2. részben az E-bike szegmens több ágát, illetve a hagyományos kerékpárok fejlesztési vonalát taglaljuk.
A „mega” példányszámban megjelenő BikeBild több mint 1000 főt kérdezett meg a kerékpározási szokásokról. E szerint Németországban a megkérdezettek 81%-a tekinti stresszesnek a közutakon való kerékpáros közlekedést, amelyben fő szerepet játszik a gépjármûvezetők és a gyalogosok negatív hozzáállása. 72% szerint az infrastruktúra hiányossága veti vissza a kerékpáros közlekedés elterjedését, 68% szerint pedig a bicajon felmerülő technikai problémák jelentenek akadályt. A megkérdezettek 65%-a fél a kerékpár ellopástól, 52% pedig arra panaszkodik, hogy a kerékpár nehezen integrálható a közlekedésbe, azaz nem minden vonaton, tömegközlekedési eszközön szállítható. Visszatérve az E-bike kérdésre, 57% vélte úgy, hogy a pedelec típusú kerékpár megoldhatja a kerékpározással kapcsolatban felmerülő nehézségeket.
Milyen típusú kerékpárt tartanak a megkérdezettek ideálisnak a mindennapos közlekedéshez? 45% szerint a trekking bicaj a nyerő, 44% az országúti kerékpárt jelölte meg (több típust lehetett választani), 41% montival képzeli el a bicajos életet, 22% hagyományos városival, 16% pedig E-bike-kal (valószínûleg még nem eléggé ismert típus az átlagember számára). 6% fixivel, 4% „cargo” teherszállító-bicajjal, 3% rekumbenssel róná a közutakat, 1% pedig soha nem is ülne kerékpárra!
A megkérdezettek 79%-a a kerékpárral döntően túrázik, 76% sportol, 82% pedig napi közlekedésre használja. 64% minden nap legalább egyszer kerékpárra ül, 31% hetente egy alkalommal, 4% havi szinten, 1% ennél kevesebbszer. A sisakviselés a megkérdezetek 43%-ának nem is kérdés, 22% nem mindig hordja, 22% viszont mereven elutasítja. 13% viselné, ha lenne, de nincs neki. A német KRESZ-szabályokat a megkérdezettek 77% tartja be maradéktalanul. A kerékpáros balesetek száma a német statisztikai hivatal adatai szerint csökkenő tendenciát mutat, bár a kerékpározók száma évről évre nő. Leginkább a gyermekek a vannak veszélyben, idős korban ismét emelkedik az egy kilométerre jutó balesetek száma.
Hol vásárolnak a németek kerékpárt? 74% csakis szaküzletben vett vagy venne bicajt, 25% az interneten vásárolta vagy tervezi annak beszerzését. Mindössze 1% vett vagy venne kerékpárt hipermarketben/barkácsáruházban. Mik a vásárlás legfőbb szempontjai? A megkérdezettek 73%-a vásárlás előtt mindenképpen kipróbálná a kerékpárt, 62% a kerékpár-kereskedés szakértelmére hagyatkozna. 40% számára a döntést elsősorban az árcédula határozza meg, 31% tartja fontosnak a garanciális feltételeket és időtartamot, ugyanennyi a karbantartásigényt jelölte meg döntő szempontnak. Érdekes információ, hogy a németek 43%-a maga szereli a kerékpárt, 28% részben szakemberrel végezteti, és csak 18% viszi kizárólag szerelőhöz. A “Mennyiért vásárolna kerékpárt?” kérdésre adott válaszok számunkra minden bizonnyal mellbevágóak: mindössze 1% jelölte meg a 300 eurós “fájdalomküszöböt”, a legnépszerûbb szegmens pedig a 2000-3000 Euró! Nálunk ez az arány majdnem fordítva van…