Bulls Monster E fatbike kerékpárteszt: Ducika a Dolomitokban
Érdekes tesztet sikerült összehozni az utóbbi hetekben. Ahogy már írtunk róla, a Dolomitokban jártunk pedelec bringákkal túrázni, az Annyira Más Bringabolt jóvoltából pedig egy elektromos fatbike-ot is magunkkal tudtunk vinni. Ez több okból is érdekes volt!
Mára minden külföldi magazin izomból tolja az enduro bringákat, lassan a Balaton körre is ezt ajánlanák. Azonban a Dolomitokkal én is úgy voltam, hogy a sziklás ösvények miatt az lehet az ideális bringa. Viszont az elmúlt két évben több fatbike is volt nálam, ami kíváncsivá tett, hogy komoly terepen mit mutatna egy ilyen gép. Most a csillagok állása is kedvezett ehhez, ezért sikerült letesztelni, milyen az, amikor a nap több mint 4000 méternyi szintet tartogat. Lefelé.
Masszív váz, brutális gumik
Nézzük először magát a bringát. Nagyon masszív 7005-ös alu vázra épül a Bulls Monster E. Minden cső keresztmetszet komoly dimenziókkal rendelkezik, de nem is baj, mert azért elég méretes tankot építettek köré. Egyrészt a váz alsó részén helyet kellett adni a Bosch Performance Line motornak, ami 60 Nm-es nyomatékkal tudja csavarni a hajtást és ezáltal a vázat is. Erre fel kell készíteni már tervezéskor.
Bosch Performance motor
Fejcsöve természetesen „tapered”, aminek itt van is valós szerepe, főleg úgy, hogy egy merev villa kapcsolódik hozzá. Merev villa Európa legsziklásabb hegységébe?? Egy valamit érdemes tudni. A fatbike ballonos gumija akár 8-10 centis „rugóutat” nyújthat, ami megfelel a merev vázas telós gépeknek. És még valami: jelenleg a kifejezetten fatbike-hoz gyártott teleszkópok sem tudnak igazán mit kezdeni a gumitól érkező jelzésekkel. Egy sajtótáborban beszélgettem egy fejlesztőmérnökkel erről, aki elmondta, már két éve együtt dolgoznak a SRAM/Rock Shox mérnökeivel, hogy igazán jól működő telót tudjanak készíteni, de ez eddig nem sikerült maradéktalanul. Próbáltam pár telós fatbike-ot, és szinte ellen dolgozik a gumi rugóútja a telónak. Jelenleg az az álláspontom, hogy fatbike-ba nem kell teló, viszont ballonos gumi igen.
Ide való igazán
És itt egy kis problémába ütköztünk. A tesztelésre kapott Schwalbe Jumbo Jim 26×4.8”-os és mintázata sokkal alkalmasabb volt, a laza murvás illetve köves/sziklás utakra. Elöl nem is volt semmi probléma, simán befért a gumi a Bulls merev villába. Hátul azonban a Bosch motor egység kialakítása miatt „csak” 4,00”-os gumit lehet használni, viszont ebből a méretből nem volt tesztgumi, így maradt a gyárilag felszerelt Veetire ami azért vicces volt néhol. Persze meg lehetett volna oldani a férőhelyet, de akkor borzalmasan hosszú lett volna a láncvilla, és akkor egy rossz geometriájú bringát kaptunk volna. Ez pedig nem az volt!
Salsa agyak, Shimano fékrendszer
A kerekek Salsa agyak köré épített 80 mm széles Bulls fatbike felnikből állnak, bár igazából az egyébként kedvelt Salsa által tervezett agyakat a Formula gyártja le nekik. A fatbike kerekeknél lényeges a könnyű kerék, mert így is komoly súlyt kell meglendíteni, és lefékezni. Szerencsére nem gagyizták el ezt a részt, aránylag könnyű modellek, és hát ha kell, a 250 W-os motor elég hatékonyan képes az előbbi produkálására.
Bár „csak” a Performance Line lett beleépítve, ez is simán tudja azt amit kell, nem hiányzott a CX többlet tudása. A 400 Wh-s akkumulátor is elég tud lenni az átlagos tekerésekre, főleg ha nem Turbo módban hajtod végig a gépet. Nagyjából 1500 méternyi szintet ECO módban meg lehet tenni és az sem kevés. Persze kérheted felárért 500 Wh-s akkuval is ha szeretnéd!
Kiegészítő kezelőszerv a kormányon
A váltórendszer 1×10 sebességes Shimano XT, amit nem kell már bemutatni, patent cucc, jól vált, és gyorsan. A fékek is a Shimano-tól jönnek, a Deore kategóriába tartozó 615-ös, amit teljes szívemből üdvözöltem, főleg amikor ennyi szintet kell megtenni lefelé, sokszor rendesen meredek részeken. Ahogy sokszor leírtam a Shimano tárcsafékekben az a jó, hogy nagyjából mindegy milyet teszel fel, patentul működni fognak. Ha egy nehéz elektromos fatbike-on kibír egy Deore fék mindenféle melegedés, meg csoda Ice-Tech, Freeza, stb. technológiák nélkül ilyen megpróbáltatásokat, akkor szerintem nem kell többet hozzátennünk!
Nyon kijelző. Eléggé sérülékeny helyen
Végül érdemes még szót ejteni az „egérmoziról” mivel a Bulls a csúcs Bosch Nyon színes kijelzővel volt felszerelve. Szó se róla féltettem „kissé” a közel 150 000 forintos kijelzőt. Egy komoly terepen is használható montin nekem eddig a Turbo Levo megoldása tetszett a legjobban. Erre viszont tölthetsz térképet, természetesen mutatja a megszokott bringás funkciókat, a töltöttséget, a még megtehető távolságot, sőt fitnesz funkciókkal is rendelkezik. Emellett a telefonoddal is szinkronizálhatod, amin keresztül nem csak a képernyőn megjelenő infókkal variálhatsz, hanem a bejövő hívásokat, vagy üzeneteket is láthatod a kijelzőn.
Most viszont térjünk át arra, hogy milyen volt a bringa menet közben? Meglepően jó! A Bosch motor tulajdonságait már vakon meg tudnám írni, annyiszor mentem ilyennel. Személy szerint a Brose rendszert jobban szeretem, de tény, hogy összességében a Bosch ma a legjobb deal, ha A-Z-ig nézed az egészet. A Bosch terméktámogatása, szervizháttere, modern cuccokkal összeköthetősége magasan a top kategóriát jelenti. 60 Nm-es nyomatéka bárhová felvisz, de azért okosan a rásegítési fokozatokkal. Ne a hegyek között tekerj először, tapasztald ki nálad hogyan viselkedik, mondhatni egy elektromos rásegítésű bringával össze kell szokni. A legjobb ami történhet egy ilyen bringa nyergében, az a flow trail. És volt pár ilyen a teszt alatt. Ahol nincsen igazán meredek emelkedő az ösvényben, de „sport” módban lendületből tekersz át rajta. Na az meglehetősen ütős érzés.
Ide sem feljutni, sem lejutni nem könnyű. Háttérben a Marmolada
Az Alpokban sok helyen futhatsz bele akár 20-30%-os meredekségű ösvényekbe is. Átlagos erőnléttel ezeket nem fogod tudni kitekerni, vagy ha egyet még sikerül is, mi lesz a másik 4-gyel? Ami ezzel a géppel meglepő, hogy a ballonos gumi miatt mindezt akkor is megteheted ha durván köves az a meredély. Nagyjából semmi nem akadályozza az útját, valahol a fejméretű köveknél húznám meg talán a határt. Lefelé a murvás nagy sebességű utakon a fatbike gumik sokkal nagyobb kontaktfelülete brutális stabilitást tud adni, csak arra kellett figyelnem, hogy a masszív mintával rendelkező Jumbo Jim még bőven tartott mikor az apró mintás Veetire hátsó gumi már csúszni kezdett. A nagyon meredek ösvényeken is olyan extra tapadással rendelkezik, hogy bármin le mersz menni félelem nélkül, még akkor is ha saras, gyökeres.
Meglepő lehet, de sokkal kényelmesebb volt a bringa, mintha egy elöl telós „sima” montival mentem volna, de még egy 90-100-at mozgó össztelósnál is. Valahol a 120-at mozgó össztelósok azok, amikkel már élvezetesebb összességében lejtőzni, de ha nagyon köves a terep, akkor még ez sem igaz. Ahol a legrosszabb volt a fatbike, az egyértelműen a kifékezett, gödrös, pattogós trailek. Érdemes arra is figyelni, hogy nagyon messze vannak a fatbike határai, de amikor átléped azt, akkor már bőven a tudásod fölötti tempóval közlekedsz, és bizony ez veszélyes helyzeteket okozhat. Itt pedig nem 13 hanem 23 kilós súlyt kell kontrollálnod, ami plusz nehezítés, bár alapvetően nem érezhető ekkora különbség. Az egymillás vételár nyilván nem kevés, de igazából a pedelec piacon egészen kulturált, már-már kedvezőnek mondható. Ebbe persze az is beleszámít, hogy „csak” merev vázas, de ahogy írtam, a fat esetében azért ez nem igazán így van.
A Bulls Monster E gépet az Annyira Más Bringabolt biztosította számunkra, a konkrét gépet ITT tudod megrendelni, de jó tudni, hogy létezik össztelós fat kivitel is belőle!
