Kedves Olvasó, az a megtiszteltetés ért, hogy saját blogot indíthatok a Bikemag hasábjain, elsőként egy wattméréssel támogatott edzőversenyről, a Bianchi Félsziget Kupáról lesz szó és a jövőben is hasonló módon szeretnék betekintést nyújtani a kulisszák mögé a blog keretein belül. Itt tehát nem csak a mountain bike-kal kapcsolatos érdekességekről, versenyekről írok, hanem azokról a versenyekről is, amiken részt veszek az év során, vagy olyan technikai finomságokról, amivel kapcsolatban már több a személyes kötődés, mint egy szokványos cikkben. Remélem írásaimmal sikerül néhány kellemes percet szereznem.
Üdvözlettel:
Tóth András
(Bikemag szerkesztő, a VKE-Nelson versenyzője, bringasandras.hu)
Ritkán járok országúti versenyekre, nagyjából eddig csak a Tihany kupán – vagy éppen ahogy hívják – szoktam tavaszi felkészülésként elindulni. Nem tudom, hogy csak én nem választom jól meg a versenyt vagy már hozzászoktam a hegyikerékpár versenyek jól szervezettségéhez, de megint sikerült belefutni egy bakiba, szerencse, hogy a tervünket ettől függetlenül sikerült megvalósítani.
Mezőnyben fotó: Kezso
A versenyen edzésként indultam, valamint azért, hogy edzőmmel, Blazsó Marcival egy kísérletet hajthassunk végre. Mindketten azonos wattmérővel hajtottunk és ennek az eredményét hasonlítottuk össze. Az országúti versenyekre legalkalmasabb kerékpárom egy cyclocross bringa, így ezzel indultam. Országúti gumikat és a keszthelyi Greenzoneból kölcsön kapott wattmérős hátsó kereket szereltem fel rá.
“Kellemetlen” közjáték: A rajtunk elvileg 11.00 órakor volt. Gyakorlatilag már fél 11 előtt kicsivel rohantunk a mezőny után a felvezető (fél)körre. A félsziget nyugati felén levő rajtkaputól már mindenki versenytempóban hajtott, de csak a kör közepéig, épp mikor felértünk a pálya legmagasabb pontjára. Itt a felvezető motoros/autós megfordult, mondván nem kezdődhet el a verseny, mert az előző futam nem ért még célba. Kész káosz! Visszatereltek minket a parkolóba, majd a rendezők mindenkit lehülyéztek, hogy benyaltuk a kamu rajtot és röhögve hozzátették, hogy legalább bemelegítettünk… Több helyen, sok vélemény olvasható erről, én nem szeretném tovább ragozni a kérdést.
fotó: Kezso
A célom az volt, hogy minél tovább az élbollyal tudjak maradni. Ez a negyedik körig sikerült is, de ekkor a révtől felfelé levő emelkedőnél sajnos kiszakadtam a bolyból. Egy fél kört kellett egyedül mennem, hogy újra fel bírjak kapaszkodni. Ez annyi erőt kivett belőlem, hogy a következő körben újra magamra maradtam. De ekkor már nem volt esélyem újra szépíteni. Az utolsó körben találtam csak segítőtársat magamnak, így 2:11:30-as idővel érkeztem a célba, az F5 kategória 20-30. helyezettjeként.
Blazsó Marci és a saját diagramomból az első igazi rajttól számított két kört vettem ki, hogy összehasonlíthassam az adatokat.
Wattok összehasonlítása
Andris teljesítmény függvénye
Az ugye teljesen egyértelmű, hogy nem vagyunk egyforma erősek, ez a wattokból és az eredményeinkből is látszik.
Marci teljesítmény függvénye
Marci diagramjában jóval több kiugrás van, ami a gyakoribb és erősebb megindulásokból van. Én lehetőségeimhez mérten igyekeztem a boly közepén megbújni, hogy minél kevesebb energiát pazaroljak. Az első „felvezető” kör úgyis sokat kivett belőlem, mert a boly legvégéről próbáltuk felverekedni magunkat az első sorokba, ami nagyon felesleges volt…
Időtartamra vonatkoztatott maximális átlagos teljesítmény
Az alábbi kettő, a program által kiértékelt diagramban van a magyarázat a fenti különbségekre. (A diagramokon kékkel kijelöl mezők mindkettőnknél ugyanazt a szakaszt jelentik.)
Az érdekesség a diagramok jobb oldalán bújik meg. A csúcsok (Peak) egy-egy adott intervallumra.
A program megkeresi az edzésben azt az 5 másodperces intervallumot, ahol a legnagyobb volt a teljesítmény. Ez az 5 másodperc alatti maximális átlagos teljesítmény. Ugyanezt vizsgálja 10, 20, 30 másodperces, 1, 2, 5, 10, 20, 30 és 60 perces intervallumokra.
Andris teljesítményének kiértékelése
Korábbi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy robbanékonyabb vagyok, mint Marci, tehát az én 5-10-20-30-60 másodperces értékeimnek elméletileg nagyobbnak kell lennie. Ezek a mostani alacsonyabb értékek azt erősítik, hogy én nem próbáltam meg szökni, kevésbé ugrottam a sprintekre.
Ha csak a teljesítményünk száraz adatait hasonlítjuk össze, nem kapunk teljesen valós képet a teljesítményünkről, amit ezen a versenyen produkáltunk.
Marci teljesítményének kiértékelése
Mivel a nagyobb testtömeg, nagyobb izomtömeggel is jár, ezért ahogy az autóknál is szokás a teljesítményt kilogrammokra kell vetítenünk.
Az alábbi táblázatban ez látható. Az utolsó oszlopban saját teljesítményem százalékos formában látható Marciéhoz képest.
Időtartam alatti maximális átlagos teljesítmények
Az 1 percnél rövidebb intervallumokban nekem elvileg magasabb értékeknek kellene lennie, de a verseny alatti helyezkedésem és taktikám miatt ezek az értékek alacsonyabbak. A hosszabb időtartamra számított teljesítményem pedig hűen tükrözi a köztünk levő különbséget.
Ha valakit részletesen érdekel, mi történt a versenyen, felkerült egy vágatlan videó a youtube-ra, melyen az is látszik, amikor Marci megpróbál felugrani a szökevénycsoporta: KATTINTS IDE!
