Az alumínium könnyű, a kerámia kopásálló, ha sikerül őket jól házasítani, akkor a végeredmény egy könnyű és kopásálló alkatrész lehet. Féktárcsák, és lánckeréksorok esetén ez hasznos tulajdonság. Kérdés, hogy sikerül-e? A Mavic ezt a dolgot egyszer már megoldotta az 517-es felnik fékező felületén, így nem lehetetlen a küldetés. Persze csak ha jóra használod ezt az alu-kerámia kombót.
A 10 fokozatú 12-36-os sor mindössze 154 g. Az ára 404 euró, azaz 118.000 Ft. Ha onnan nézzük, hogy a 10-es Sram XX 11-36-os sor, melynek a tömege 208 gramm, listaára pedig 112.000 Ft, akkor végül is, nem olyan rossz az arány.
Az országúti fronton a 12-25-ös sor elképesztően könnyű, mindössze 84 g, és 364 Euró. Ami viszont gond lehet: Az egész sor 1 db alu tömbből van kimarva, így az egyes lánckerekek nem cserélhetők. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy rájöjjünk, a legkisebb alsó lánckerekek nagyságrendekkel hamarabb fognak elkopni, mint a nagy lánckerekek. Sz.r ügy közel 120 ropis íróasztali papírnehezéknek használni egy olyan sort, amiből a 10-ből 8 okozat még használható, viszont 1-2-n már nem működnek a dolgok.
Ilyen megfontolásból az egy sebességes felhasználás (hátul) vagy az első lánckerekek Ceradure-ra cserélése a pénztárca szempontjából kifizetődőbb döntés. Bár a 16-os Rohloff lánckerékkel viszont ár gondok vannak, mert egy db lánckerékért kicsengetni a 135 Eurót, (közel 40 ropit) azért az elég morcos. Így szerintem a legtutibb felhasználása ennek a technológiának az első lánckerekek terén van.
A Mavic példájához visszatérve. Alapvetően jó ötletnek tűnik, hogy házasítsuk e két anyagot, és a felnik terén működik is a dolog. Ha valaki nem üti fel elhajlásig a kerámia fékezőfelülettel ellátott felnit, akkor tényleg sokáig használható marad, és közben hihetetlen nagy fékhatást lehet vele elérni, még akár sáros körülmények között is. A féktárcsák terén viszont bejön a képbe egy gond. Ez pedig a hőtágulás. Felniknél ez nem jelentkezik annyira, mivel hatalmas a felület, sok az alapanyag, ami elnyelje a hőt, és gumi a fékpofa anyag.
A féktárcsa már más tészta. Az alu hőtágulási együtthatója nagyjából kétszerese az acélénak. Ez még nem lenne akkora gond, viszont az már inkább, hogy a kerémiának viszont olyan kicsi, hogy szinte nem is tágul a hő hatására. Éppen ezért is készítik ebből az anyagból a rakéták, és az űrrepülők egyes alkatrészeit. Fékezés során viszont igen nagymértékben fel tud forrósodni egy féktárcsa, és az alu magra felvitt kerámia rétegnél már gondot jelenthet a hőtágulás (és annak hiánya), aminek hatására meg tud repedezni a kerámia réteg. Ha ez bekövetkezik, és elkezd leválni, akkor viszont elég gyorsan le tud amortizálódni az egész fékfelület. Ez az oka, hogy bár a gyári tömeg adatok nagyon figyelemfelkeltőek a féktárcsák tekintetében, de szériaérett, működőképes termék, azóta sem született belőlük. Ami talán nem véletlen.
Te vállalnál ilyen alu-kerámia lánckereket? Esetleg sort is?
Szerző és fotók: Ardó Tamás
A cikk eredetileg itt jelent meg: https://bikepro.hu/atom_blog
