Akárcsak a profiknak, amatőr kerékpárversenyzőknek is érdemes különös gonddal összeválogatni a ruházatot a szezon elején, néha kerékpáros szemmel “ítéletidőben” rendezett versenyeken.
Cikkünk apropóját a hétégi Omloop Het Nieuwsblad – 1.HC kategóriás belga klasszikus győztesével, Ian Stannarddal megjelent interjú adta, ahol a Sky brit versenyzője kiemelte, hogy a hidegben, zuhogó esőben szerinte az is közrejátszott sikerében, hogy a megfelelő ruházatot választotta. Az ilyen hideg esős időben nagyon sok múlik a megfelelő ruházat kiválasztásában, ami megvéd az esőtől és a hidegtől, ugyanakkor a lehető legjobban tartja a meleget – mondta a Sky 26 éves versenyzője, aki természetesen csapat által használt Rapha Condor cuccokból válogatott, s talán a briteknek valóban van tapasztalatuk esős időre alkalmas ruházat fejlesztésében.
Stannard, útban a győzelem felé
Nézzük konkrétan Stannard választását: Felül három réteg volt rajta, egy könnyű aláöltözet, ami elvezeti és elszigeteli a nedvességet a bőrtől, ezen a Sky normál súlyú Pro Team Jersey-je, aminek különlegessége a rendkívül jó lélegző tulajdonsága, legfelül pedig a 2014-es fejlesztésű prototípus mezt viselte, amit kimondottan esős időre ajánlanak, és csak szeptemberben indul majd a gyártása. Stannard az olasz Roubaix kar és térdmelegítőit hordta, melyek hasonló tulajdonságúak, mint a Rapha cuccok, könnyűek, kényelmesek és lélegzőek. A nadrág is különleges volt, bár rövidnadrágról van szó, a „Culote Thermal Bib Shorts” kimondottan a tavaszi klasszikusokra készült, bolyhos, polárszerű belsővel, ami jóval melegebb és kicsit hosszabb a nyári változatnál (mondjuk a hosszával kapcsolatban a kép alapján vitatkozhatnánk, mert pont nyáron látni a Sky-osokat szinte térdkalácsig érő nadrágokban – a szerk.). A kesztyű ugyancsak prototípus, ami az időjárás védelem mellett a tapintás szempontjából is különleges, valószínűleg itt a Di2 vezérlőgombok minél jobb kezelhetőségére gondolnak. Vízlepergető kamásli egészíti ki még a ruházatot, valamint a bukón a légzőnyílásokat záró betét. Amit még döntő fontosságúnak említ Stannard, az a Rapha kidörzsölés elleni krémje, ez alapvető kiegészítő ezeken a versenyeken.
Stannard csapattársa, Bernhard Eisel eltérő szerelésben
Ami mindenki számára tanulságos lehet Stannard öltözetét vizsgálva, a réteges öltözködés pontosan a megfelelő funkcionális ruhadarabok alkalmazásával (amelyek drágák, de működnek), valamint az, hogy versenyen nem szabad túlöltözni, mert teljesen más a szervezet hőháztartása, mint akár egy közepesen intenzív edzésen. Itthon is kezdődik lassan a versenyszezon és gyakran látni delikvenseket, akik vastagon túlöltöznek, ez még akkor is szembetűnő, ha nyilván nem ugyanúgy reagál mindenkinek a szervezete adott hőmérsékleten, adott intenzitás mellett. Az edzésen és versenyen használt szettek között viszont nagy különbség van, például a fenti profik 15 fokos hőmérséklet környékén napsütésben még láb és karmelegítőben vagy hosszú fölsőben, sapkában, nyakmelegítővel, hosszú kesztyűben edzenek, élesben viszont ez már rövidnadrágos időnek számít. Versenyen sokat segítenek a melegítő krémek is, amivel ne csak a lábunkat, hanem derekunkat, hátul a nyakunkat, lapocka környékét is érdemes bekenni. A hosszúnadrág a mozgást is lassítja, és esőben az átázott szövet – ami megszívja magát vízzel – akár kellemetlenebbül hűti a lábat, mint egy technikai lábmelegítő vagy mintha nincs rajtunk semmi. Intenzív mozgás közben az ízületek „kihűlésétől” sem kell annyira félni, nyilván más a helyzet, ha például hosszú lejtmenet szerepel egy versenyen, ahol huzamosabb ideig pihen behajlítva a térdünk. Amíg viszont folyamatosan mozog, addig kevésbé fenyeget az ilyen jellegű károsodás veszélye. A felső ruházatnál kicsit más a helyzet, például a könyökünket jobban kell védeni, hiszen az nem mozog, ezért – nem anatómiai szaknyelven fogalmazva – az ízületekben termelődő „kenőanyagoknak” is romolhat a „viszkozitása”. Ahogy Stannard öltözékéből is kitűnik, a stratégiai párologtató felületeken (mell, hát, hónalj) kulcsszerepe van a ruházat minél jobb lélegző tulajdonságainak.
Stannard körül jól látható, hogy ahány ház, annyi szokás a profik között is
Amire Stannard nem tér ki, de nagyon fontos hosszabb versenyeken, hogy vetkőzhessünk verseny közben. Például akár hosszú amatőr maratonokon is előfordulhat, hogy tavasszal a reggeli rajtnál még 7 fok van az Alpokban, de délután kettőkor már 20 fok és napsütés. A profik dolga egyszerű, mert ők ha esőben indulnak el egy 200-as szakaszon, 150-nél odaadják a vízhordónak az esőkabátot, aki hátraviszi a kocsihoz, de egy amatőrnek jobban végig kell gondolni a logisztikát. Olyan ruhadarabok alkalmazásával, melyek akár zsebre vághatók, a lehető legkisebb helyet foglalják és a lehető legkönnyebbek. Versenyre mindenképpen jobb választás ebből a szempontból a paliujj és paliláb, azaz a kar- és lábmelegítő kombinációja, előbbit letolhatjuk verseny közben a csuklónkra, ha melegszik az idő, utóbbit pedig levehetjük verseny közben is (mondjuk ebből a szempontból fontos, hogyan záródik, például alul a zipzáras slicc megkönnyíti a gyors levételt cipőn keresztül is). Aki fázós, a nyakmelegítőt, meleg sapkát, melegebb kesztyűt versenyen is nyugodtan alkalmazhatja, ezeknél kevésbé számít a verseny és az edzés intenzitása közötti különbség.
Ezekben a pillanatokban viszont már nem a ruházat döntött…
Szintén hasznosak a különböző szigetelő anyagok, olvasóink közül talán mindenki ismeri az újságpapíros megoldást a mezek közé, ami lejtőn még mindig a legkiválóbb szélálló cuccok egyike, és nagy előnye, hogy ha már nincs több lejtmenet, egyszerűen megszabadulhatunk tőle, a légellenállást sem növeli tovább és plusz súlyt sem cipelünk. Ha például esőben rajtolunk, érdemes a paliláb és a nadrág közé is egy vízálló szigetelő réteget helyezni, hiszen az eső felülről csak a combunkra esik (alulról a vizet inkább a fenekünk vágásának vonalában csapja fel a kerék, amitől a nadrág betétje véd). A szigetelő réteggel a combunkat melegen tarthatjuk, ráadásul oldalt, alul a szellőzés is megoldott marad. A cipőt is szigetelhetjük különböző módon, a vízálló kamáslin kívül akár belülről is, például a talpbetét alá alufólia rétegeket helyezve. A néha emlegetett nejlonzacskós megoldás nem annyira nyerő, mert olyan szintű izzadást eredményez, hogy a megfagyó nedvességtől fogunk jobban fázni. Láthatjuk Stannard bukóján a fedett lélegzőnyílásokat, erre is van egyszerű megoldás: ragasszuk le szalaggal a fejvédő szellőzőit, így adott esetben megspórolhatjuk az izzadtságot magába szívó melegebb sapkát. Nem csak a melegítő vagy kidörzsölés gátló krémek lehetnek hasznosak, bringásoknak érdemes elmélyedni a különböző kenőanyagok tudományában. Léteznek például olyan melegítőkrémek, amik vízlepergető védőbevonatot is képeznek a csupasz lábon, a ruházatot is elláthatjuk hasonló tulajdonságú kencével, nem beszélve arról, hogy a bringát is kezelhetjük hasonlóan, de abba most ne is menjünk bele.
Sorolhatnánk még a praktikákat, de azt senkinek nem szeretnénk bebeszélni, hogy konkrétan hány fokban mit vegyen fel, mert nagy különbségek adódhatnak a genetikából is, ki mennyire fázós, vagy akár közre játszhat a szokásosnál alacsonyabb zsírszázalék, ha lefogytunk 80-ról 70-re stb. Reméljük azonban, hogy a fenti elvekkel és az említett pár megoldással sokat segítettünk, hogy kiválasszátok a megfelelő öltözéket és akár konkrét recepteket is szívesen várunk kommentben, amiken majd biztos el lehet diskurálni az első versenyig!
Fotók: Team Sky
