A technológia készen áll, a high-end alkatrészeiről híres német Lightweight egy merőben új, a korábbi pletykákat részben bizonyító prototípust leplezett le.
A nemzetközi médiában, sőt nálunk is nagy port kavart a technikai dopping témaköre és úgy látszik hétről-hétre újabb apró, de érdekes részletek látnak napvilágot. Az egész történet meglehetősen régre nyúlik vissza, nálunk először Ryder Hesjedal érdekes bukása környékén „pörgött fel” a téma. 2014 őszén aztán Tamás több cikkben is részletezte a Varjas István által készített speciális rásegítéssel ellátott országútikat, egy CF Colnago-t valamint a súlyrekorder 7,6 kg-os Carrera-t. Ezek közös jellemzője a nyeregvázcsőbe integrált (középrész hajtásos) motor volt, amihez tápként egy kulacs(tartó)ba integrált akkumulátort használtak.
A CF Colnago high-tech-et rejt
A 2016-os cyclocross világbajnokság újabb mérföldkövet jelentett a rejtett rásegítéses kerékpárok világában, az UCI szakemberei ugyanis motort találtak a szezonban remekül teljesítő U23-as versenyzőnő, Femke Van den Driessche depóban lévő kerékpárjában. Bár a belga lány és édesapja mai napig tagadják, hogy közük lett volna a „doppingolt” kerékpárhoz szavahihetőségük meglehetősen kétséges, ugyanis Femke bátyja épp EPO használata miatt nem versenyezhet. Sőt a család férfi tagjai egy már-már komikusnak tűnő papagájlopás elkövetői is voltak.
Brian Cookson a sajtótájékoztatón
A technikai dopping vizsgálata tavaly került be az UCI szabálykönyvbe, az ily módon leleplezett csalóknak minimum 6 hónap versenyzéstől való felfüggesztés valamint maximum 200000 CHF pénzbüntetés jár. A témával kapcsolatban egyre több leleplező cikk jelent meg a nemzetközi sajtóban, a Gazzetta dello Sport is régimódi megoldásként hivatkozott a Femke lebukásához is vezető Vivax típusú rendszerekre, és legújabb technológiaként csillagászati 200000 Euro értékű elektromágneses elven hajtott kerekekre hivatkoztak, amik 60 Watt teljesítményre képesek. Egy meg nem nevezett forrás állítása szerint 1200 rejtett rásegítéses rendszert adott el az elmúlt pár évben, és a Gran Fondo versenyek eredményei ennek köszönhetően nagyrészt átírhatóak lennének. (A nyílt Gran Fondo versenyek legjobbjai között EPO és egyéb doppingszerek használatára is előfordul jó pár példa). Varjas Istvánt is megkérdeztük a témáról, aki bővebben kifejtette a véleményét, és egyértelműen alátámasztotta, hogy a hírekben látott új generációs rendszerek léteznek.
A középrész meghajtásos rendszer nem a legújabb technológia
A felsőkategóriás alkatrészeiről híres Lightweight cég kapva-kapott az alkalmon és egy ilyen, láthatatlan elven működő rásegítéses kerékpár működő prototípusát mutatta be ami igazából 2014-ben a Eurobike kiállításon debütált, de reflektorfénybe most került. Az elektromágneses elven működő kereket megfelelő magyarázat hiányában kevesen értették meg, viszont a Lightweight prototípusa tökéletes szemléltetőeszköz a technológia bemutatására. Alapelvként gondolhatunk a Kínában használatos Maglev (mágneses levitáció) vonatra is, csak ott lineáris motorról beszélünk, ugyanis a vonat transzlációs mozgást végez. A kerékpár kerekének nyilván forognia kell, ami technikailag egy egyszerűbb megoldás, maga a kerék lesz a forgórész (rotor) és az állórész (stator) elemei a vázba kerülnek, fontos azonban kiemelni, hogy itt is rendszerről beszélünk. A németek által bemutatott megoldás tulajdonképpen egy egyszerű kefe nélküli motor (BLDC), ahol a forgórészbe, azaz a kerékbe kerülnek az állandó mágnesek, esetükben 200 db egy speciális tárcsafékes Meilenstein kerékbe ágyazva.
Az állórész a speciálisan kialakított, a kereket mintegy sárvédő szerűen körülölelő nyeregvázcső, ahol 6 tekercs rejtőzik. Az egész rendszer kulcsa a vezérlés, aminek lényeges pontja a forgórész aktuális pozíciójának megállapítása. Ez történhet Hall szenzorok segítségével, vagy akár a felvett áram mértékéből. Az akkumulátor és a teljesítményelektronika az alsócsőben kapott helyet. Rásegítés esetén, a tekercsekre áramot kapcsolva a rendszer motorként működik, tehát meríti az akkumulátort. Áramirányt váltva, például lejtőn vagy fékezésnél, mivel a mágneses mező mozog (azaz a kerék forog) az elektromos vezetőhöz képest feszültség indukálódik (a feszültségkülönbségből pedig áram), tehát generátorként is működtethető a rendszer. A funkciók kapcsolható akár gombról is, de automatizálható, tehát a rendszer képes maga eldönteni, hogy mikor érdemes generátorként működnie.
A prototípus kerékpár 12 kg-ot nyom, de figyelembe véve, hogy akár 500 Watt rásegítést is kínál a kerékpárosnak bíztató számokról beszélünk. Akár 100 km/h is elérhető lenne, de a jelenlegi jogszabályok miatt a rásegítés mértékét 45 km/h-ig korlátoznák. A rendszer előnye, hogy egyrészt könnyebb kerékpár építhető akár rejtett hajtással, másrészt maga a motor kevesebb apró forgó alkatrészből áll, mint egy középcsapágyat hajtó változat, így hatékonyabb és megbízhatóbb tud lenni. A kritikus pont a motor teljesítményét tekintve a légrés a mágnes és a tekercs között. A Lightweight vezérigazgatója Errhard Wissler szerint, ha a légrést 1 mm környékére tudnák csökkenteni a teljesítmény akár elérhetné az 1000 Wattot.
A prototípus létezése igazolhatja az elektromágneses elven működő kerekek létjogosultságát. Tegyük fel, hogy a 6 tekercs helyett csak 4-et használnak, kettőt a láncvillákban, kettőt a támvillákban. Nyilván a légrés is jóval nagyobb, mint egy speciálisan erre fejlesztett kerékpárnál, de az 50-60 Watt közel sem tűnik elérhetetlen teljesítménynek. A mágneses mezőt a karbon nem árnyékolja, tehát a működés garantált. Egy dolog biztos, ha meglévő bringákba szeretnék ilyen rásegítést szerelni, az nem áll meg annyiban, hogy a kicseréljük a hátsó kereket.
a magasperemes karbonfelnikben sok “cucc” elfér
Viszont a rendszer fordítottja, amiről írtunk korábbi cikkünkben szintén működőképes lehet. Az egész vezérlőelektronikát, az akkumulátort és tekercseket egy magas peremes felnibe integrálják, míg a mágneses fémet a vázba bújtatják. Az elektronika minimális helyet foglal, akkumulátorból nem kell hatalmas kapacitású és a legújabb Li-Ion valamint Li-Po cellák könnyűek is, így marad bőven hely a tekercseknek. Mágnesek tekintetében meglehetősen széles a választék és egy neodímium mágnes kis méretben is meglehetősen erős tud lenni, ami ellensúlyozhatja az optimálisnál nagyobb légrést. Hallottam pletykát Gran Fondo győztesről, akit célba érés után az égbe emelt kerékpár forgó hátsókereke buktatta le. Mi folyik a profiknál, talán sosem tudjuk meg…
A RaiSport ezzel kapcsolatos adása Varjas István szereplésével:
