fbpx

Milyen külső gumit válasszak? Méretek, trendek, megoldások…

A gumiköpenyekkel foglalkozó sorozatunk előző részében kiveséztük a gumik technikai, illetve technológiai oldalát. De ahogy a végén írtuk: mindez alig elégséges a megfelelő modell kiválasztásához! A gumikkal szemben támasztott követelmények szakáganként – de akár egyéni preferenciák alapján – változó. Most ezekből próbáltunk meg minél többet összeszedni, hogy a cikk végére érve már magabiztosan el tudd dönteni, melyik számodra az ideális külső!

Talán a legjobb a felhasználási terület szerint sorba venni ezeket a kérdéseket. Így elsőként az országúti szakágat vesszük górcső alá, amivel nem olyan régen részletesen foglalkoztunk.

kulsogumi_kerekpargumi

Országúti külsők:
10 éve még sokan keresték a 20 mm-nél keskenyebb gumiköpenyeket, amelyek a hazai utakra semmiképen sem bizonyultak ideális választásnak. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hazai versenybringások 98%-a 23-622-es külsőkön gurult. Eretnekség volt ennél vastagabbat felrakni, és bizony sokszor maguk a vázak, a fékkialakítások sem engedték az ennél ballonosabb modellek használatát. Ma már a gyártók egyre több új gépre szerelnek 25-622-es külsőket növelve a komfortot és az úttartást, sőt a tárcsafékek országúti kerékpárokon való megjelenése magával hozta a 28-as gumiszélességet is! Ha a rossz hazai utakra ez utóbbit választanád, mindenképpen ellenőrizd, hogy jelenlegi bringádba passzol-e!

kerekpargumi_kerekparkulso 1

A versenyzésre használt modelleket a gyártók specializálták, ezért nem véletlen, hogy a Schwalbe One-t vagy a Continental Grand Prix-t megtalálod 23-25-28-as méretben is, sőt külön gumikeverékeket és mintázatot használnak a ballonosabb méretek esetén, gondolva az esős időjárásra vagy rossz minőségű utakra. Öröm az ürömben, hogy egy részről adott a választási lehetőség, de a rossz hír, hogy ezek prémium kategóriás gumimodellek, azaz a „mindenes” gumikra a széles választék már nem jellemző.

Egyértelmű, hogy teljesen más gumit érdemes választani versenyre, és mást az évi sok ezer kilométeres edzésekhez. Az előbbinél a fő cél az alacsony tömeg, utóbbinál pedig az, hogy ne kopjon el néhány ezer km alatt, és persze egy alap defektvédelem sem árt. Sajnos a gumimodellek futásteljesítményére nem létezik összehasonlítható egzakt adat, így maradnak a fórumok gumis csoportjai, illetve a személyes tapasztalat. Mindazonáltal egy 200 gramm körüli versenyzésre tervezett csúcsmodelltől ne várjon senki egy-két ezresnél többet….

Gravel_cyclocross_4

Még mindig maradva az országúti bringáknál jöjjenek a gravel bike-ok! Aki ilyet választ, az nyilvánvalóan rossz, netán úttalan utakon fogja használni a masinát. A 23-25 mm-es szélesség egyből felejtős, a “gravel” gépeken a 28-32/622-es méret nevezhető sztenderdnek. Sok gumigyártó sajnos még nem állt rá az egyelőre szűk szegmenst lefedő gravel köpenyekre, így általában az apró mintás cyclocross gumijaikat ajánlják erre a célra. Ezzel azonban nem árt vigyázni: szélességük akár 35-40 mm is lehet, ami sok esetben már nem fér el a gravel kerékpárok vázaiban, még akkor sem ha tárcsafékesek!

kerekpargumi_kerekparkulso

Ha már érintettük a cyclocross bringákat, akkor ne menjünk el szó nélkül ezek mellett sem! Hiszen végtére terepre alkalmas országúti kerékpárokról beszélünk. Itt a játéklehetőség meglehetősen széles: ha nem akarsz megfelelni az UCI szabályzatnak – amelyet mellesleg az egyik hazai CX verseny sem követ -, akkor simán használhatsz 35 mm-nél szélesebb gumit is. Az itthon eladott cyclocross bringák döntő része amúgy sem lát versenypályát, inkább “mindenes” gépként használják tulajdonosai. Megjegyzem, helyesen! Egy CX-bringa szinte bármire alkalmas: felrakod a 28-as minta nélküli gumikat, és edzel egy hosszút, vagy éppen terepgumival veretsz egyet a környező utakon, kombinálva ezeket a kavicsos, rosszabb minőségű átvezető részekkel. És mindez jó móka!

Screen Shot 2016-02-19 at 22.11.12

Trekking külsők:
Ezek után ideje áttérni a
trekkingbringákra, amelyek döntő része aszfalton gurul. A trekkingek és city bringák ballonos, minimális mintázattal rendelkező gumiköpenyt igényelnek, kivéve a fitnesz gépeket, amelyekre 25-30 mm-es gumikat szerelnek, hiszen azok igazából kicsit kényelmesebbre hangolt egyenes kormányos országútik. A “trekkingeken” átlagosan 37-42/622-es méretű külsőket találsz. A minőségi szórás igen extrém méretet tud ölteni: amíg a belépő szintű országúti kerékpárokon rendszerint elfogadható szintű gumikat találunk, a trekkingeken ez közel sincsen így. A paletta alján található gépeken szívünk szerint azonnal gumit cserélnénk – akár a pedál esetében – egy elfogadható darabra.

cst_eseries

Véleményünk szerint célszerű alapból defektvédelemmel ellátott modellt vásárolni, mert sem a napi közlekedés során, sem csomagos túrán nem jó móka a defekt szerelés. Nem is említve az agyváltós, esetleg elektromos rásegítésű gépeket! Itt érdemes egy kicsit leragadni: kicsi még a honi pedelec kerékpárok piaca, de ha mégis ilyen bicód van, akkor csak olyan gumit érdemes venni, ami „e-bike ready” minősítéssel rendelkezik, ugyanis ezek nagyobb súlyú bringák, és nagyobb átlagsebességgel közlekednek, mint a pusztán emberi hajtásúak.

kerekpargumi_kerekparkulso (1)

Télre akár szöges kivitelűt is tehetsz rájuk, melyeket már korábban teszteltünk. Ezek a gumik akár cyclocross bringára is ideálisak, ha durvává válnak az időjárási viszonyok. Bár az idei telet elnézve, a jövőben feltehetőleg egyre kevésbé kell komoly fagyokra számítani…

11357028_10205003273815127_5365608519731898067_o-1

Mountain bike külsők:
Haladjunk tovább az aszfaltról terepre, és ezzel bonyolítsuk tovább a kérdést! A
hegyikerékpárok esetében nem is annyira a méret (dehogynem!) a lényeg, mint inkább a mintázat. A sokféle kerékméret kérdéskörére az előző cikkünkben kitértünk, de a szélesség tekintetében sem árt résen lenni. Célszerű rákeresni az eredeti gyári köpenyméretre, és attól maximum 1-1 mérettel kisebbet,  vagy nagyobbat venni. Mindazonáltal sokkal fontosabb kérdés, hogy melyik mintázatot mire érdemes használni…

kerekpargumi_kerekparkulso 411

Semislick: jellemzően a legkönnyebb gumik ilyen kivitelben készülnek, részben azért mert alig van rajtuk mintázat, ráadásul az is főképp a szélein a kanyarodás miatt. Persze ezek a típusok nemcsak mérlegelésre jók, hanem versenyzésre is, sőt a még belépő szintű semislick köpenyeknek is meg van a maguk helye a piacon. Persze egy 315 grammos, 15.000 Forintba kerülő Furious Fred-et nem ugyanarra használsz mint egy 2790 Ft-os CST All Purpose-t! Mindkettőnek megvan a maga helye a palettán: az előbbi kiváló a kemény talajú versenypályákra, maratonokra, az utóbbi pedig olyan bringára való, amelyet aszfalton és terepen egyaránt használsz . A Fred úgy kopna aszfalton mint az olvasztott vaj, a CST már sokkal tartósabb, de egyáltalán nem versenyzésre tervezett. Evidens módon a semislick sárban használhatatlan, bár ettől még van olyan hazai versenyző, aki erre azt mondja: “legalább nem ragad bele a mintázatba!”

Mitas_Cheetah

Aprómintás: keményebb talajra való (persze nem aszfaltra), általában jól gördül, és már az irányíthatóság is fényévekkel jobb mint a semislick modellek esetében. Amit általában nem szeret az aprómintás köpeny, az a sár, mivel nem képes kitisztulni forgás közben. A párezer forintos külsőket lehet aszfalton is használni, mert keményebb gumikeverékből készülnek, viszont nem tapadnak eléggé terepen. Az XC/maraton versenyzésre használt gumiköpenyek döntő része ebből a kategóriából kerül ki.

Continental X-King

Masszív és ritkás mintázat: minél inkább távolodunk az XC/maraton kategóriától, úgy növekszik a bütykök mérete, de némileg távolodnak is egymástól. Sziklás, köves terepen ez a mintázat a legmegfelelőbb: már ahol tapadásra, kapaszkodásra van szükség, bár a nagy sebességgel vett kanyaroknál is markáns oldalsó mintázatra van szükség. Értelemszerűen ez a típus jobban bírja a laza talajt, a sarat, hiszen akár egy fordulat alatt ki tud tisztulni tud a mintázat. Nemcsak kinézetükben, hanem súlyukban is masszívabbak, mint az előzőleg bemutatott kivitelek.

dirty_dan

Extrém magas mintázat: főképp a sárgumik tartoznak ebbe a kategóriába, ahol a bütykök szinte fogaskerékként kapaszkodnak a földbe. A sárgumikat lehetőleg csak versenyen használd, mivel komoly nyomokat hagy  maga után. A versenyzőkön kívül másnak valójában nincs szüksége ezekre a köpenyekre.

schwalbe_marathon_plus

Külön-külön nem emeltük ki a defektvédelmet, bár mindegyik kategóriában fontos tényező. Ma már a 200 grammos országúti versenygumikban is találhatsz egy minimális defektvédelmet, ami az üveg- és fémszilánkok ellen véd. Amikor napi szinten bringázol, edzel, akkor olyan gumira lesz szükséged, amely defektvédelemmel rendelkezik. Főleg a téli időszakban lehet defekjavítás miatt megfázni: miközben belsőt cserélsz kihűlsz, ujjaid pedig elfagynak. A trekking kerékpárok esetében nem is jutna eszünkbe olyat választani, amiben nincs komoly védelem, bár itt azért a defektgátló folyadékoknak is nagy szerep jut! Ezek simán megfognak 8-10 kisméretű szúrt defektet is, ráadásul úgy, hogy észre sem veszed, csak amikor valamiért a belsőt kiszereled. (A defektvédelmekről részletesebben az előző cikkünkben olvashatsz!) Montis guminál a szúrásos védelem mellett a felütésesre is gondolni kell, így aki gyakran jár köves terepen vagy szereti a nagy tempót, mindenképpen figyeljen az “oldalfalvédelem” kifejezésre!

Belső gumik:
Ezennel elérkeztünk a kérdéskör végére. A tömlőkről, azaz belső gumikról azonban még érdemes néhány szót említeni: lévén az ipar ezen a téren is sokat fejlődött az utóbbi időszakban!

rubena_GAADI_2014_eurobike_1

Egyre több speciális belsőgumi kerül a kezünkbe. Van „végtelenített”, defektgátlós, komplett rendszer, latex, stb. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb újítását egy pofonegyszerű ötlet adta: miért is kell a tömlőnek kör alakúnak lennie? Igaz is! A Rubena (mára Mitas) ezért kifejlesztette a GAADI-t, ami gyakorlatilag egy “gumirúd”. Persze ez a modell sem univerzális, itt is megvannak a különböző méretek, szelepfajták. Mi a GAADI előnye? Leginkább olyan bringákon mutatkozik meg, ahol nehéz kiszedni a hátsó kereket. Csavaros tengelyű fixiknél, egysebességes bringáknál, agyváltós kerékpároknál, illetve elektromos kerékpároknál. Defekt esetén elég csak az egyik oldalról lefejteni a külsőt, kivenni a belsőt, és utána mehet be az ép GAADI. Okos megoldás!

Screen Shot 2016-02-19 at 22.22.26

A Latex alapanyagú belsőket az apró szúrások nem igazán hatják meg. Magam is jöttem már haza 8-10 királydinnyével a gumiban, és még a nyomás sem nagyon csökkent. Ezen tulajdonságát a rendkívül lágy gumi alapanyagának köszönheti. Felütni is sokkal nehezebb, mert nem hasad úgy, mint a hagyományos, mesterséges gumialapanyagból készült (butyl) belső. Ráadásul tömege is kisebb. Ezzel szemben sajnos figyelni kell berakáskor, mert ilyenkor könnyen sérül, és porózussága miatt célszerű minden tekerés előtt ellenőrizni a nyomást. Ezen felül a régi abroncsfékek idejében jelentett kockázatot a felmelegedő abroncs miatti durrdefekt, de ma már szinte mindenki tárcsafékkel megy…

michelin protek max

A „szmötyikkel” vagyis a defektgátló folyadékokkal már foglalkoztunk az előző cikkben, és ezek mintájára kapható előre töltött tömlő, például a Slime vagy a Michelin Protek, csak hogy csak a legismertebbeket említsük! Itt egy szingó szelepes (presztás) Slime belső mindössze 117 grammot nyom, ami alig több mint egy normál, „üres” típus. Arról még nem is beszélve, hogy az ilyen szelepen nem tudsz a meglévő gumidba folyadékot tölteni, autószeleppel pedig nem szívesen megyünk….

Vannak úgynevezett defektálló vagy más néven „megerősített” belsők is. Ilyen a Continental Hermetic Plus belső, a Bontrager Thorn-Resistant Tube vagy a Michelin Air Stop is. Itt általában a maga a gumifal vastagított, így a defektállóság mellett a nyomást is hosszabb ideig tartják.

schwalbe_evo_tube

A hagyományos tömlőt használók közt természetesen vannak “mérlegfüggők”, avagy gramm mániások. Nekik csak az számít, hogy minél könnyebb legyen a belső, az összes többi paraméter sokadlagos. A gyártók szívesen kiszolgálják őket: az új sláger ezen a fronton a Schwalbe EVO belső a maga 68 grammos tömegével. És ez nem egy országúti belső, hanem MTB! A speciális BASF Aerothan alapanyagból sikerült ennyit kihozni, de még 29”-os méretben is csak 76 grammot nyom, miközben egy átlagos 29-es belső 200-300 gramm között van. Azért a két belső kicserélésével negyed kilót spórolni a kerék kerületén elég jó üzleti fogás. Persze nem is 990 Ft-ba kerül, mindazonáltal egy váz esetén sok százezer forintot fizetsz 250 grammnyi súlycsökkenésért. Országútisoknak sem kell aggódniuk: a jobb márkák 65-100 gramm közötti könnyű belsőkkel szolgálják igényeiket…

SCHWALBE-Procore

Manapság létezik egy másik egyszereplős technológia is, amiről már részletesen írtunk. Ez pedig a Procore rendszer, amelyet a Schwalbe mutatott be. Itt egy speciális “külső a belsőben” szisztémát alkalmaztak, de olvasd el inkább a cikket!

stans no tubes

Van még valami, amit igazából nem lehet sehová sem sorolni. Ezek a belső nélküli átalakító készletek, mint az itthon is kapható Stan’s NoTubes kit. Ezek segítségével egy hagyományos felnit és tubeless ready külsőt tudsz UST rendszerré varázsolni. Persze önmagában a Stan’s „tejet” használhatod defektgátló folyadékként is, sőt a “tubeless ready” gumikba amúgy is kell, és a szingókba is érdemes tölteni, ha jót akarsz magadnak. A szett speciális szelepet tartalmaz, tömítő szalagot a küllőfuratok lezárására, és a már említett folyadékot. Így nem kell kerékszettet is cserélned, ha élvezni akarod a belső nélküli rendszer előnyeit.

Guminyomás:
Végül, de nem utolsó sorban, ha összeállt a bármilyen stílusú, típusú kerékrendszered, akkor fel is kell pumpálni! A tech cikkben már részleteztük a nyomás technológiai oldalát, most nézzük milyen irányelvek mentén kell a pumpálást végezni! Evidens, hogy ne menj a minimum érték alá, illetve a maximum fölé, amit a külső oldalfalán rendszerint fel is tüntetnek. Mindazonáltal a 3-4 bar nyomástartomány, amit ott találsz elég széles. Országúton talán kissé egyszerűbb a helyzet: ha 6-10 bar van a gumidra írva, akkor 80 kiló fölötti testtömeg esetében 8+ a javasolt, alatta pedig 7-8 közötti érték (most a versenyzés speciális igényeit nem nézve). Egy 50 kilós lánynak akár a 6-6.5 bar is elegendő lehet, de azért nem árt kipróbálni egy-egy rövidebb körön.

kereknyomas

Hegyikerékpároknál már sokkal cizelláltabb a helyzet, mivel a kívánt nyomás függ a tereptől, sőt a gumi méretétől és ballonosságától is. Nem véletlen, hogy egy fatbike gumival akár 1 bar alatt is lehet menni, illetve a komolyabb enduro gumik már 2 bar-ral is használhatók. Egy saras de nem sziklás pályán a nagyobb tapadás érdekében nyugodtan lehet a minimum értékhez igazodni, de köves terepen – már ha belsős rendszert használsz – ennél nagyobb nyomásra lesz szükséged. Sajnos a hazai viszonyok között kevesen tehetik meg, hogy UST-s gumival menjenek, pedig ott alacsonyabb nyomást tudsz használni, mivel a kereket nehezebb felütni. Pontosabban felütni fel tudod, de nincsen belső ami kicsípődne. Egy 29-es bringán, döngölt földutakon, netán aszfalton simán beválhat a 3 bar, mivel ott a minél kisebb gördülési ellenállás a lényeg. Ökölszabályként azt lehet mondani, hogy egy átlagos 70 kiló körüli bringás egy átlagos monti gumit, átlagos terepre 2.5 bar-on tud használni. Ez nem szentírás, és mondjuk annyira pontos, mint az hogy „egy autó átlagosan 6 litert fogyaszt”, de talán van értelme leírni, hisz sokan még ennyire sem tudják megsaccolni, mi lenne számukra az ideális érték. Mondhatjuk, szerencsére azok vannak többségben akik túl keményre fújják a gumit, így kényelmetlen lesz és nem tapad annyira, de legalább nem ütik fel méterenként…

Hát ez az anyag sem lett rövid, de talán nem bánjátok, hogy ennyire belementünk a részletekbe! Pár nap, és jön a „Trendelő”, benne a hazai kínálat javával!

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.