A kerékpár tavaszi újraindítása: elő a kefével, vödörrel!
A Bikemag olvasói közül sokan terhelik a pedált télen is, de vannak, akiknek tavasszal kezdődik a kerékpáros szezon. Hozzájuk szólunk most, felsorolva fontos teendőket a kerékpár „újra üzembe helyezéséről”.
Kezdjük a triviális dolgokkal, például a guminyomást akkor is megnézzük, ha csak pár napja nem ültünk nyeregbe. Ilyenkor ha eresztett felfújjuk, nincs semmi gond. Ha viszont a kerékpárhoz hónapokig nem nyúltunk, garázsban állt, hosszasan leeresztett gumival, előfordulhat, hogy károsodott a belső, pláne ha már korábban sem volt 100%-os. Erre figyeljünk, ne történjen meg, hogy felpumpáljuk, majd 10 kilométer után jövünk rá, hogy ereszt. Érdemes csekkolni felfújva akár több napon keresztül, hogy tartja-e a nyomást, Ha 1-2 nap alatt leereszt, cseréljük!
Ezek után csak a helyes nyomást kell beállítani, ami nagyon fontos, hiszen a puha gumi nehezen irányítható, könnyen kap felütéses defektet, s amellett, hogy balesetveszélyes, még lassabb is. Persze a túl kemény guminak is vannak hátrányai, például könnyebben megcsúszik és kényelmetlenebb. A megfelelő guminyomás a gumi szélességétől, a bringás testsúlyától és stílusától függ. A gumi vastagsága szerint – 70-80 kg testsúllyal számolva – országúti külsők (20-25mm) esetében 6-11 bar lehet ideális (gumitól és felhasználás céljától függően); trekking, túragumiknál (30-40mm) 3,5-5 bar; MTB gumiknál belsős rendszernél 2 collig 2-3 bar; 2 coll fölött 1,8-2,5 bar, tubeless rendszernél 1,5 baron sem kell félni a defekttől.
Egy mosást is mindenképpen megérdemel a bringa első tavaszi útja előtt, még akkor is, ha tisztán tettük el. Azonban ne a legközelebbi gőzborotvát vegyük célba, inkább adjuk meg a módját, vödörrel, tisztítószerrel, kefével. A gőzborotva a csapágyak, forgó alkatrészek ellensége, egyébként is óvatosan kell bánni vele, a forgó részek környékét csak bizonyos szögből támadhatjuk vele. Gondosan sikáljunk le mindent először mosószeres, majd tiszta vízzel, kivéve a lánchajtás alkatrészeit. A tisztítás során ügyeljünk arra, hogy véletlenül se kerüljön olaj például a féktárcsára, vagy a felni fékezőfelületére, kerüljük például a „fújós” láncolajat…
Fontos a különböző alkatrészek kenési állapota, tavasszal sok nyekergő bringát hallani, még a drágább kategóriában is. A legrosszabb, ha télen elővette a kerékpárt valaki egy kis latyakozásra, majd úgy felejtette a nedves garázsban. Üzembe helyezés előtt mindenképpen forgassuk párszor hátra a hajtókart és ha nem forog könnyedén, „olajozottan”, hanem csikorgó, vagy karistoló hangokat hallat, olajozásra lesz szükség. Mielőtt megkezdjük az olajozást, fontos, hogy legalább egy eldobható ronggyal töröljük tisztára a láncot és a forgó alkatrészeket: racsni, lánckerekek, váltógörgők. A nehezen elérhető részekhez hozzáférhetünk egy elhasznált fogkefével. Egyéb alkatrészek kenési és elhasználódott állapotára most nem térnénk ki, ezek átvizsgálása és orvoslása nem két perces művelet, melyet elég időszakosan elvégezni szakszervizben.
Ha kész vagyunk a tisztítással, olajozzuk meg a láncot, erre a célra alkalmas kenőanyaggal. A szükséges mennyiség megállapítására egyszerű módszer: amikor finomabbra változik a hátrafelé forgó lánc hangja, elég az olajból. (Persze van, aki kiszámolja a cseppeket.) Nézzük meg (nézessük meg szakszervizben) a lánc, sor állapotát is! Olcsóbb láncot cserélni sűrűbben, mintha a megnyúlt lánc hamarabb elkoptatja a sort, majd a lánctányérokat is. Egy lánccsere pár ezer forintos tétel, a sor és a lánc azonban már sok tízezerre rúghat…
Indulás előtt fontos ellenőrizni a fékeket is. Felnifékes kerékpároknál ilyenkor egyúttal a felni állapotát is ellenőrizzük, kopott-e a felület, van-e benne ütés, ugyanis a nyolcast sokkal egyszerűbb csírájában elfojtani, mint ha már komoly deformáció van a kerékben. A fékbetétek nem egyik napról a másikra kopnak el, kivétel lehet, ha sokat tekertünk előző nap, esőben, ilyenkor pillanatok alatt elkophatnak a pofák. Lekopott betétekkel ne kezdjük el a szezont, ha fémre kopik, nagyon hamar lenullázza a felnit is, amikor a fém a fémmel csiszolja egymást.
Tárcsaféket használóknak is érdemes megpörgetni a kereket, mert előfordulhat, hogy a betétek másmilyen nyugalmi helyzetet vesznek fel, ahhoz képest, mint amire emlékszünk. Jobb esetben a bent fogó fék pár húzással visszaáll korábbi helyzetébe. Ha a változás markáns (hangosan ciripel a fék), akkor valószínűleg gond van, forduljunk szerelőhöz, ha mi nem tudjuk beállítani. A tárcsaféket, féktárcsákat érdemes speciális tárcsaféktisztító spray-vel befújni és letörölgetni, ilyet érdemes beszerezni, nem csak a tárcsaféket tisztítja nagyszerűen.
Érdemes végignézni a csavarokat is, a nagy hidegben – különböző anyagok, különböző hőtani mutatók – megtörténhetnek furcsaságok, még ha nem is tűnik annyira logikusnak. A hidegben a bringán hagyott kütyük elemei, akkumulátorai is lemerülhettek. A tél és a fagyok – különösen ha valaki hideg garázsban tartja a bringát – a mountain bike-ok teleszkópjait is elállíthatja. Utóbbi hibák orvoslása azonban már egyes „szakszervize” képességeit is meghaladja, ne ezermesterkedjünk vele mi se…
Legyünk tisztában mi is saját korlátainkkal, és döntsük el, melyek azok a szerelési műveletek, melyeket bízzunk inkább szakemberre. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – próbáltunk egy sorrendet felállítani a különböző beavatkozások között, a lista elején szerepelnek a kevésbé bonyolult műveletek és így következnek tovább a komoly, akár különleges célszerszámot igénylő szerelések:
– kormánycsapágy beállítás
– fékbeállítás (V, patkó, mechanikus tárcsafék)
– váltóállítás
– hajtómű – középrész szerelés
– kerékagy beállítás
– centrírozás
– tárcsafék szerelés (hidraulikus)
– teleszkóp szerelés
.
