A hallásunk, ezzel együtt a fülünk az egyik alapvető érzékszervünk. Általa is kapcsolódunk a világhoz, a környezethez. Számtalan örömöt okoz nekünk ez az észlelés, de gyakran éppen az ellenkezőjét éljük át. Érdemes hát megóvnunk épségét és egészségét.
A modern életmódunk egyik átka a folyamatos zaj
A jó hallás elengedhetetlen része a kommunikációnak, ennél fogva a boldogulásunknak, ezért már az első kisebb, de folyamatosan megjelenő tüneteknél érdemes orvoshoz fordulni. Az IQB Medical audiológia és hallásvizsgálat szakrendelésein a lehető legmodernebb eszközökkel pontos és korai diagnózis állapítható meg.
Az állandósult fülzúgás negatív spirálba taszít minket. Minél inkább tapasztaljuk, annál kevésbé tudjuk elvonni róla a figyelmünket, és minél többször szembesülünk vele, annál nagyobb stresszt élünk át. Ez, mint olaj a tűzre, generálja az erősödő tüneteket, és elindul egy örökös körforgás. A szakemberek arra is rámutattak, hogy a kezeletlen fülzúgás hosszabb távon depressziót, a hallásromlás pedig demenciát is okozhat.
Azt hinnénk, hogy ez a probléma csak az idősebb korosztályt érinti, de sajnos ez nem így van. Egyre több az egészen fiatal korban felmerülő hallásprobléma. A szakadatlan és nagy hangerőn hallgatott zene, pláne fejhallgatóval, csak fokozza a jelenséget. Az utcai hanghatások, a rengeteg jármű állandó alapzajt okoznak. Ráadásul még mi is hagyjuk a tévét, a rádiót szüntelenül üzemelni, zúgnak a háztartási eszközeink. Eljutottunk oda, hogy hacsak tudatosan meg nem teremtjük magunk körül, akkor sosem lesz csend.
Hogyan ismerhetők fel a tünetek?
Első jelként sokan fülzúgásról, sípolásról számolnak be. Ez persze lehet esetleges vagy átmeneti, ám akkor, ha visszatérő a probléma, érdemes foglalkozni vele.
Valószínűleg Ön is tapasztalja, hogy zajos környezetben kevéssé tud fókuszálni a beszédre, gyakran kell visszakérdezni. Jellemző tünetként merülhet fel a fülfájdalom és a fülek telítettségérzete. A rohamként jelentkező forgószédülés szintén okot ad a kivizsgálásra.
A fülünk egy fantasztikus és egyben nagyon érzékeny műszerünk. A külső környezetünkből a hang beáramlik a hallójáratunkon, majd a dobhártyát elérve rezgésekként továbbítódik a belső fülbe, ahol a rendkívül érzékeny szőrsejtek juttatják el az impulzusokat agyunk hallóközpontja felé.
Ellenállóak, de egy ponton túl nem tudják a védelmi funkciókat ellátni. Amikor egy koncert után órákig zúg a fülünk, a szőrsejtek épp a túlélésért küzdenek.
A sport és a hallás kapcsolata
Ezek után nem szükséges nagyon magyarázni, hogy a halláskárosodás ellehetetleníti a hobbijaink gyakorlását is. Elképzelhetetlen, hogy például biciklire üljünk, ha nem tudjuk észlelni akár országúton, akár erdőben a körülöttünk lévő zajokat.
A sportban sem tudjuk nélkülözni az alapvető érzékszervek megfelelő működését. A hallás is azon észlelések közé tartozik, melyek nem, vagy csak nagyon nehezen helyettesíthetők technikai megoldásokkal.
(X) Támogatott tartalom
