A szeptemberi tanév elkezdésével az all mountain akadémia is beindul a Bikemag hasábjain, méghozzá rögtön néhány alapvető bringakezelési tudnivalóval, melyek közt talán lesznek majd olyan finomságok, amelyekről még több éves montis tapasztalatod ellenére sem hallottál.
A következőkben szó lesz arról, hogyan hozd ki a teljes pedálfordulatodból a maximumot, hogy mikor érdemes nyeregből, illetve kiállva tekerni, továbbá kapsz néhány jó tanácsot a sprinteléshez és hogy mindeközben ne ess be a bringád alá alkatrészreccsenés miatt. Megtudhatsz egyet s mást a váltás (illetve a nem váltás) művészetéről, a villámgyors SPD-s dokkolásról és végül arról is, hogy milyen természetfeletti képességek kellenek egy igazán meredek emelkedő sikeres leküzdéséhez. Ennyi a dióhéjas változat, most pedig jöjjenek a részletek.
A tökéletes pedálfordulat
Mire jó ez a képesség?
Kihozni a maximális nyomatékot a hajtókar 360-fokos elfordulása, azaz a teljes pedálfordulat alatt.
A technika előfeltétele: A patentpedál magabiztos használata.
A bringa „mezei” használata nem túl bonyolult: csak hajtani kell, mint a Singer-varrógépet és az halad előre. Erre még egy ötéves is rá tud érezni és máris hasztalanná válik a partvisnyél meg a pótkerekek. Valóban egyszerű, de még az egyszerű dolgokat is a végtelenségig lehet finomítani a tökéletesség ideáját kergetve. Természetesen van egy szint, ami után már csak nüansznyi javulást lehet elérni hatalmas erőfeszítés árán, de ahogy az lenni szokott, egy képesség megtanulásának első néhány szintjén hatalmasakat lehet ugrani a hatékonyság szempontjából. Igen, az olyan egyszerű(nek tűnő) képességnél is, mint a pedálozás. Ne felejtsd el, hogy egy monti meghajtása jóval összetettebb, mint egy háromkerekű gyerekjáték terelgetése vízszintes, tükörsima aszfalton. A dolgot kapásból a váltás (a singlespeedes devianciáktól most tekintsünk el), a modern pedálmechanikák, a folyamatosan változó terepviszonyok és adott esetben a versenyszituációk teszik színesebbé és ezáltal komplexebbé.
Egyesek hajlamosak elfelejteni, hogy ahhoz, hogy gyorsan menj, nem csak erő kell, hanem azt az erőt a megfelelő módon is kell leadni ahhoz, hogy a befektetet munkát optimálisan tudd előrefelé irányuló mozgási energiává alakítani. A helyes technika elsajátítása egy nagyon jutányos befektetés, hiszen úgy tehetsz szert gyorsaságra, hogy közben nemhogy nem szenvedsz annyit, mint pl. egy intervall-edzésen, de talán még élvezni is fogod a képesség bevéséséhez szükséges elmélyült összpontosítást.
Kezdjük a legnagyobb hatású résszel a tökéletes pedálfordulat bemutatásával.
Az alapszintű pedálozás olyan egyszerű, mint a bot: lenyomod a pedált és a bringa előre gurul. Ezt a technikát használja a falusi néni, amikor a henteshez megy csirkeaprólékért a kecskekergetőjével és ugyanezt alkalmazza nagyjából a biciklit birtoklók 98%-a is, akinek hagyományos taposópedállal szerelt kerékpárja van. A magas szintű pedálozási technika azonban nem csak kicsit összetettebb, hanem sokkal. Itt már nem csak kb. 60 fokot használsz ki a teljes pedálfordulatból, hanem – ideális esetben – közel 360-at.
(…)
Minderről – és ennél még sokkal többről is – magazinunk nemsokára megjelenő 2009. szeptember-októberi számában olvashattok Farkas Dániel jóvoltából.
