A kék égen megannyi cirrocumulus, és hívnak minket a susogó fák szegélyezte utak, a végtelen pipacsmezők, a térkőburkolatos zegzugos utcácskák, a hangulatos kávézók és fagyizók teraszai. Ismert és elcsépelt közhelyek. No de a fenti, terjengős, nyári érzékiséghez remek társra lelhetünk egy csúcskategóriás trekking képében, így a teraszról szép ívben fordulhatunk rá e havi tesztünk alanyára, a 9800-as Freeway-re.
E havi tudta-e ön rovatunk kérdései: tudtátok, hogy a pipacsnak szinte semmi illata nincs? És azt, hogy a cirrocumulus bárányfelhőt jelent?
A gép váza mindjárt rendkívül technokrata hangulatot képes kelteni, hiszen a nyeregvázcsőre nyalt matrica öles betűkkel hirdeti, hogy ez bizony Racelite, meg hát 6061, és nem utolsó sorban shotgun tube. Emellett a felsőcső és a fejcső találkozásánál egy igazán szép, hátrafelé nyitott felülhegesztést találunk. Remek dolgok ezek, örül a kis szívünk, egészen másképp pattanunk nyeregbe, fenekünkben már érezzük is a racelite-feelinget, jelentsen az bármit is. Mondjuk részletkérdés, hogy a megcélzott felhasználói körnek ezek kb. annyira fontos szempontok, mint a negyvenes butikos csajnak az autójába épített Torsen-differenciál. Nagyrészt a már említett tulajdonságok és gyártástechnológiák miatt a váz kellemesen merev középtájon. A csövekkel kapcsolatban már említettem a shotgunos alsócsövet, melyen kívül egyéb érdekességet nem fedeztünk fel. Az első háromszög többi vázeleme a megszokott kör keresztmetszetű csövekből áll, csakúgy, mint a hagyományosságában is szép támvilla. A láncvilla S-bend nélküli, terhelés irányában lapított darab.
A vázra szerelhetünk egy darab kakaós kulacsot, csomagtartót és sárvédőt, tárcsát azonban nem. A bowdenek egy részét az alsócső, míg másik részét a felsőcső alján vezették, minek köszönhetően az átlagosnál jóval gyakrabban takaríthatjuk a váltóbowdeneket – ők futnak ugyanis a váz alatt -, és nem fogjuk szeretni vállra kapni a gépünket, ha éppen feltornáznánk magunkat vele egy lépcsőházban. A bowdentartó szem ugyanis anatómiai pontossággal támaszkodik a kulcscsontra… Tehát ez a része nem az igazi, ellenben a színe. Na az igen. Selymes fényű és tapintású, simogatni, dögönyözni való, gyöngyházfényben tündöklő, csillogó fehérség. Tényleg nagyon szép élőben.
A villáról csak jókat tudok mondani, a merevségével nem volt semmi gond, és még egész pofás kis csillapítást is kapott. A keménysége jól állítható, 70 és 100 kg közötti bringás koma egyaránt belőheti a testtömegének megfelelő előfeszítést. A villán találunk lockoutot és némi kezdetleges kompresszió állítást is, mindehhez pedig 63 mm út társul. Szerettem.
A gép felszereltsége sajnos csak alsó-közép kategóriás, bizonyára a high tech váz mellé már nem fértek bele a keretbe jobb minőségű alkatrészek. Az agydinamó és a világítás mondjuk rendben van, igényes burkolatot kaptak a vezetékek, szépen vezetve fut a hátsó világítás kábele a vázban, és jó hatásfokúak a lámpák is, nyugodtan karikázhatunk bele a tóillatú éjszakába. Meg hát ez ugye Busch&Müller, ami német setup, így hát örül a nép. A váltást a Deore család képviseli, kategóriájának megfelelő teljesítménnyel, tehát kicsit érzékeny, kicsit pontatlan, de azért már érdemes beruházni rá hétvégi tekerésekre. Az LX hátsó váltó szépnek szép, csak ugye felesleges, ha minden más Deore vagy alsóbb kategóriás motyó. A hajtóművet dicséret illeti merevség terén, amit őszintén szólva nem néztem volna ki belőle. A fékek tiszta szívű Aliviók, ha nem vagyunk túl szigorúak, mondhatjuk, hogy elegendő fékerőt biztosítanak száraz útviszonyok között.
A kiegészítők látszatra súlyos darabok, Kalloy felirattal, ám jól passzolnak a vázhoz, mivel legalább olyan merevek. A nyeregcső teleszkópos, a kormányszár állítható szögű, a kormány komfortos, a markolat kényelmes, jól eltalált alkatrészek, nincs mese. Külön öröm, hogy normál férfinyerget kapott a gép, nem a kategóriában valamiért elterjedtebb zseléágy jellegű fotelt. A továbbiakban aztán megtalálunk mindent, amit csak egy trekkinges kívánhat: agyonállítható, szuperkönnyű sárvédők, bivalyerős, széles csomagtartó, stabil kitámasztó gumírozott véggel, valamint gatya- és szoknyavédő plexi. Külön öröm, hogy mindezt olyan jól sikerült felszerelni a gépre, hogy szinte hangtalanul tudunk osonni vele még a már említett zegzugos utcácskák macskaköves burkolatán is.
A váz remek alapja lehet egy sokéves, kilométereket gyümölcsöző kapcsolatnak, kár, hogy annyira megdobja az árat, hogy a felszerelés csak egyszerűbb darabokból állhatott össze. Tekintve, hogy a gép kevés híján 200.000 Ft, az ár/érték aránya nem nevezhető kiemelkedőnek, ennyiért már full XT-vel szerelt trekkinget is próbáltunk már ugyebár. Ettől eltekintve, és mindent egybevéve egy remek kis városi gép lett a 9800-as, kielégít szinte minden igényt, amit csak tehetős, kezdő városi bringás támaszthat a jövendőbeli bringája irányában. Mindezt pedig gyöngyházszínű selymes fehérben…
[poll id=”76″]
*Eredetileg megjelent a Bikemag 2008. júliusi lapszámában.
Forgalmazó: BikeFun Hungary Kft.
Származási hely: Tajvan
Vázgarancia: 5 év
Alkatrész-garancia: 1 év
Vázméretek: 46, 51, 56 cm
Vázanyag: Racelite 6061 Al, double butted, shotgun tubing
Villa: Suntour SF-CR940 LO
Első váltó: Shimano Deore
Hátsó váltó: Shimano LX
Váltókarok: Shimano Deore
Hajtómű: Shimano FC-M443; négyszögtengelyes; 26/36/48 fog
Középcsapágy: Shimano BB UN26; négyszögtengely
Fékkarok: Shimano Deore
Fékek: Shimano Alivio V-fék
Első agy: Shimano agydinamó; 36 furat
Hátsó agy: Shimano Deore; 36 furat
Felni: Remerx Dragon 622; 36 furat
Külsők: Schwalbe Marathon; 37 x 622; kevlárperemes
Nyereg: Selle Royal Freccia
Nyeregcső: Kalloy; 27,2 mm; 200 mm
Kormány: Kalloy; 610 mm
Kormányszár: Kalloy; 100 mm; állítható szögű
Kormánycsapágy: integrált, menetes
Pedál: műanyag keretes alu taposó
Fogyasztói ára: 184.900 Ft
Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 70,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 72,0 fok
Nyeregvázcső-hossz: 510 mm
Felsőcsőhossz: 560 mm (csőközéptől csőközépig)
Vízszintes felsőcsőhossz: 590 mm
Tengelytáv: 1100 mm
Láncvillahossz: 460 mm
Kormányszárhossz: 100 mm
Középcsapágy-magasság: 285 mm
Súly: 16,99 kg (pedállal)
