„Olyan szép, hogy be…!” – ez volt az első dolog, amit a telefonban a gépről megtudtam. Oké, akik a „Milyen bringád van?” kérdésre nem egy színnel válaszolnak, azoknak ez biztos nem a legérdekesebb infó, de a legtöbbünknek azért fontos. „Ízlések és pofonok különbözőek.” – ennek megfelelően én nem sza…m be, de, tény hogy a környezetem a „De szép!”, vagy a „Hű, de szép!”-nél alább nem adta. Külcsín szempontjából a legnagyobb sláger a külsőkön lévő 2-2 fehér csík volt, ami szerintem inkább gagyi, de ezzel a véleményemmel is egyedül maradtam.
Ahelyett, hogy további sorokat pazarolnék a megjelenésre, kezdem inkább a lényegi részt. A tesztelésre kapott Reaction tavalyi modell, és összeállítása 2009-re megváltozott. Picit módosított váz, más villa és váltókar… de mielőtt elkalandoznék, vissza 2008-ba!
A bringán végignézve lépten-nyomon információkba botlunk. Kiderül, hogy a 7005-ös alumíniumból készült, hydroforming eljárással alakított, triplán húzott csöveket kézimunkával hegesztették egymáshoz, és végül T6-os hőkezeléssel tették tartósabbá. A nyeregvázcsövön található „ready for race geometry” felirat szerint pedig versenyzésre kész.
A fejcső mindkét vége erősített, a felsőcső felülről erősen lapított ovális keresztmetszetű. Az alsócső szinte kör keresztmetszetű, de a fejcső felöli végén függőlegesen, a középcsapágyhoz érve pedig vízszintesen „nyúlik”. Az alsó- és felsőcsövet a fejcsőhöz közelítve összehegesztették, és ezt az amúgy is merev konstrukciót az alsócső alján elhelyezett merevítővel még erősebbé tették. A középrész peremei is „izmosítottak”. A tám- és láncvillák S-bendesek és szép kidolgozású papucsban találkoznak. A hegesztési varratok nagyon szépek, ezért egyáltalán nem kár, hogy nem vesződtek eltűntetésükkel. Ez alól kivétel a felső-, a nyeregvázcső és a támvillák találkozása. A varratok hiánya miatt úgy tűnik, mintha a támvillákat a felsőcsőből alakították volna ki, és ezeken bújtatták volna át a nyeregvázcsövet. Ritka megoldás, hogy a tárcsafék rögzítésnél hiányzik a támvillát és a láncvillát összekötő merevítő elem, amit méretes csatlakozási felülettel ellensúlyoznak. A bowdenek védett helyen – a felsőcső alatt – futnak. A kulacstartó szemek jó helyen vannak, mindkét kulacs könnyen hozzáférhető. A váz pozitív jellemzői ellenére nekem a csomagtartó szem nagyon nem illik egy „ready for race” feliratú vázra. Ha pedig már van, akkor sárvédő felszerelésére miért nincs lehetőség? Ha már a felesleges dolgoknál tartok, ide tartozik a V-fék konzol is, pláne akkor, ha a telóról hiányoznak és a kerekek csak tárcsafékkel használhatóak.
Indulás előtt gyors személyre szabás következett. A nyeregmagasság belövése némi bosszúságot okozott. A nyeregcső kihúzása közben karcos hang hallatszott és eredményként pár barázda látszott a szép fekete csövön. A bringa újdonsült tulajdonosaként frászt kaptam volna, ha első találkozásunk ilyen nyomot hagy. A leendő vásárlók nyugalma igazán megérne egy alaposabb sorjázást… A nyeregtávolság és szög beállítása egy „tekerő” és egy imbuszcsavar segítségével gyorsan ment. Ezután a fék- és váltókarokat, valamit a lock out kapcsolót a megfelelő szögbe és egymástól számomra kényelmes távolságra állítottam. A kezelőszervek kényelmesen elférnek egymás mellett, a fékkar nyomáspontja ugyan nem „tekerentyűvel”, hanem imbuszkulccsal állítható, de a csavar könnyen hozzáférhető.
Sajnos az idei tél tesztelés szempontjából nem fogadott kegyeibe, ezért a mostani tapasztalatgyűjtés rendhagyóra sikeredett. Csak hóban volt alkalmam kipróbálni a Cube-ot, de abban igazán alaposan. Az útviszonyokra való tekintettel most picit visszafogottabb voltam és nem egyből nagytányér-kónuszon próbálgattam a merevséget. A csúszós utakon elsőként a gumira irányult figyelmem. A Racing Ralph-ok 2 bar körüli nyomáson a körülményekhez képest jól tapadtak, jól irányíthatóak voltak és kiszámíthatóan viselkedtek.
Apropó irányíthatóság! A széles, 5 fokban hátrahajló kormány fogása nagyon kényelmes, de ami még fontosabb – és legtöbbünk számára kivételes lehetőség -, hogy a Reba Race U-turn útját és ezzel a fejcsőszöget – akár menet közben – is állíthatjuk. A 115 milliméteres útnál a bringa picit lomhán, „megfontoltan” reagál a kormánymozdulatokra, ami 85 milliméternél teljesen megváltozik. A minimum útra állítva sokkal agilisabb a Cube, gyorsan és érzékenyen követi a kormánymozdulatokat. Az iránytartásban a kellően merev Mavic Crossride-ok is fontos szerepet játszanak. A mély hó ide-oda terelget, de a jó tapadásnak és irányíthatóságnak hála, nem kell letennem a lábamat.
Az út emelkedik, és néha túl nagy a pedálokra ható nyomaték. A hátsó kerék kaparni kezd, gyorsan kéne könnyebb áttételbe kapcsolni, de a váltókarok viszonylag nehézkesen működnek, a váltás pedig durva és picit pontatlan is. A XT Shadow váltót több alkalommal is lehetőségem volt kipróbálni és a hozzá tartozó karral és sorral kifogástalanul működött. Az LX karok ellenállása érezhetően nagyobb, a Deore soron pedig nem mozog olyan szépen a lánc – persze mihez képest. Az XT hajtókar és első váltó helyett kedvezőbb árú modell is megfelelne, a különbözetből pedig jobb karra és sorra futotta volna.
Lejtő következik, a hó még mindig mély és egy kb. 20 centi széles keréknyomban egyensúlyozom. A villa 115 milliméteren, a csúszásokat könnyedén korrigálom, és ha véletlenül elhagyom a nyomot, gyorsan visszatalálok. A nagy áttételes merevségpróba egyelőre elmaradt, de nagy baj nem lehet, mert a bringa nem kóvályog. A fékkel csak csínján szabad bánni, de ebben a Formula jó partnernek bizonyul. A hideg ellenére nem keményedett be, finoman adagolható.
Az erdőből kiérve forgalmas úton haladok. Hó sehol, úgyhogy lock out kapcsolóval gyors telómerevítés, nagytányér-kónusz… A váz tényleg merev. A kormány a 25,4-es befogóméret ellenére sem nyeklik-nyaklik. A kerekeket viszont nehéznek érzem, amit a gumik nagyon alacsony gördülési ellenállása némileg ellensúlyoz. Tempósan haladok hazafelé, mikor az egyik kereszteződésnél egy kikanyarodó autó fékezésre kényszerít. Az ORO bivalyerősen harap a féktárcsákra, úgyhogy baj nélkül sikerül megúsznom.
A gyártó versenyzésre és többnapos alpesi túrákra ajánlja a Reactiont. A kettő közül inkább az utóbbival értek egyet. Bár a bringán elfoglalt üléspozíció tényleg sportos, a gép súlya a versenypályára túl sok. A megbízható alkatrészeknek és a masszív kivitelnek hála, hosszabb túrákhoz igazán jó partner lehet. Azoknak ajánlom, akik nem riadnak vissza a nagyobb távoktól, esetleg a többnapos utaktól sem, amelyeken még az általam kifogásolt csomagtartószemnek is jó hasznát vehetik.
Eredetileg megjelent a Bikemag 2009. március-áprilisi lapszámában.
[poll id=”108″]
Forgalmazó: Velobike Kft.
Származási hely: Németország/Tajvan
Vázgarancia: 5 év
Alkatrész-garancia: 1 év
Vázméretek: 14″, 16″, 18″ (tesztelt), 20″, 22″
Ajánlott fogyasztói ár: 479.900 Ft
Váz: HPA 7005 Alu Hydroform TB
Villa: Rock Shox Reba U-Turn + LO / 85-115 mm út
Hajtómű: Shimano XT HT II / 22-32-44 fog
Középcsapágy: Shimano XT HT II
Lánckeréksor: Shimano CS-HG50 / 11-32 fog; 9 seb.
Lánc: Shimano CN-HG53
Hátsó váltó: Shimano XT Shadow
Első váltó: Shimano XT
Fék: Formula ORO K18 180 / 160 mm
Fékkar: Formula ORO K18
Első agy: Mavic Crossride komplett kerék
Hátsó agy: Mavic Crossride komplett kerék
Felnik: Mavic Crossride komplett kerék / 24 furat
Küllők: Mavic Crossride komplett kerék / 24 furat
Külsők: Schwalbe Racing Ralph 26×2,25 kevlar
Kormány: Syntace Duraflite 2014; 600 mm
Kormányszár: Syntace F139; 25,4 mm
Kormánycsapágy: FSA Orbit Z félintegrált; 1 1/8″
Nyeregcső: RFR Prolight; 31,6 / 350 mm
Nyereg: Fi’zi:k Aliante Delta
Markolat: CUBE Double Duometer
Pedál: –
Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 71 fok
Nyeregvázcső-szög: 73,5 fok
Vízszintes felsőcsőhossz: 588 mm
Nyeregvázcső-hossz: 460 mm
Tengelytáv: 1061 mm
Láncvillahossz: 420 mm
Középcsapágy-magasság: 305 mm
Kormányszárhossz: 100 mm
Súly: 10,96 kg (pedál nélkül)