Mini-termékbemutatónk szereplői nélkül nagy bajba kerülhetünk egy bringázás során. Sokan nem is sejtik, mert nem tapasztalták, hogy milyen bosszantó tud lenni, ha egy apró hiba miatt hazáig kell tolnunk a gépünket, vagy tömegközlekedést kell keresni és arra felkönyörögni magunkat, esetleg stoppolni kényszerülünk…
Fotó: Karin Schermbrucker/SPORTZPICS
Ilyen hiba lehet egy kilazult stucnicsavar, ami miatt elfordul a kormány; vagy defektet kapunk és hiába van nálunk pótbelső, ha nem tudjuk a feszes külsőt levenni a felniről; ne adja Isten elesünk és túl nagy nyolcas kerül a kerékbe. Ezek miatt kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy szerszám híján nem tudunk továbbmenni. Biztos vagyok abban, hogy aki már átélt ilyet, legközelebb visz magával alapvető szerelékeket, köztük egy marokszerszámot vagy más néven bicskakulcsot – kinek hogy tetszik.
Melyiket?
A kis szerszámunk kiválasztásakor gondoljuk át, mire van szükségünk. Ha régi kerékpárunk van, vagy olyan, amin sárvédő, csomagtartó is van, olyan szerszámot válasszunk, amin van villáskulcs és csavarhúzó is, de ha a pedálunk csak imbuszos rögzítésű, akkor nincs szükségünk 15-ös pedálkulcsra. Ha a fékünk tárcsája torx csavarral lett rögzítve, legyen torx kulcs a készleten, mert a tárcsa lelazulhat.
Másra lehet szüksége egy montisnak, mint egy országútisnak. Egy szingót használó országútis nem sokat tud kezdeni egy hagyományos gumileszedővel, de egy montisnál – a fokozott defektveszély miatt – fontos, hogy legyen gumileszedő. Mindenféle bringásnak fontos azonban a láncbontó, mert az mindig a legrosszabbkor szakad el, mozgásképtelenné téve minket, viszont könnyen javítható hiba.
A modern kerékpárok majd minden hibája, lelazulása orvosolható imbuszkulccsal, így minden bringás szerszám alapja az imbusz készlet. Nem árt, ha ez a készlet teljes, tehát a 2,5-ös és a 8-as is benne van, mert előbbivel, pl. egy lelazult markolatot, míg utóbbival a hajtóművet húzhatjuk meg. Itt jegyezném meg, hogy a marokszerszámok nem alkalmasak nagy erőkifejtésre, ezért például a hajtókar meghúzása csak tüneti kezelés – a túra után otthon nagy kulccsal is ellenőrizni kell azt.
Felépítés, konstrukció, anyag:
Az olyan szerszámok, melyek kicsik vagy sok funkciót rejtenek könnyen használhatatlanná válhatnak, ha a cél érdekében túl rövid szárú szerszámokat préselnek beléjük. Előfordulhat, hogy hiába tud mindent a szerszám, ha nem férünk oda vele, ahová kell, vagy a szerszám vége nem ér be a csavarig. Itt is mérlegeljük, hogy a bringánk egyedi megoldásai miatt mire van szükségünk.
Kiemelkedően fontos az anyagminőség. A szerszámfejeknek minden esetben króm-vanádiumból, szerszámacélból, de mindenképpen olyan nagy keménységű és nagy szakítószilárdságú, rozsdamentes acélötvözetből kell készülniük, ami túléli a rengeteg csavargatást és egyéb terület szerelését, amiket az évek során megejtünk. Ezen a téren a mezőnyben nem találtunk silány minőséget, de ne dőljünk be a túl alacsony áraknak és az áruházi „biliacél” szemeteknek – léteznek olyan „imbuszkészletek”, amelyek 1 csavar meghúzását sem (!) bírják kicsorbulás nélkül.
Fontos a szerszám tömege is. Senki sem szeret felesleges súlyokat cipelni, ezért sok gyártó korlátlan energiát feccöl a súlycsökkentésbe. A szerszám keretéhez, csavarjaihoz alkalmazhatnak alumíniumot, karbont, sőt titánt is (lásd Lezyne Carbon 9). Ez szép is meg illatos is, de a teljesítményt ezen a ponton érdemben nem befolyásolja, a vásárló, ha akarja, kifizeti a drága alapanyagokat.
Ésszerű tömeget jó tervezéssel is el lehet érni, megfizethető áron, mint a CB multi 19-esnél, ahol a 19 funkcióhoz tartozik az adott tömeg. Kérdés, hogy a négyféle csavarhúzót és a négyféle küllőkulcsot ki tudja kihasználni, szemben azzal, hogy gumileszedő nincs rajta. Bár tény, hogy ez utóbbit sokan külön viszik.
Az extra anyagok mellett a prémium kidolgozás is megfigyelhető bizonyos gyártóknál. Figyelembe véve az emberi jellemet, ez nem is csoda :-). A teljesítményt ez sem befolyásolja, de azért jó ránézni egy CNC mart, lakkozott karbon, vagy polír alu felületre (lásd Lezyne Carbon 9).
A teljesítmény szempontjából fontos azonban, hogy a szerszámfejeket milyen módon rögzítették. A legigényesebb megoldással a Lezyne rukkolt elő, ők ugyanis csapolt tengelyes rögzítést alkalmaznak. Ennek előnye a nagy oldalmerevség (nem nyeklik a szerszám nagyobb erőhatásra) és a forgáspontok könnyű járása.
A hagyományos eljárás, amikor maga az összetartó csavar a tengely, erre fűzik fel a szerszámokat, köztük alátéttel. Ilyenből is lehet finom kis cuccot gyártani, lásd a Tacx, vagy az Acor, de az alátétek hiánya ellenére nagyon precíz a legkisebb Trinity is.
Táblázatunkban találtok két oszlopot (körképünk rövidesen felkerülő második részében), ahol arányszámokat tüntettünk fel, hogy ezzel segítsük választásotokat abban, hogy miért mennyit érdemes fizetni. Láthatjátok, hogy egyetlen funkcióért lehet 55 Ft-ot, de akár 2211 Ft-ot is fizetni, ha a minőség, a kis tömeg és a csillogás a fontos / nem fontos. Valamint azt is, hogy egyes szerszámok esetében lesarkítva „hány gramm egy funkció”.
Cikkünk második része – a tucatnyi marokszerszám részletes bemutatása, értékelés, letölthető összesítő táblázattal – rövidesen olvasható a honlapon!
