A Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) június 14-e és 16-a között a franciaországi Arzonban ülésezett, ahol többek között elfogadásra került a 2030. évi agenda, de döntöttek az első gravel világbajnokságról, és az utóbbi időben a figyelem középpontjába került transznemű sportolók helyzetéről is.
Az UCI hatályban lévő agendája 2022-ben lejár, kézenfekvő volt tehát, hogy a következő 8 éves periódusra is véglegesíteni kell az elérni kívánt célokat. A szövetség el is fogadta az erre az időszakra szóló iránymutatást, amely tartalmazza a kerékpározás népszerűsítését (globalizációját), a versenyek fejlesztésére vonatkozó terveket, a nemzeti szövetségek és a fenntartható kerékpározás támogatását, illetve a sportolók védelmét, és az egyenlő bánásmódot is. Az UCI idén májusban elindította “Kerékpáros Integritás” név alatt futó programját, melynek három alappillére a tiszta, biztonságos és igazságos kerékpározás. A szövetség emellett elfogadta a 2021-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolót, amely minden várakozást felülmúlt: 21,3 millió svájci frankos eredménnyel zárult a pandémia kitörését követő első év, amelyben nagy szerepe volt a költségek radikális visszavágásának és a tokiói olimpia megrendezésének is.
A beszámolók mellett az idei és jövő évi versenysorozatok is elfogadásra kerültek. Első ízben a gravel szakág sorsáról döntöttek mégpedig rögtön két világbajnokság megrendezését jelentették be: az elsőre még idén októberben sort kerítenek Veneto tartományban, majd rá egy évre szintén tető alá hozzák az eseményt Olaszországban, a pontos helyszínről azonban később határoznak. A 2023-as UCI World Tour férfi és női kiadása egyaránt bejelentésre került, utóbbi esetében 4 új versennyel (Santos Tour, UAE Tour, Svájci Körverseny és az Omloop Het Nieuwsblad) bővült a naptár. A jövő évre vonatkozó országúti és pályakerékpáros versenynaptárat szintén véglegesítették. Utóbbiból kiderül, hogy idén második ízben is sor kerül a pályakerékpárosok Bajnokok Ligájára, amely négy fordulót (Mallorca, Berlin, Saint-Quentin-en-Yvelines és London) követően egy döntővel zárul majd a brit fővárosban. Országúton idén két kínai verseny törlésre kerül a pandémia miatt, míg a szezon záródátuma nem változott, október 18-a, a Tour de Langkawi (2.pro) utolsó napjával kezdődik meg a téli pihenő a férfiaknak. A World Tour-sorozat mind a férfiak (október 8., Lombard Körverseny), mind a nők (október 15., Csongming-szigeti Körverseny) esetében korábban zárul.
A fentieken túl további három versenyről határoztak. Jövő februárban a Zwift megrendezi az esport-világbajnokságot, amelyre a kvalifikáció majd idén novemberben kezdődik Zwift-felhasználók számára. Emellett 2024 márciusában sort kerítenek a “fejlődő kerékpáros országok” világbajnokságára Kairóban. Az, hogy ki számít fejlődőnek, a későbbiekben kerül meghatározásra. A 2022-es ciklokrossz-világbajnokság váltóversenyének sikerén felbuzdulva a szövetség úgy döntött, hogy véglegesen beemeli a számot a programba, így jövő februárban, a hollandiai Hoogerheidéban is találkozhatnak majd vele a szurkolók.
Az utóbbi időben mind a kerékpározás, mind más sportágak berkein belül nagy port kavartak a transznemű (férfiból nővé lett, és a női mezőnyt gazdagító) versenyzők. Emlékezhetünk, hogy a tokiói olimpián egy új-zélandi súlyemelő vált az ötkarikás játékok történetének első transznemű sportolójává. Ami a kerékpározást illeti, eddig olimpiai versenyen sohasem találkozhattunk e köztes nemmel, az UCI ülésén pedig az is biztossá vált, hogy Párizsban sem fogunk. A szövetség eddig is szigorúbb feltételekhez kötötte a nemváltást (kapott is a fejére miatta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól). A tájékoztatás szerint az UCI a tudományos kutatásokat alapul véve alakította ki álláspontját, így pedig a teljesítményhez elengedhetetlen tesztoszteronszint lesz továbbra is a mérvadó.
Két fontos döntésről határozott a szövetség a transzneműek esetében. Egyrészt a nemi hormon szintjét az eddigi 5 nmol/l-ről a felére, 2,5 nmol/l-re csökkentették (a kommüniké szerint ez megfelel a női versenyzők 99,99%-ában megtalálható tesztoszteronszintnek), másrészt az átállási időszakot – a legújabb kutatások alapján – az eredeti 6-8 hónapról 12-24 hónapra növelték. Alacsony tesztoszteronszint mellett ugyanis legalább két évet vesz igénybe, amíg az izomerő is “női szintre” kerül. Ezek alapján tehát minimum egy évbe telik a női mezőnyben versenyezni kívánó kerékpárosoknak a procedúra (akkor is, ha adott esetben a sportoló szervezetében korábban lecsökken a hormonszint), ez pedig érinti a párizsi olimpiai kvalifikációs versenyeit is, ahol a transznemű sportolók még biztosan nem állhatnak majd rajthoz. Továbbá az UCI kiemelte, hogy a transznemű sportolók női mezőnybe történő beintegrálása mellett nagy figyelmet fordít a sportszerűség, az igazságosság, továbbá az egyenlő esélyek fenntartására – ami kicsit abszurdnak hangzik a transznemű sportolók támogatása mellett. Az új szabályok július 1-től hatályosak, de a jövőbeni kutatási eredmények tükrében változhatnak.
Az ülésen szó esett még az orosz-ukrán konfliktus következtében az oroszok ellen hozott szankciókról (versenyek törlése, nemzeti lobogó helyett fehér zászló, orosz hátterű csapatok kitiltása), illetve azon ukrán kerékpárosokról, akik a háború miatt kényszerültek elhagyni hazájukat: őket a svájci szövetség fogadta be, és biztosított számukra megfelelő edzéskörülményeket.
Korábbi cikkeink a transznemű sportolókról:
Botrány a masters pályakerékpáros VB-n! – Egy transznemű lett a világbajnok
Szembemegy az UCI a fősodorral – Nem enyhítenek a transznemű sportolókra vonatkozó szabályokon