Koen Bouwman (Jumbo-Visma) újabb szakaszgyőzelmet aratott az idei Giro d’Italián, de ami ma ennél sokkal fontosabb: Valter Attila (Groupama-FDJ) épphogy lecsúszva a dobogóról, minden idők legjobb magyar szakaszhelyezését elérve az Olasz Körversenyen a negyedik helyen ért fel a castelmontei-szentélyhez. Fetter erik (Eolo-Kometa) a 88., Peák Barnabás (Intermarché-Wanty-Gobert Matériaux) a 90. helyen végzett. Richie Porte (Ineos Grenadiers) feladta a versenyt, amelynek legfontosabb kérdése, a “ki viheti haza a rózsaszín trikót” minden bizonnyal holnap, a Marmoladán fog eldőlni.
Pénteken újabb izgalmas napra volt kilátás. A Giro 19. szakaszába a két részhajrán kívül 3 kategorizált emelkedőt is beiktattak, ezekből a két “kisebb” Olaszországban, az első kategóriás Kolovrat pedig Szlovéniában volt esedékes. A jugoszláv utódállam volt a harmadik ország, amelyet érintett az idei verseny, ha csak néhány tíz kilométerre is. Az utolsó, Castelmonte szentélyéhez vezető emelkedő kettes besorolást kapott, de legalább olyan kemény és kegyetlen volt, mint társa, nem véletlenül mondták sokan a szakasz előtt, hogy itt akár végérvényesen eldőlhet a 105. Corsa Rosa.
Fotó: giroditalia.it
A szakaszprofil alapján ma jó esély mutatkozott a szökésre, főleg az összetettre nem esélyes versenyzők körében, mivel azt valószínűsíteni lehetett, hogy őket el fogja elengedni a mezőny. Ahogy Valter Ati is fogalmazott egy korábbi interjúban: már van elég “szökőhátránya”, így ha épp nem kell Démare-t segítenie, senki és semmi nem fogja meggátolni abban, hogy szökésbe kerüljön. Így is lett, az elmúlt napok során többször az élbolyban jött meg legjobb kerékpárosunk, ma pedig újra bele tudott kerülni a nap szökésébe, ezúttal csapattársával, Clement Davy-vel egyetemben. Rajtuk kívül még tízen voltak tagjai a csoportnak, köztük a kék trikós Koen Bouwman, aki tetemes előnnyel vezeti ugyan a hegyi pontversenyt, mégsem bízza a véletlenre a dolgokat. A szökevényeket el is engedte a peloton, előnyük 114-el a vége előtt 10 perc is volt! A főmezőnyben a Bora és az Ineos csapatai dolgoztak, előbbi Jai Hindley, utóbbi Richard Carapaz sikeréért. Az olimpiai bajnoknak az utóbbi napokban több riválisa – Simon Yates, João Almeida – is kivált a versenyből, ma azonban csapattársától, Richie Porte-tól is el kellett búcsúznia, aki betegség miatt feladta a küzdelmeket.
Újra hazaértek a szökevények, Valter Ati pedig sporttörténelmet írt. Fotó: Michael Steele
A szökevények szó szerint szárnyaltak elöl, és tetemes előnyel tértek be Szlovéniába, hogy megkezdjék a Kolovrat (10,3 km, átlagban 9,1%) mászását. A nap legkeményebb hegyén azonban többen leszakadtak, így a végül a következő öt versenyző maradt Ati társaságában: Andrea Vendrame (AG2R Citroën), Magnus Cort (EF Education-EasyPost), Mauro Schmid (QuickStep-AlphaVinyl), Alessandro Tonelli (Bardiani-CSF-Faizanè) és Bouwman. Közülük később Cort is megadta magát, míg Vendrame is vért izzadot, hogy tartani tudja a tempót. A főmezőnyből Edoardo Zardini (Drone Hopper-Androni Giocattoli) próbált meg felzárkózni, de miután megfogta a leszakadókat, őt is elkapták. A peloton hátránya 8-9 perc környékén mozgott, itt gyakorlatilag eldőlt, hogy két verseny lesz majd a szakasz hátralévő részén: egy az etapgyőzelemért, egy pedig az összetettért.
Az utolsó emelkedő (7,8 km, átlagban 7,1%) is nagyon keménynek ígérkezett, főleg 150 km-rel a lábakban. Az öt szökevény nagyot küzdve, folyamatos támadási kísérletek közepette, előnyéből közel 4 percet megőrizve jutott fel a csúcsra, ahol egy kisebb sprintre is kilátás volt. Az útvonalat azonban technikásabban rakták össze a szervezők, mint azt a versenyzők gondolták, és ketten – köztük sajnos Ati is – csúnyán benézte az utolsó kanyart, ki is sodródtak, így végül a legjobb pozícióban lévő Bouwman vitte el a szakaszt, másodiknak Scmid, harmadiknak Tonelli jött be. Bouwman második szakaszát nyerte az idei Girón, egyben biztossá vált, hogy ha nem történik valami rendkívüli a hollanddal, akkor ő viheti majd haza a maglia azzurát. Ahogy a kék, úgy a ciklámen trikó sorsa is biztos, ezt Arnaud Démare mondhatja magáénak. A nagy kérdés, ami valószínűleg holnap, extrém esetben a veronai időfutamon fog eldőlni, az a maglia rosa sorsa: Carapaz hiába támadott az utolsó hegyen, Hindley és Mikel Landa (Bahrain-Victorious) is mágnesként tapadt rá, végül azonos idő lett belőle. Az ecuadori és az ausztrál holnap dűlőre viheti a dolgot a Marmoladán, kettejük párharcába még akár Landa is beleszólhat.
Bouwman okosan helyezkedett az utolsó kanyarban, ez pedig szakaszgyőzelmet jelentett számára – az idei Girón már a másodikat. Fotó: SprintCyclingAgency
Honfitársaink közül tehát Valter Ati megmutatta foga fehérjét, és nagyon büszkék lehetünk rá, amiért egy egész napot szökésben töltve minden idők legjobb magyar eredményét érte el a Girón. (Nem mellesleg szépen gyűjtögette a pontokat is, mai helyezése után 12 UCI-pont pottyant tarsolyába.) Korábban Bodrogi László ért el legalább ilyen jó eredményt egy háromhetesen, de annak már 15, illetve 20 (!) éve: 2007-ből a Vueltáról egy második, 2002-ből pedig a Tourról egy harmadik helye van legsikeresebb kerékpárosunknak. És mondjuk ki nyugodtan: nagyon kijárt már egy ilyen szép eredmény a Tour de Hongrie 2020-as győztesének, aki az egész verseny során fogadkozott, mi pedig vártunk türelemmel, ami – mint tudjuk -, rózsát, jelen esetben negyedik helyet terem. Nem elfeledve Fetter Eriket és Peák Barnát: előbbi 88., utóbbi a 90. helyen ért fel, mindkettő nagyon jó eredmény így a harmadik hét vége felé, egy ilyen etapon. Holnap jön a Belluno és Marmolada közötti 168 kilométer, amely talán a legizgalmasabb szakasza lesz a 105. Giro d’Italiának.
