fbpx

Shimano XTR M9000 teszt-Mindent a mechanikus szettről, és a konklúzió. Bovden vagy villany?

Kiveséztük már az elektromos XTR Di2 szettet, most pedig jöjjön a mechanikus szett tesztje, és a végén összegezzük azt is, hogy mi melyiket választanánk.

A mechanikus M9000-es XTR szett két bringán is volt a Bikemag MegaTeszt flottájában. Egyszer kaptunk egy szép szürke merev XC gépet a Shimano hazai forgalmazójától kifejezetten az XTR tesztelésére, a másik pedig egy enduro fullyn volt melyről már a CUBE Stereo tesztben beszámoltunk. Így mind a két felhasználási területén ki tudtuk próbálni mit tud a jelenlegi zászlóshajó.

Most nem másolnánk be ide a teljes szett alkatrészenkénti ismertetését, mivel ezt Balázs már megtette a megjelenésekor. 

Ha XTR, akkor Freeza tárcsa!

Ha XTR, akkor Freeza tárcsa!

Így most inkább a működéssel, és a tapasztalatokkal foglalkoznánk. Elsőként az M9020-as Trail fékekre térnék ki, ugyanis helyesbítenem kell a Stereo tesztben leírtakat: „Az XTR fékek brutál módon fogtak nagyjából bármilyen tempóról kellett is megállni. Kiválóan adagolhatóak, nem gond velük a nose wheelie sem. Egy dolgot nem bírtak, mégpedig a Paklenica kanyon lejtőjét ahol folyamatosan húzni kellett őket pihenő(hűtés) nélkül. Lehet hogy a Freeza tárcsák 1-2 perccel elhúzták volna a nyomáspont elvándorlását az olaj felmelegedése miatt, de nem hiszem hogy nagyban változott volna az összkép.”

Nem árt a plusz hűtés, ellenben brutális a fékerő.

Nem árt a plusz hűtés, ellenben brutális a fékerő.

A merev tesztgépen „csak” 160 mm-es féktárcsák voltak, de nem csak az Ice Tech hanem a Freeza hőelvezetési technológia is megtalálható volt benne. Bármennyire is a nyakamat tettem volna arra hogy nem sokat változtatott volna a nyomáspont vándorlásán a másik tárcsa, ezt revidiálnom kell. A két XTR szettes bringa nálunk maradt még egy hónapig a megateszt után, így volt idő kínozni. Egy hosszú lejtőn folyamatos, erős fékezéssel megpróbáltam túlmelegíteni a rendszert. Mivel itt egy mérettel kisebb az átmérő, nagyobb esély volt a hibázásra. Ez viszont nem történt meg. Meg volt a füstölés, és az erős fékszag is, de a nyomáspont nem változott meg! Úgy látszik a Shimano esetében sokkal lényegesebb a rendszerben gondolkodás, és az adott szettet csoporton belüli alkatrészekkel érdemes használni. Minden mondható az XT Ice Tech tárcsákra csak az nem hogy gyenge cucc lenne. Saját trail bringámon is ez üzemel XT trail fékrendszer részeként. Soha nem volt gondom sem a fékerővel, sem a nyomásponttal. Egyértelmű tehát hogy a két szett alkatrészeinek keverése okozta a gondot a Stereo-n!

shimano_xtr_di2_teszt

Az M9000-es XC fékek ereje is bőven elegendő, alapvetően a felhasználó igényei határozzák meg hogy melyiket érdemes megvennie. Aki a lineáris fékerőt szereti, tehát nem túl brutális, harapós fékkel kíván bringázni, annak az M9000 a megfelelő választás. A fékerő egyenletesen épül fel, és a kerék blokkolásáig így is marad. A fékkarról hiányzik a nyomáspont állító csavar, de imbuszkulccsal természetesen állítható.

Shimano_xtr_2015_007

Az M9020 Trail esetében kis tempónál nagyon harapós a fék, ami nagyobb odafigyelést igényel. Minimális erő szükséges a kerekek blokkolásához, ami jó is meg nem is, attól függően hogyan szereted. Nagy tempónál, meredek ösvényen viszont ez a nagy fékerő már kiegyenlítődik, és kiváló adagolhatóságot biztosít. Ahogy látható csak Ice Tech Freeza tárcsával érdemes használni, főleg nagy igénybevétel esetében. XC versenyzésre az M9000-es a célszerű, én minden más esetben a 9020-ast tenném fel a bringára.

Shimano_xtr_2015_012

Két kerékszett járt nálunk a teszt keretein belül. Az egyik a WH-M9000-es XC versenyzésre tervezett kivitel. 28 húzott küllővel fűzik, 24 mm széles alu magos, karbon laminált a felni, és természetesen csak Center Lock-os féktárcsát fogad. Gyárilag tubeless kivitelű, és nagyjából 1.9-2.1”-os gumival érdemes szerelni a gyár ajánlása szerint. A Shimano a mai napig kitart a kónuszos csapágyazás mellett mivel még mindig finomabb futást tudnak elérni vele mint más gyártók az ipari csapágyas kivitelekkel. Arról nem beszélve hogy a zsírzás, utánállítás is megoldható így, illetve 2-3 csapágycsere után sem tágul ki az agyperem. Ez utóbbi sajnos előfordul az „iparis” kerekeknél mivel a csapágyak illesztése szoros, a cseréje pedig préseléssel történik. A 29”-os méretű elől 15-ös, hátul 12 mm-es tengellyel ellátott kerékszett súlya 1655 gramm. Sokszor az a vád a Shimano XTR kerekekkel szemben hogy nehezebbek mint a konkurens termékek, most is ez a helyzet, bár tudjuk hogy egy XTR szett akár 4-5 év versenyzés után is tökéletes állapotban tud maradni, ami nem lényegtelen szempont!

shimano_xtr_di2_teszt (1)

Mindössze 18 grammal nehezebb a WH-M9020-as trail kerékszett az M9000-esnél, de itt még egy mm-rel szélesebb a felni hogy az akár 2.4”-os gumik is szépen terüljenek rajta. Persze ő is Center Lock-os tárcsát fogad, és kónuszos felépítésű agyakkal rendelkezik. Az igazság az, olyan szintet képviselnek az XTR kerekek hogy merevségbeli különbséget nem lehetett tapasztalni a kétféle modell között. Tufi sem egy 60 kilós versenyző, én meg felülről karcolom a 90-et. Ettől függetlenül még merevebbnek éreztem mint a legújabb fejlesztésű Crossmax SL kerékszettet. Persze nehezebb is nála nagyjából 100 grammal ez is hozzá tartozik az igazsághoz. Biztos vagyok benne hogy ha költhetnék nagyjából 300.000 forintot kerékszettre akkor csak a trailt választanám, bár abból nincsen szingós kivitel, de azt meg is hagynám a támogatott versenyzők játékának. A mai robusztus felépítésű össztelós (de akár merev) gépekben jobban mutat a szélesebb felni, és a gumikból is 2.3”-2.4”-ost használok.

A ma kapható legjobb váltórendszer!

A ma kapható legjobb váltórendszer!

A váltórendszer ahogy már a Stereo tesztben is írtuk, a ma kapható legjobb! A Rapidfire Plus váltókarok ergonómiája tökéletes, I-Spec bilincsnél a karok vízszintes pozícióját is be tudod álltani, és kevesebb helyet is foglal. A 11-40-es sorhoz társított dupla hajtóművel nincsen lehetetlen, bárhová fel lehet vele mászni, főleg egy ilyen könnyű karbon bringa esetében mint a tesztbringánk volt.

Shimano_xtr_2015_001

A nagy kérdés viszont a végére maradt! A mechanikus vagy elektromos XTR szett a jobb? Nehéz ezt a kérdést egy válasszal lerendezni. Ha nem olvastad volna a Shimano XTR Di2 tesztünket akkor álljon itt a véleményünk:

Amennyiben mégis kellene egy végszót mondanom, azt mondanám, saját pénzből megvásárolva a mechanikus XTR-t venném, ha állna mögöttem egy csapat, akkor a Di2-t. Én szeretek játszani a sok beállítással, meg az adott terephez igazítani a szettet, de valljuk be egy átlagos (műszaki) tudású bringásnak ettől hamar elmenne a kedve! Brutálisan komoly fejlesztés, nem is tudta eddig a Shimano-n kívül más meglépni, de egyelőre ez inkább a versenyzőknek való. Én megvárom mire kiforrott lesz mondjuk az XT Di2-nál.”

dt_swiss_teleszkopos_villa_teszt

Tufi pedig így összegezte a tapasztalatait: „A válasz röviden annyi, hogy per pillanat – legalábbis adott kereteink között – nem tartom életszerűnek, hogy Di2 XTR váltórendszerrel szerelt mountain bike-om legyen, miközben az országúti Di2-t továbbra is favorizálom.

A mechanikus XTR alkatrészekkel oldanám fel az előbbiekben felsorolt negatívumokat, mert a Shimano mountain bike csúcsszettjében számomra minden más alkatrész a tökéletesség szinonimája. Még a fék is, amit sokszor szoktak kritizálni az XT-vel szemben, de lehet, hogy keveset járok igazán durva lejtőkön, vagy kevesebbet fékezek, de nem nagyon volt még vele gondom. Itt azért azt is figyelembe kell venni, hogy a versenygépeket sokszor kisebb átmérőjű féktárcsákkal szerelik, azok meg könnyebben forrósodnak fel.

A váltókarok működése semmi máshoz nem hasonlítható a piacon és szerintem nagyon ütős a design is, s mindez elmondható tulajdonképpen a szett többi darabjáról is. A hátsó váltó most már 11-40-es hátsó sort kezel shadow-kialakítással, azaz ami működik és szép is, ráadásként a sérülésektől is jobban óvott pozícióban van. Mechanikusan a váltás is perfekt, és kiemelném a hajtókart is, ami nemcsak a váltás minősége és a kinézete miatt jön be, hanem a felületkezelésnek közönhetően sokkal kevésbé sérülékeny, mint mondjuk egy XT, vagy egy másik gyártó karbon modellje.

Adalékként a 3×11 szerintem fölösleges tartomány, az 1×11 és a 2×11 közül pedig a 2×11-et választanám még mindig, szerintem az 1×11 XC versenyzésre vagy gravity vonalra ideális, ha az ember túrázgat is, maratonozik is a mountain bike-jával, akkor jól jön a kicsit szélesebb és kicsit finomabb áttételskála. Ha pedig az elektromos XTR és a mechanikus váltórendszer közül kell választani, a fentiek alapján gondolom egyértelmű a válaszom.”

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.