Rio 2016: Csoda, dráma és revans a mountain bike XCO-futamon
Talán még akik csodát vártak tőle sem gondolták, hogy Peter Sagan pár száz méter alatt fog előrejönni az utolsó sorból dobogós pozícióba. Már ezzel is bemutatta a lehetetlent, de végül mégsem róla szólt a verseny…
A szlovákok sztárja hiába iszonyú erős és hiába kezeli a cross-country specialistákhoz hasonló ügyességgel a bringát, a technika ördögével szemben tehetetlen volt. Miután ment két kört a spiccen, könnyedén tartva a második-harmadik pozíciót, első kerék defektet kapott, ráadásul közvetlenül depó után, így miután lapos kerékkel kellett abszolválnia a pálya egy részét, minden esélye elszállt egy szép eredményre. Egyébként nem csak ő járt így, a pálya kimondottan kerékgyilkos volt a sok sziklával.
Tegyük hozzá, hogy a defektet nem csak megúszni kell tudni, hanem elkerülni is, így nyilván számít az a rutin, ahogy a legjobb mountain bike-osok közlekednek a pálya sziklakertes szakaszain. Sagan ráadásul nagytestű versenyző, ami szintén növeli a defekt kockázatát. Nem véletlen, hogy a verseny későbbi szakaszában is akadtak még technikai problémái, s végül feladta a versenyt. De több versenyzőtársa is hasonló sorsra jutott, sok volt a defekt és a bukás is.
Az élen az első köröket követően már látszott, hogy a svájci Nino Schurter van a legjobb formában, de a címvédő cseh Jaroslav Kulhavy és az olimpiára szárnyakat kapó spanyol Carlos Coloma egy ideig tudta velük tartani a lépést. Egy körrel a vége előtt aztán Schurter úgy lépett meg, hogy hátra sem nézett, s magabiztosan szerezte meg a még hiányzó trófeáját, az olimpiai aranyat, revansot véve Kulhavyn, aki Londonban legyőzte.
Az olimpia egyetlen magyar kerékpárosa, Parti András egy nagyon “gonosz” pályán, technikai probléma ellenére is hozta a tőle maximálisan elvárható eredményt, 24. lett, amihez gratulálunk neki!
