fbpx

Remi Thirion nyerte az iXS Európa Kupa “elmaradt” első fordulóját, Liszi Attila 32.!

Teljes francia dobogót hozott az iXS Európa Kupa futam első, svájci állomása Monte Tamaro-ban. Downhill-ben egészen rendhagyó módon a döntő a rossz idő miatt elmaradt, így az időmérő eredményei számítottak végül. Liszi Attila a 32. helyen végzett.

Férfi dobogó

Abból is látszik, hogy mennyire sokat bír ez a sport, hogy a döntő nem azért lett törölve, mert nem lehetett lejönni az amúgy is igencsak meredek és sziklás pályán, hanem a mentőhelikopter nem tudott felszállni abban a ködben és esőben, így biztonsági okokból lefújták a végső futamokat.

Két magyar induló volt a 350 résztvevő között: Liszi Attila és Gács Péter (jómagam). A következő Európa Kupán már többeket is láthatunk majd a csapatunkból.

Csütörtökön standépítéssel telt el a délután, majd másnap az adminisztráció után gyalogosan bejártuk a pályát. Nem véletlenül az Európa Kupát tartják a legrangosabb sorozatnak a világkupa után, a nyomvonal minden túlzás nélkül beillik a világkupák közé. 640 m szintkülönbség 2200 m hosszan, rengeteg sziklával, gyökérrel és megannyi leléptetéssel.

A verseny szűk keresztmetszete egyértelműen a felszállítás. Gyönyörű helyen, havas hegyek között, hatalmas panorámával, sőt autópálya felett is megy a kabinos lift, de egy kabinra csak egy bicikli megy fel, amik amúgy se túl sűrűn vannak és nem is túl gyors. 350 indulóra ez azt okozta, hogy másfél óra alatt lehetett egy kört menni. Az edzésidő meg igencsak szűkös.

Panoráma a rajt mellől

Sebaj, kevés körből kell jót menni, okosan gyakorolva öt körből és fejkamerás felvétellel már éles futamot kell tudni menni. A pénteki négy órás edzésidőben két kört nyomtunk, a szombat délelőtti három órában pedig újabb kettőt. Ezután már csak a top 80-nak volt lehetősége gyakorolni. Magyar Bajnokunk ebben benne van, így ezt a további két órát nagyon meg tudta húzni.

A szombati edzéseken már láthattunk igazi „nyom csemegéket” és brutális tempókat a világklasszisoktól, akikből nem volt hiány. Világbajnoki dobogósok és Európa bajnokok a listában. Csak kapkodtuk a fejünket még, új év, új bicikli, új ruha, új bukó. Nick Beer, Ben Reid, Damien Spagnolo, Mickael Pascal, Bernat Guardia, Ivan Oulego, Robin Wallner és még végletekig sorolhatnám. Sokszor néztünk hogy ez ki-mi volt, aztán rádöbbenés hogy ő volt az, „ja akkor nem para”. 🙂

Sajnos ezúttal sem pihent (a végül főszerepet kapó) mentőhelikopter, kétszer is járt a pálya felett, hogy összeszedjen egy-egy komolyabb sérültet. Mi megúsztuk nagyobb esés nélkül az edzés utolsó köréig. Egy átvezető szakaszon, ahol negyven körüli tempóval gurultunk a köveken, az egyik követ valószínűleg kiforgatta az első kerekem maga mögé és a tacoval találkozva, azonnal repültem át a kormányon. Földfejelés, csapódás, volt minden, bukóm igen rosszul néz ki tőle, de a fejemet és a fogaimat tökéletesen megvédte, és ez mindennél többet számít. Másfél órás reboot után felmentem a top 80 edzés végét megnézni, ahol Attila olyan tempót diktált, ami sokakat meglepett. A hamarosan feltöltésre kerülő fejkamerás felvételén igen jól látszik 🙂

Az időmérőn én jöttem korábban, a lényeg az volt hogy leguruljak, hogy másnap tudjak indulni a döntőben, hátha jobban lesznek a kezeim. Ezt követően Attilára irányult minden figyelmünk. A kiemelkedő 26-os rajtszámot kapta (tavalyi világranglista alapján osztották), így egészen a végén került sorra. Sajnos a 65-ös indulónál piros zászló volt a pályán, megállt az időmérő fél órára. Hét embert állítottak le (fél perces indítás, 5 perces pálya…), így nekik újra kellett menni. Attilának emiatt nagyon elhúzódott a bemelegítése, önmagában ezzel sok baj nincs, mivel mindenkinek csúszik ezzel. Fejben volt a kérdés, hogy mit tud kezdeni a szituációval. A rajtja nagyon ígéretes volt, és haladt szépen a komoly kondit és felsőtestet igénylő pályán. Az alsó részen követte az eseményeket a Mondraker kerékpárjaink magyarországi forgalmazásának feje, és Attila erről mit sem tudva, sajnos pont előtte esett el. Fontos másodpercek maradtak ott, de ez mindig benne van ebben a sportban. 32. lett így az időmérőn, az esés előtti részidőnél pedig a 22. helyen állt!

Nagy izgalmak között jöttek a világklasszisok, egy hosszabb ideig Ben Reid vezetett, akinek a futamának nagy részét a felvonóval lefelé jőve követhettem. Fogalmazzunk úgy, hogy meggyőző volt. Őt minimális különbségekkel először Bernat Guardia, majd Nick Beer tudta maga mögé utasítani. Következett az edzéseken is remeklő Remi Thirion, a részidőnél felhördült a közönség. A addigi tizedes különbségek után, ő ott már közel öt másodperccel vezetett! 8,7 mp-s előnnyel érkezett célba, nem is tudta már senki megverni. A világbajnoki ezüstérmes Damien Spagnolo itt is második lett, míg a harmadik a jelentős tapasztalatokkal rendelkező Mickael Pascal. Francia első három, ha nem is papírforma, de bőven elfér.

Mickael Pascal a harmadik helyen végzett.

Este a depóknál már mindenki a vasárnapi esőről beszélt. A szerelők vágták avagy készítették elő a sárgumikat, és titkon valószínűleg mindenki remélte, hogy ez most nem jön be. Reggelig nem is. Azonban mikor 7 órai reggelinket fogyasztottuk, megindult az ég. Sárkerekek be, mudguard fel, ruha elő, fóliák, stbstb…, minden ami kell.

Vasárnapra megjött a rossz idő.

Sokan spóroltak az edzésekkel, így nem is volt ekkor már akkora sor a liftnél. Két kör után azonban hirtelen megállt az élet, nem lehetett felmenni és senki nem tudta, hogy most mi van. Az első infó Mickael Pascal-tól jött, hogy halasztódik a dolog a mentőhelikopter miatt, nem tud felszállni ebben az időben. Egy bő óra elteltével véglegesedett a helyzet, miszerint lefújják a döntőt, a helikopteres mentés hiánya miatt. Az időmérő számít.

Tehát a nőknél Rachel Atherton győzőtt, Emmeline Ragot és Emilie Siegenthaler előtt. A férfiaknál pedig Remi Thirion-é az első hely, Spagnolo második, Pascal harmadik, a tavalyi győztes Markus Pekoll 15.

A verseny győztese: Remi Thirion

Rosszul járt aki spórolt kicsit, de mivel az összetett helyezésekért nagy a küzdelem, így az időmérőket sem áldozzák már be az indulók. Az általunk egyik favoritnak tekintett Ben Reid hatodik lett.

A világbajnoki ezüstérmes Damien Spagnolo Monte Tamaroban is ezüstöt szerzett.

Liszi Attila 32. helyen, csupa világkupa rider között. A kulcsszó a KÖZÖTT! A korábbi Honda-s Cyrille Kurtz, Florent Payet, Dominik Gspan, Samuel Zbinden, Lars Peyer mind mögötte, és még lehetne bőven sorolni. Európa Kupán 350 indulóból 32.! Az esés ellenére is jó, nincs ok aggodalomra, haladunk előre.

Eredmények

Következő iXS Európa Kupa egy hónap múlva Leogangban, nagyjából fele ilyen távolságra, az idei downhill világbajnokság pályáján!

További képek, valamint a korábban említett fejkamerás felvétel a pályáról és a LiMiT TV epizódja a versenyről hamarosan!

Fotók: Thomas Dietze, Vanja Kodermac, Bedécs Péter.

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.