Mint azt sokan tudjátok már a soproni BMX-es Radasics Vilmos az utolsó pillanatban, némiképp váratlanul jutott ki az olimpiára. Én még láttam őt hatévesen versenyezni, amikor még tekernie kellett a nagyobb ugratókra, hogy egyáltalán felérjen a tetejükre. Most pedig a BMX cross olimpiai bemutatkozásakor ő képviseli hazánkat a férfiak között. Még a pekingi indulása előtt sikerült beszélgetnünk vele.
Hogyan sikerült kijutnod Pekingbe?
Mivel a 32 kvalifikációs verseny alapján pontokkal nem sikerült kvótát szereznem, így maradt egy utolsó esély, a világbajnokság. Innen a 130 indulóból a még ki nem jutott országok között a legjobb hatban kellett volna végeznem. Én a 8. lettem, így tartalékosként tartottak számon, majd rá pár hétre kiderült, hogy megkaptam a kettő szabadkártya egyikét, mivel közel voltam a legjobb hathoz.
A Szövetség mennyiben segített?
Amennyiben tudott, segített, de ez édeskevés, hiszen minden versenyre saját költségen, illetve némi szponzori segítséggel kellett eljutnom.
Mi lesz kint a menetrend?
Augusztus 13-án utazom Pekingbe, ahol az első edzésem 18-án lesz, a verseny pedig 20-án, itteni idő szerint éjjel kettőkor lesz.
Kik a kísérőid és miért pont ők?
Borbély Ferenc a szövetség főtitkára tart még velünk (most derült ki, hogy Hódi Anikó is kvalifikálta magát, így női induló is lesz). Hogy miért azt nem tudom, én csak a felkészüléssel foglalkoztam edzőmmel, Nyikos Tivadarral.
Milyen speciális edzéseket végeztél a felkészülés során?
Megnéztem, hogy mi a gyenge pontom és arra „gyúrtam” rá egy kicsit. Erőnlétileg rendben vagyok, hiszen a vb-re is teljes erővel készültünk fél éven keresztül, így ez a pár hét inkább a forma kihegyezésére irányult.
És hogyan készülsz most az utolsó napokban?
Most már csak pihenek, barátokkal találkozom, és lelkileg készítem fel magam erre a páratlan eseményre
Mit tudsz a pályáról?
Mondhatni, hogy szinte mindent, hiszen tavaly az egyik világkupa futam ezen a pályán volt megrendezve és sikerült kijutnom, így egy versenyt már lenyomtam rajta
Mennyi időtök lesz megismerni, megszokni és begyakorolni ?
A verseny előtt két másfélórás edzésünk lesz, ami – mivel már nagyjából ismerem a pályát – elég kell, hogy legyen.
Mennyire fekszik neked a nyomvonal?
Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy a világ legnehezebb pályáját sikerült összehozni az olimpiára. Minden szakasz tele van olyan ugratókkal, hogy pislogni nem merek a futam végéig.
Pár éve Svájcban volt egy szinte teljesíthetetlen ugrató az egyik pálya közepén. Itt is van most ilyen akadály, ami komoly fejtörést fog okozni?
Igen, jól emlékszel. Akkoriban még újdonságnak számítottak azok az ugratók, ezért sok sérülést is eredményezett. Mára viszont akkorát fejlődött ez a sport, hogy például ebbe a pályába négy olyan nehézségű ugratót is beépítettek. A legnagyobb fejtörést talán a kanyarátugrás előtti dupla fogja jelenteni, de bízom benne, hogy idén nem lesz gondom vele.
Összességében fekszik neked ez a pálya?
Nekem azok a pályák tetszenek, ahol nagy kanyarok, nagy ugratók vannak, hogy a viszonylag rossz rajtjaim után legyen lehetőségem berobbanni a tömegbe és előzni, ezért ez az olimpiai pálya is jónak ígérkezik.
Mit szólsz hozzá, hogy több ország is egy az egyben felépítette a versenyzőinek a pekingi pályát, hogy otthon már gyakorolhassanak rajta?
Bizony, a hollandok, angolok, amerikaiak, lettek, svájciak is éltek ezzel a lehetőséggel. Nekünk erre nem volt pénzünk, viszont néhány napra elmehettünk edzőtáborozni erre a bizonyos „svájci-kínai” pályára. Nemrég tértünk haza, és úgy érzem sokat segített ez a pár nap.
Mekkora hátrányt jelent, hogy egy szegényebb, kevesebb állami sporttámogatást kapó országból érkezel?
Nagyon sokat jelent, hiszen rengeteg lehetőséget nem kapok meg. Gondolok itt az előbb említett pályára, de hogy ne menjünk messzire, nekünk még egy UCI szabványos random gépünk sincsen, így mindig a verseny helyszínén kell megszoknunk a rajtgépet. A hollandok, franciák…stb. komplett csapattal érkeznek, ahol orvos, masszőr, szerelő is van, így a versenyzőknek tényleg csak a futamra kell koncentrálniuk, mert minden másban ott állnak a hátuk mögött. Ezen felül fizetést is kapnak, így a biciklizésen kívül semmi mással nem kell foglalkozniuk. Ezzel nekünk nehéz felvenni a versenyt, de mi mindent megteszünk
A többi, reflektorfényben levő olimpikonhoz képest milyen a helyzeted? Változott valami az életedben emiatt?
Nyílván nem kapok se én, se a BMX akkora publicitást, de amikor kiderült, hogy mehetek az olimpiára nagyon sokan gratuláltak, olyanok is, akiket nem is ismerek személyesen, és természetesen ezek nagyon jól estek. Remélhetőleg ezek után többen felkapják majd a fejüket a BMX szó hallatán, hogy aha, itt volt egy soproni olimpikon. Ami még jól esett, hogy néhány soproni cég támogatási szándékkal is megkeresett, ezzel is elismerve mind a sportágat, mind a teljesítményt
Kik az ellenfeleid?
Mind a 31 BMX-es, aki velem együtt kijutott, kőkemény profi. Nincs olyan versenyző, akire azt mondanám, hogy na, vele szívesen indulnék egy futamban. A nézőknek egyértelműen a világ legjobb 32 versenyzője fogja bemutatni ezt a látványos sportágat, és nem hiszem, hogy bárki csalódni fog bennünk.
Milyen eredményre számítasz?
Nekem ez is már egy óriási eredmény, hogy a 32 legjobb közé bekerültem, ezzel egy álmom vált valóra, de természetesen ki fogom hozni magamból, amit csak tudok. Ha sikerülne bekerülnöm a 16 közé, akkor már nagyon boldog lennék.
Milyen előírásoknak kell megfelelned: biztonsági dolgok, dopping, mérlegelés, bringaátvétel, ételkiegészítők…stb.?
Rengeteg előírás van. A ruhámon nem lehet szponzor, az olimpiáig négyszer kellett doppingtesztre mennem, a nemzetközi anti-dopping szövetség felé két óránként kell jeleznem, hogy éppen merre járok az olimpia ideje alatt, mindenhez külön engedélyek szükségesek, szóval nagyon szigorúan vagyunk fogva.
Kolonics György halála után sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mennyire vannak túlhajtva az élsportolók. Nálatok milyen, és mennyi a kötelező edzésadag?
Részvétem Kolo családjának, egy mintaértékű sportolót veszítettünk el. Napi kettő edzéssel készültem, de mindig figyeltünk arra, hogy ne hajtsam túl magam, bár amikor valaki ekkora eseményre készül, hajlamos nem foglalkozni a fájdalmakkal, így én is beszereztem egy kisebb sérülést (ínhüvelygyulladás), de rendbe fogok jönni
Te a magyar mezőnyhöz képest, mennyire edzel máshogy?
Szerencsés helyzetben vagyok abból a szempontból, hogy Tivadar ért azokhoz az erőnléti dolgokhoz, amik a BMX-hez is kellenek, valamint hogy jó kapcsolatom van külföldi versenyzőkkel, akiktől remek tippeket szoktam kapni az edzésmunka javításához.
Mennyi esélye van egy ilyen sprintszámban egy „tisztán” induló sportolónak? Egyáltalán, a BMX-ben mennyire van jelen a doppingolás?
Mivel semmilyen orvosi háttér nem áll mögöttem, a táplálkozásomat sem tudom úgy irányítani, ahogy azt az ellenfeleim teszik. Azt, hogy valaki doppingol-e a BMX-ben nem tudom. Azt szokták mondani, hogy a legjobbak mind doppingolnak, és aki lebukik, az nem kapta meg a legújabb anyagot. Én úgy gondolom, hogy a BMX elég összetett sportág, ahol nem csak az erő és a gyorsaság számít, hanem a technika is. Ha valaki feltuningolja magát, az könnyen elszámíthatja majd az ugratókat. Volt már rá példa, hogy BMX-es is lebukott valamilyen tiltott anyaggal, de ez nagyon ritka. Szerintem senki sem kockáztatná élete -esetleg – egyetlen olimpiáját. Én mindenesetre biztosan nem fogom.
Rajtunk sem fog múlni, mert nagyon drukkolunk, hogy minél jobban szerepelj. Sok sikert hozzá és köszönöm, hogy szántál ránk egy kis időt!
Szöveg: KGÁdám
Fotó: www.sopronsport.hu – Németh Péter
