Az utolsó emelkedőn indított támadásával nyerte Julian Alaphilippe az Országúti VB-n az elit férfiak mezőnyversenyét, a francia bringásnak nem egészen 10 mp előnye volt 10 km-rel a cél előtt és mégsem érte utol az 5 fős üldözőboly. Sokakban felmerült a kérdés, hogy hogyan történhetett meg ez? Lássuk!
Julian Alaphilippe olyan tempót diktált az utolsó emelkedőn, hogy senki nem bírta vele tartani a lépést, az emelkedő tetejére 8 másodperc előnyt szerzett és mire a lejtőn az 5 fős üldözőcsoport összezárt már 10-12 másodperc körüli előnye volt, ezt kellett volna ledolgoznia a Marc Hirschi, Jakob Fuglsang, Wout van Aert, Primoz Roglic, Michal Kwiatkowski üldöző ötösnek. A lejtőn nem volt sok esély arra, hogy tudjanak Alaphilippe-en hozni, mert a francia kiváló lejtőző és nem igazán lehet a lejtőn összedolgozni, ennek megfelelően nem is csökkent az előny. Viszont a laposabb részekre leérve mindenki azt várta, hogy az üldözők összeállva bedarálják Alaphilippe-et, hiszen mindegyikük jó tempómenő. Ráadásul ott volt Primoz Roglic is, aki itt visszaadhatta volna klubcsapat-társának, Wout van Aertnak a segítséget, amit a Tour de France-on nyújtott a szlovénnak. De nem látszott a komoly egység az üldözők között, Roglic egyszer-egyszer beforgott, de a többiek ahogy az élre kerültek mind kiforogtak azonnal, gyakorlatilag senki nem akart vezetni. Wout van Aert párszor előre állt és mutatta, hogy milyen tempóval kéne üldözni Alaphilippe-et, de senki nem vitte tovább a tempót, így a francia szökevény előnye csak folyamatosan nőtt és végül haza is ért, míg hátul Wout van Aert verte sprinten rommá a második helyért az üldözőket. De vajon miért nem volt egység az üldözők között?
Hívhatnánk ehhez segítségül a játékelméletet, de nem muszáj bonyolítani, nézzük a helyzetet. Alaphilippe elöl, öten üldözik. Ha valaki túl sok energiát tesz az üldözésbe, feláldozva magát, hogy utolérjék a franciát, az legjobb esetben is csak 5. lehet (ha Alaphilippe-et megelőzi), az összes üldöző fejében ez járhat. Így mindenki energiát próbál spórolni, hogy ő jöjjön ki legjobban az üldözésből, végül persze nem fognak haladni. Az egyetlen megoldás az lenne, ha teljes egészében összedolgoznak, de a kerékpárosok bizalmatlanok a többiekkel szemben, ezért ez nem fog megvalósulni. Ráadásul Wout van Aert kiemelkedik közülük, így őt senki nem akarja felvinni Alaphilippe-re, hogy a végén majd lesprintelje őket a belga. Mindenki azt gondolhatja, hogy Van Aert ha fel akar érni akkor dolgozzon meg érte.
Mi történik ha nem üldözik Alaphilippe-et? Alaphilippe nyer, és ha Van Aert sokat üldözi akkor talán le tudják sprintelni, de a legrosszabb esetben is a harmadik helyért sprintelhetnek. Ha üldözik Alaphillipe-et akkor pedig jön az energiaspórolós ötödik helyért való játék.
Joggal merül fel, hogy Roglic miért nem áldozta fel magát Wout van Aertért. A választ a verseny utáni nyilatkozatokból és az eredménylistából tudjuk meg. Roglicnak egyszerűen nem volt elég ereje hozzá, már az emelkedőn is gondjai voltak és nem tudott több energiát beletenni a vezetésbe, ezt jól mutatja, hogy utolsó lett a sprinten pedig nem a lassú lábúak közé tartozik. Valószínűleg tényleg így volt. A többiek viszont beleestek a bizalmatlansági spirálba, melynek következtében csak a harmadik helyért sprintelhettek, míg ha egyformán dolgoznak akkor az ezüstért mehettek volna…
