Mi a különbség a különböző országúti karbonvázak között?

2012.11.08.

Rég volt már az, amikor annyi, hogy “karbon váz” sokat elárult egy bringáról. A karbon mára széles körben elterjedt, és ennek megfelelően több szintje van a szénszálas anyagból készült vázaknak. Erről olvashatunk a Merida főkonstruktőre, Juergen Falke tanulmányában:

A “karbonváz” kifejezés csak annyit jelent, hogy egy váz karbon kompozit anyagból készül, és általában drágább az előállítási költsége, mintha alumíniumból gyártanák. Azonban ugyanolyan minőségi lépcsők vannak különböző karbonvázak között, mint az alumínium vázaknál.

A legtöbb karbonszövetet a három vezető karbon-beszállító, a Toho, a Toray és a Mitsubishi szállítja, mindháromnak Japánban van a központja. Ezek a gyárak a minőségi karbon gyártás 90%-át lefedik, ugyanazokat az alapanyagokat használva a repülőgépgyártásban, fegyveriparban, szélgenerátorokhoz, versenyautókhoz, különböző sportszerekhez, mint a teniszütő, vagy a kerékpár vázak és villák esetében. Azonban annak ellenére, hogy ugyanonnan származik az anyag, széles skálán mozog a kínált minőség, főleg a keresztmetszetre vonatkoztatott terhelhetőséget tekintve.

Sőt, még az sem elég, ha a fajlagosan legerősebb karbonszövetet használjuk (mint például a méregdrága UHM – Ultra High Modulus szövetet), önmagában ez még nem garantálja a végtermék kiváló minőségét. A termék minősége erősen függ a megmunkálás mikéntjétől, a gyártási folyamat minőségellenőrzésétől, a helyes méretezéstől, tervezéstől, és a gyártás precízségétől.

Szemléltessük néhány egyszerű példán keresztül, milyen szintek vannak a karbonvázak világában, vegyük alapul összehasonlításképpen a különböző Shimano országúti alkatrészcsaládokat. Feleltessük meg a karbonvázakat a Shimano 10 sebességes szetteknek, a Tiagrának, a 105-ösnek, az Ultegrának és a Dura Ace-nek. Ezeknek a minőségét nagyjából mindenki ismeri, aki jártas az országúti kerékpározás világában, ezért jól szemléltethetik a minőségi lépcsőket más területen is. Ezek a Shimano szettek mind alumíniumból készülnek, a Shimano csak igen ritkán (például fékkarok) használ karbont a kerékpár alkatrészeinél, ami igaz még a csúcskategóriás Dura Ace-re is. Mindegyik 10 sebességes sorral rendelkezik, különböző áttételekkel, hasonló STI fékváltókarokkal. Annak ellenére, hogy az új Tiagra a belépő szintet képviseli a 10 fokozatú országútik világába, minden „Shimano tulajdonsággal” rendelkezik (SG, HG), aminek köszönhetően a váltás- és fékteljesítmény már tökéletes. Kevés erő szükséges a váltáshoz, fékezéshez, nem zajosak, precíz a váltás, hatékony a fékezés.

Ami az igazi különbség, és amiért háromszor drágább a Dura Ace, mint a Tiagra, az a következő:
Jobb minőségű alumínium használata, másféle megmunkálás, jobb felületkezelés, jobban kidolgozott részletek, kisebb súrlódás, mindezek eredményeképpen jobb működés, kisebb tömeg, tartósabb termék. A vásárló felhasználói céljaitól és a pénztárcájától függ, hogy mennyi pénzt akar kiadni ezekért az előnyökért.

Például a hajtóművek:
A Tiagra hajtómű tömör, kovácsolt alumínium hajtókarból és préselt alumínium lánctányérokból áll össze. A 105-ös már üreges, kovácsolt alumínium karral készül, így könnyebb a Tiagránál, a külső tányér még mindig préselt, de az anodizált felület jobb minőségű. Az Ultegra üreges, kovácsolt alumínium, mint a 105-ös, de mindkét tányér 3D megmunkált alumínium, a külső tányér üreges. A hajtóműcsavarok is alumíniumból készülnek, ellentétben az olcsóbb szettekkel. A Dura Ace karja is üreges, kovácsolt alumínium, a hajtóműtengely jobb ötvözetű, CroMo acélból készül, vékonyabb fallal, így azonos merevség mellett könnyebb. Más a csillag kidolgozása, formája, súlytakarékos a tervezése. Mindkét tányér 3D megmunkált alumínium, a külső tányér üreges, a felületkezelésről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.

Funkcionalitás versus ár:

A minőségi differencia egyre kisebb, ahogy egyre magasabb szintre lépünk. A Tiagra a funkciókat tulajdonképpen már jól teljesíti: kevés erővel működtethető, precízen és biztosan működik, de lágyabban, és az elhasználódás mértéke is nagyobb hosszú távon, mint a drágább szetteknél. A súlya már elfogadható. A 105-ös már nagy lépés előre, kisebb úton működik a fékváltókar, direktebb érzést ad, kisebb a tömege és tartósabb. Őszintén szólva csak kevés bringásnak van szüksége jobb működésre. Az Ultegra az elnyűhetetlenség felé nagy lépés, és a súly szempontjából is egy szinttel a 105-ös fölött áll. Amíg nem számít az imázs, vagy a 200 grammos súlykülönbség, az Ultegra még a profi versenyzőknek is megfelelő lenne. Dura Ace: az Ultegra és a Dura Ace között igazából csak kis súlykülönbségek vannak és persze más az imázs, mindez 60%-kal magasabb áron. Funkcionális szempontból tulajdonképpen ugyanazt tudja a két szett. Ahogy közelítjük a plafont, egyre kisebb különbségeket is egyre nehezebb megvalósítani. A tökéletességre való törekvésben az utolsó 10% a legnehezebb, és többszörös erőfeszítést igényel. S persze többszörös költséget.

Ugyanez a karbonvázak esetében:
Az agresszívan előretörő alap karbonvázak a Tiagrához hasonlíthatóak. A váz tömege 1,2 kg körül van, a villa 5-600 gramm alu nyakkal és alu papucsokkal. A kevésbé vagy közepesen merev váz kevésbé precíz irányíthatóságot eredményez, gyengébb a kontroll a lejtmenetekben. Ilyen tesztekről, mérésekről és eredményekről a német kerékpáros magazinokban – mint a Tour – is lehetett olvasni. Ebben a kategóriában kevésbé kényelmesek a kerékpárok, a túl rideg villák és tám villák miatt, melyek nagyobb falvastagsággal és egyszerűbb karbonszövetből készülnek. Kevés váz rendelkezik tapered homlokcsővel, vagy univerzális (mechanikus és elektromos váltó szetthez is használható) kábelvezetéssel. Alumíniumból készülnek a papucsok és hiányoznak az integrált konzolok az átdobóhoz. Sok versenytárssal ellentétben a Merida nem kínál karbonvázat ezen az alacsony szinten.

A 105-ös szinthez tudnánk hasonlítani a 2012-es Scultura EVO-t vagy a 2013-as Scultura Comp-ot. Ezekben a vázakban már full-karbon villák vannak 450 gramm alatt, megfelelő komfortot kínálva. A merevségi mutató közelíti a 100Nm/fok, ami nagy sebességnél is biztonságos irányítást tesz lehetővé, hátul pedig kényelmes a váz a Flex-Stay támvilláknak köszönhetően. A legutolsó generáció már univerzális kábelelvezetést kínál, mechanikus és elektromos váltással, ilyen a Scultura Comp és a Ride Carbon széria.Természetesen ezekbe a 2013-as vázakba másfeles tapered villákat szereltünk.
Ezek a vázak a MERIDA COMP szint.

Az Ultegra szinttel egyenértékű a Scultura PRO

Az előbbi szintekkel összehasonlítva ez már csúcstechnológia: belső merevítéses villaszárak, melyek kiváló rezgéselnyelő tulajdonságú karbonszövetből készülnek, hasonlóan a lánc- és támvillákhoz. A High Modulus karbonszövetet használva sikerült a váz tömegét 1 kg, a villa zömegét 400 gramm alatt tartani. Lenyűgöző merevségi mutatók, túlméretes BB386EVO középrész, ami 30%-kal nagyobb merevséget biztosít a középrésznél a legjobb versenytársakhoz képest is! Ez a váz formáját és a gyártástechnológiát tekintve megegyezik a csúcsvázunkkal, a különbséget csak a karbonszövet jelenti, valamint a minőségellenőrzési lépcsők, melyek még szigorúbbak a legmagasabb szinten.
Ezek a vázak a MERIDA PRO szint.

A Dura Ace szinttel találkozhatunk a Scultura SL és REACTO kerékpárokon

Ez a legjobbak között is a legjobb, a legnagyobb erőfeszítéseket is megtéve, hogy sikerüljön hozzáadnunk a teljesítményhez azt a bizonyos maradék 10%-ot. A felhasznált karbonszövet a LEGJOBB, vagyis a nagyon drága Ultra High Modulus karbon, a váz és a villa tömege még 150 grammal könnyebb, miközben sikerült megtartani a rekord mutatókat a merevséget tekintve.
Ezek a vázak a MERIDA SL (Superlight) szint.

A PRO és az SL szinten a belső felület minősége jelentősen jobb, mint a Comp szériánál, köszönhetően a különböző „ráncmentesítő” gyártási eljárásnak. A kedvezőbb árképzés lehetőségének érdekében a Reacto 904 és 907 modellek esetében változtattunk a felhasznált karbonszöveten, így 2013-ra a Reacto az SL szintről a Pro szintre mozdult (2012-höz és 2011-hez képest). Nincs sok értelme összepárosítani egy SL-szintű vázat Tiagra alkatrészcsaláddal és egyszerűbb kerekekkel. Miért adna valaki kétszer annyi pénzt egy vázért, amivel spórol 300 grammot, amikor könnyedén foghat 1 kg-ot is az alkatrészeken (szett és kerekek) ugyanazért az összegért?

Az ok, amiért 3 különböző típusú országúti karbonvázat kínálunk – SCULTURA – REACTO – RIDE CARBON:

Pár éve még csak általánosságban „országúti vázak” léteztek. Hasonló volt a geometriájuk és közel azonos teljesítményű vázakat használtak egy szabadidő eltöltésére használt fitnesz bringához, mint egy Tour de France-győztes profi kerékpárhoz. Természetesen ennek változni kellett, és napjainkra különböző országúti kerékpár kategóriák születtek. Az, hogy a hobbi bringások a fittségük fejlesztésére használnak egy országúti kerékpárt, vagy hogy a profi országútisok több mint 30 000 kilométert töltenek nyeregben évente, nem csak az izmokat veszi máshogyan igénybe, más a kerékpáron elfoglalt pozíció is. Ez volt a fő oka, amiért a kerékpáripar életre hívta az „Endurance” országúti kerékpárokat, kevésbé megterhelő pozíciót kínálva, és komfortosabbra tervezve, különösen a másodrendű utakon használva. A légellenállás, más néven a „drag” a legnagyobb erő, ami a kerékpárost lassítja. 35 km/h fölött a drag jelenti már a teljes leküzdendő ellenállás több mint 80%-át, beleértve a gördülési ellenállást és a csapágyak súrlódását is. Nem csoda, hogy az aero-országúti bringák egyre népszerűbbek. Különösen azok, akik sokat tekernek egyedül és gyorsan, 8-10 Wattot is spórolhatnak és könnyedén tekerhetnek 1-2 kilométer/h-val gyorsabban, ugyanazzal az erőbefektetéssel. És egy kellemes mellékhatás: az aero országúti bringák egyszerűen agresszívebben és lendületesebbnek néznek ki, mint hagyományos társaik, a szárnyprofilú csöveknek és a magas peremes felniknek köszönhetően. Mindemellett az univerzális országúti vázak, a hagyományos „mindenre jó” kategória képviselői továbbra is sokrétűen használhatók. Amennyiben profi versenyzők eszközei, úgy a teljesítményre kerül a hangsúly a geometria szempontjából is, nem a kényelem játssza a főszerepet.

És íme összesítve a legismertebb bringák a különböző kategóriákra bontva:

Merida Scultura SL Team

I. Univerzális országúti vázak a mindenre használatos kategóriában:

MERIDA SCULTURA széria (2012-ig EVO, 2013-tól: Comp/Pro/SL)

A legismertebb versenytársak ebben a kategóriában:

– Scott Addict

– Specialized Tarmac

– Trek Madone

– Giant TCR Advanced

– Cervelo R5

– BMC Teammachine

– Felt F-series

II. ENDURANCE / Komfort országúti vázak
Ahogy a felvezetésben is említettük, az endurance/komfort országúti vázak kényelmesebb kerékpározó pozíciót tesznek lehetővé, a rövidebb felsőcső, a magasabb kormánypozíció és a rezgéscsillapítás miatt, utóbbi a speciálisan tervezett tám- és láncvilláknak, valamint a felhasznált karbonszövetnek köszönhető. Ezek a kerékpárok a legjobb választás a kevésbé jó kondiban lévő bringásoknak, azoknak, akik nyak, hátfájással küzdenek, vagy azoknak, akik hosszú távokat tesznek meg, vagy másodrendű, rossz minőségű utakon kerékpároznak.A speciális vázgeometria mellett ezeket a bringákat kompakt (kisebb esésű és előrenyúlású) kormánnyal szereljük, nagyobb helyet hagytunk szélesebb gumiknak, és nagyobb az áttételtartomány.

Merida Ride Carbon 904

Új 2013-ban: MERIDA RIDE CARBON széria

A legismertebb versenytársak ebben a kategóriában:

– Scott CR1

– Specialized Roubaix

– Trek Domane

– Giant Defy

– BMC Streetracer

– Felt Z-series

III. AERO ROAD-BIKES

Az aero kerékpárok az „all-rounder” bringák sebesség-specifikus változatai. A Cervelo évekkel ezelőtt alkotta meg az aerodinamikus Soloist-ot, és ez a kerékpár sokat bizonyított ProTour versenyeken és a triatlonisták körében is igen népszerű lett, akik hosszú távú versenyeken egyedül tekernek a szélben. Mark Cavendish is bizonyított a 2011-ben – többek között a Tour de France-on – szerzett szakaszgyőzelmeivel, a vadonatúj Specialized Venge aero-kerékpár nyergében, hogy milyen gyors lehet egy ilyen kerékpár. Ezek a bringák tökéletesek a szökevényeknek, akik egyedül próbálkoznak a mezőnyből, de ugyanúgy jól teljesítenek a felvezető vonatokban, a hajrá előtti hatalmas tempónál az utolsó 10 kilométeren. És kétségkívül első ránézésre is ezek néznek ki a leggyorsabbnak a különböző országúti kerékpárok között. A másik oldalon meg kell említeni, hogy a csepp keresztmetszetű csövek miatt kicsit csökkennek a merevségi mutatók és kicsit nehezebbek ezek a kerékpárok, az aerodinamikus ülőcső, nyeregcső, esetleg integrált változat kényelmetlenebbé teszi a kerékpárt, hasonlóan a ridegebb aero-kerekekhez, melyek ugyancsak nehezebbek kicsit a nagyobb felni miatt, de egyértelműen gyorsabbak a hagyományos modelleknél. Akik csak a hegymenetekre koncentrálnak, és a lehető legkönnyebb bringát szeretnék, azoknak nincs szükségük ilyen aero-kerékpárra, de akik edzés közben is a legjobb időt hajszolják kedvenc körükben, szeretni fogják ezeket a modelleket. Manapság a két leguniverzálisabb országúti kerékpár a Merida Reacto és a Scott Foil – csak ennél a két bringánál találkozik az aerodinamika és a hagyományos vázaktól elvárt alacsony tömeg, valamint a magas merevségi mutatók nagy sebességgel való kanyarodáskor, és a megfelelő komfort. A többi kerékpár csak áramvonalas, de eléggé nehéz és túl lágy, vagy aerodinamikus és merev, de túl merev.