Az idei Tour de France-on sokkal egyszerűbb lenne írni az esélyekről a sárga trikó sorsát illetően az első hét után, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy akinek éppen az idei formáját elemezzük ma délelőtt, az holnap este már öt perces hátrányban lesz egy bukás után.
Azzal kezdeném tehát, hogy koptathatjuk mi itthon a billentyűzetet, meg felemelhetjük szavunkat a versenyzők testi épsége érdekében, lassan kénytelenek leszünk békélnünk azzal, hogy napjainkban változnak a GT-menőkkel szemben támasztott követelmények. Nem mehetünk már szemben az árral, hiszen a szervezők felvállalják – no nem a saját bőrükre – a kockázatot. A veszélyes, illetve ahogy ők mondják a „látványos” szakaszokkal ki kell szolgálni a nagyobbrészt nem szakmai közönséget…
Sajnos vagy nem sajnos, ezt ma el kell fogadni, és a csapatoknak, versenyzőknek is máshogy kell készülni, ami azonban nem megy egyik évről a másikra. Igen, Contadoréknak is meg kellene tanulni klasszikusnak beillő pályán kerékpározni, kockaköveken biztonsággal veretni? Csak az lehet GT-győztes, aki minden területen jó? Nem elég a régi recept, hogy legyél jó hegyen, kimagasló időfutamon, és akkor megnyerheted a Tour de France-t. Csak az viheti haza a sárga trikót, aki csapatával együtt képes megfelelni a GT-ken eddig extrémnek számító kihívásoknak is.
A csapatok eldönthetik, hogy beáldozzák-e egy-két hegyi segítő helyét például klasszikus menők ellenében, akik átsegítik kapitányukat a kockaköveken biztonsággal. Továbbá a lídernek is időt kell szakítani a felkészülésében, hogy megtanuljon kockaköves, vagy más okból veszélyes utakon versenyezni. De ez korántsem ilyen egyszerű. Persze vállalhatja is a rizikót, abban reménykedve, hogy szerencséje lesz. Nos, talán nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy kijelentsük, hosszú távon senki nem lesz sikeres a szerencsére alapozva, egy háromhetesnek nem erről kéne szólnia…
Ha megnézzük az első két szakaszt a Tour de France itinerjében, hosszú évek óta a legveszélyesebb, meg merem kockáztatni, még a kockaköveknél is, hiszen itt nem kilencszer egy-két kilométeren keresztül kell iszonyúan koncentrálni, hanem gyakorlatilag végig. A mezőny pedig tele lesz olyan versenyzőkkel akik nem szoktak hozzá a kerékpársport eme legkeményebb műfajához. Ráadásul a tempó is halálos lesz, hiszen akik ilyen körülmények között jók, azok itt akarnak majd szakaszt nyerni, nem lesznek tekintettel az összetett menőkre…
Szóval igazság szerint meg kellene várnunk a kockaköves ötödik szakasz végét az esélylatolgatással, de ennek ellenére végigmegyünk a rajtlistán, kik a legfőbb esélyesek a sárga trikó megszerzésére. Érdekes a kettősség, hogy bár nagy sansz van „csillaghullásra” mindjárt az elején, a startnál régóta nem látott színvonalas mezőny sorakozott fel. (Nem csak a legjobb GT-menők, de a legjobb sprinterek is itt vannak, szinte kivétel nélkül.) A korábbi években a top 10-et egy-két eltéréssel mindig sikerült eltalálni, s nagyjából a győztes személyéhez sem fért sok kétség.
Most az első helyezés sorsa is bizonytalanabbnak tűnik, a címvédő Chris Froome mellett „teljes helyiértékkel” említi a szakma Alberto Contadort, de Vincenzo Nibali vagy Alejandro Valverde is beleszólhat nem csak a dobogós helyezésekbe, de akár a győzelemért folytatott küzdelembe is. Azoknak a névsora pedig, akik „dobogóközelbe” érhetnek még hosszabb, a top 10-re pedig húszan is pályáznak reálisan.
Második vonalként Tejay Van Garderen, Jurgen Van Den Broeck, Joaquim Rodriguez, Bauke Mollema, Rui Costa, Michal Kwiatkowski, Andrew Talansky, Pierre Rolland és Leopold Konig nevét említhenénk, de köztük vannak olyan fiatalok, akik „csodát” is művelhetnek, hasonlóan, mint Alberto Contador 2007-ben, amikor egyből győztesként robbant be a világ legjobb GT-menői közé. És három hét múlva biztosan lesz olyan név a top 10-ben, aki most nem szerepel köztük.
Ha a csapatokat nézzük, Froome jól jellemezte a Sky-t, amikor megkérdezték, hogyan írná le egy szóval segítőit. „Gépek.” Szólt a felelet. S valóban, a briteknél minden ki van számolva, nem véletlen, hogy a kissé renitens Wiggins remek formája ellenére kimaradt. Froome emberei Wattra pontosan tudják mit kell nyújtaniuk a hegyekben, Thomas és Eisel személyében a veszélyes utakra is ott a tökéletes segítség, és a síkon is a mezőny egyik leggyorsabb csapatáról van szó.
Contador közvetlenül a Tour előtt elveszítette legfontosabb segítőjét, Roman Kreuzigert, akinek problémái akadtak a biológiai útlevél program alapján 2011-es és 2012-es mintákkal. A Tinkoff-Saxo nem akart kockáztatni, kihúzta Kreuzigert a keretből. A csapat így is a legerősebbek közé tartozik, de nem ugyanaz. Maga Contador úgy fogalmazott a sajtótájékoztatón, hogy legalább olyan jó formában van, mint 2009-ben, amikor nyert, kérdés, hogy ez elég lesz-e Chris Froome ellen…
Contador egyre jobb formába lendült az időfutamban is, Valverde életében nem ment így kronót, Nibali pedig a legfontosabb versenyein szintén jó az óra ellen. Az esélyesek második vonalából Van Garderen és Kwiatkowski is erős ebben a versenyszámban. Ennek ellenére Chris Froome mellett még mindig a 20. szakasz, vagyis a hosszú időfutam szól, ahol várhatóan perceket is oszthat ellenfeleinek. Ezt tudják az ellenfelek is, vagyis ha valaki nyerni akar, meg kell „rogyasztania” a hegyekben vagy máshol a címvédőt, és ez izgalmas napokat ígér.
A „vagy máshol” is lehet a kulcsszó az idei Touron, hiszen ha Froome csúcsformában lesz, akkor meg kell lepni valahol. Akár a pavékon, akár egy esős lejtmenetben. Sőt, nem kizárt, hogy egymás szerencsétlenségeit is kihasználják majd a legjobbak, pláne, ha valakinek törlesztenivalója van a másikkal szemben. Ebből a szempontból is nehéz most jósolni. Például benne van a pakliban, hogy a Quick Step már az első két szakaszon „bosszút áll” a Giróért a Movistaron, ha mondjuk Valverde ügyetlenkedik az esőkabáttal…
Ha már szóba került a Movistar kapitánya, mellé tenném a legnagyobb kérdőjelet az idei Touron. Nem lehet elmenni a tény mellett, hogy 34 éves korában elérte élete második csúcsformáját idén, és fejlődött abban a versenyszámban, amiben eddig a leggyengébb volt: az időfutamban. Nem gondolnám, hogy megverhetne egy 100%-os Froome-ot, akivel nem történik szerencsétlenség a Touron, de bárki mást igen. Ő maga azt nyilatkozta, hogy első körben a sárgáért jött, remek a forma, fekszik neki az útvonal, és ha egyet kérhetne, az lenne, hogy kerülje el a balszerencse, a többit megoldja majd ő maga… (És persze csapata, ami a kockaköveken kívül mindenhol a lehető legerősebb támogatást nyújthatja.)
Tour de France, Tour 2014, francia körverseny, esélyesek, Chris Froome, Alberto Contador, Vincenzo Nibali, Alejandro Valverde, országúti kerékpársport, WorldTour, Chris Froome, Alberto Contador
Nibaliról kell még szólni, aki szerintem az egyetlen versenyző Froome-on és Wiggins-en kívül az elmúlt két évben, aki erős mezőnyben is kimagaslót tudott nyújtani egy GT-n, tavaly a Giro d’Italia-n. Nála nem jelent semmit, hogy a Dauphine-en még nem vette fel a kesztyűt Contadorral és Froome-mal, remekül tudja időzíteni formáját, és ha valaki Tourt akar nyerni, nem a Dauphine-en kell csúcson lennie, hanem a Tour második felében. Ami Nibali ellen szól, hogy ő a legtapasztalatlanabb a kockaköveken és a brit utakon, ellenben zseniálisan kezeli alapból a kerékpárt. Csapata az Asztana hegyeken is rendkívül erős, és klasszikus pályákon is tapasztalt.
A 2014. évi Tour de France útvonala – szintrajzok, elemzés
A Tour de France rajtlistája
.
