Sala, azaz Salamon András egy fiatal mountain bike szakág, az enduró különböző versenyein tervezi a részvételt idén, és az első eseményen már túl is van. A trieszti SloEnduro történéseit foglalja össze:
A téli álom letelt, ideje felébredni és nekiveselkedni az új szezonnak! A cél nem kicsi, eljutni az összes közeli versenyre, amire az idő engedi, legjobb esetben ez 16 versenyt és 41 ezer kilométer utazást jelent…
Beszt kár evör
A tökéletes szezonra minden adott, hisz a Merida One Sixty kerékpárom már a Bringaexpóra elkészült és egy nagyon jó barátomnak köszönhetően a versenyekre járás is megoldott egy T4 Westfalia képében. Ezúton is köszi Imi!
Merida Enduro weapon 2014
Hogy is néz ki egy Enduró-verseny? Ha rövid akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy több pályás downhill-verseny felszállítás nélkül, de ez így túl egyszerű lenne :). Nézzük sorban:
startidők
Értelemszerűen az nyer, aki a pályákon a leggyorsabban ér le. De mivel a pályák startideje van megadva, így azért felfelé is iparkodni kell. Késni lehet, de az időd ketyeg.
A kerékpár fő részeit matricákkal le kell plombálni, amit a startnál ellenőriznek is, a verseny ideje alatt ezek nem cserélhetők (kerékszett, váz, villa). A tökéletes Enduró-kerékpár 160-170 mm úttal rendelkezik, 12-14 kg tömeggel és lehetőleg Propedal vagy lockolható tagokkal.
A minimum védőfelszerelés a fullface, térdvédő és gerincvédő, vagy protektoros hátizsák. A pályák közötti transzfereken a sima sisak viselhető.
Rajt
Nézzük, hogy telt az első versenyünk!
Pénteken munka után indultam a csepeli főhadiszállásról Szombathely felé, hogy összeszedjem a nézőként betársult Csánig Rajmi barátomat. Onnan leszaladtunk Nagykanizsára, ahol némi pihenés után befutott versenyzőtársam, Tarr Tomi. Rövid pakolászás után be is lőttük a végcélt, Triesztet. Lakóautóval azért másképp közlekedik az ember, főleg lassabban, szóval reggel 9-re oda is értünk. Nem vártunk sokat, egyből elindultunk megnézni a pályákat, hátha ragad belőle valami ránk.
Mindenhol egyértelmű táblák jelezték a pályákhoz vezető utat. Másfél óra szerpentinen mászás után felértünk és öltözködést követően már gurultunk is lefelé a köves pályán. Az örömünk sajnos nem tartott soká, köszönhetően a köveknek, azaz inkább féltégláknak, kb. 150 m gurulás után Tominak úgy felcsapott a hátsó kereke egy nagyobb darabot, hogy a karbon X0 hátsóváltót megütve a hátsó kerék bedarálta azt.
error
Itt némi üvöltözés és káromkodás után a megmaradt darabokat leszerelve szépen legurultunk a városig, meg-megállva fotózgatni. Mivel Tomit sűrűn tolni kellett, így nem sokkal a nevezés előtt értünk vissza, így a további gyakorlástól elestem. A rajtszám és a startcsomag átvétele után kétszer legurultam a szombat estére meghirdetett prológ pályáján. 15 perc mászást egy perc körüli csiki-csukis pálya követett.
Lilla
Az egyik körben magyar beszédre lettem figyelmes, egy fiatal lány Cube-Csömörös mezben üldögélt egy arcra ismerős sráccal. Köszöntem, beszélgetésbe elegyedtünk. Először tették magukat próbára Enduró-versenyen. Technikájuk, erejük adott volt egy jó helyezésre, hisz Lilla U17 XCO bajnok, Gergő pedig exversenyző, edző, szerelő és mindenes a csapatnál.
rajt
A prológ előtt elkövettem egy baklövést, gondoltam erre a rövid pályára minek cipeljek hátizsákot. Rá is faragtam, elfeledkeztem a kötelező védőfelszerelésről, se gerincvédő, se hátizsák, így a mezőny végén gurulhattam le, egy perc büntivel. Szép kezdet… Az este eseménymentesen telt, felavattuk a busz konyháját, mindenki melegített valami hazait. Este élő zene mellett tértünk nyugovóra. Reggel olasz barátaimmal futottam össze, akiket még a tavalyi Gemona-i SuperEnduro versenyen ismertem meg, Jó fejek voltak, kaptam kölcsön gerincvédőt, biztos ami ziher. Betoltam az estéről megmaradt tésztámat és vártam a 11 óra 11-es rajtomat. A beszólítás flottul ment, rendezésre egyáltalán nem lehet panaszunk. flottul ment minden.
Olasz barátaink
És elindultam. Nem tudtam, mennyire kell sietnem felfelé, így az elején egy kicsit belekezdtem, majd a mögöttem becsatlakozó Martin szólt, hogy azért ennyire ne menjünk,bőven ráérünk. Igaza is lett, hisz az összes szakaszon a rajt előtt negyed órával már ott voltunk. Az első szakaszt nagyjából ismertem, így a full köves pályán mentem egy 90. körüli időt. Lilla itt simán beelőzött jópár helyezéssel, de ők előző nap felszállítósdit nyomtak.
Következő szakaszra áttekerve a városban találkoztam Tomiékkal, aki épp Lilla bicaját szerelte, sajnos ledefektelt. Rengeteg büntetést szedett össze, de nem adta fel! Úgy ment el mellettem felfelé, mintha álltam volna… Következő szakaszokon már vakon mentem, nem is maradt meg bennem túl sok, volt jó sok kavics, meg leléptető meg patak, meg sok kanyar 🙂 Próbáltam nem meghalni, ahol belátható volt, ott toltam neki, de a kanyaroknál több féket használtam a kelleténél.
Félúton, a harmadik szakasz után, aminek a vége megegyezett a prológéval, volt egy szabad fél óra enni, inni. A megadott időben újra rajthoz szólítottak és a matricák ellenőrzése után jöhetett az utolsó két szakasz. A leghosszabb mászás következett, de ezt is sikerült időben teljesíteni. Négy után picivel futottam be, mosollyal az arcomon, eszméletlenül fáradtan, de elégedett kezdtük el összepakolni a kocsit.
PS3 megérkezés
Hazafelé az idő még lassabban telt, hétfő reggel 7 órakor állítottam le a motort a ház előtt. Persze azért még délután bementem dolgozni, hisz a munkahelyen is helyt kell állni! Aki csak teheti, még ha csak nézőként is, látogasson el egy közeli versenyre, annyira más a hangulata a hazai versenyekhez képest, talán egy nagy családhoz tudnám hasonlítani!
verseny után
És persze akik nélkül létezni sem tudok, és ezúton is köszönöm a bizalmat és a támogatást a tökéletes Enduró-bicajhoz!
KÖSZÖNÖM!
www.doctorbike.hu, www.bikefun.hu , Merida bikes, www.boneshaker.hu, Hayes, Answer, Manitou, Dt Swiss, www.varganya.hu, www.kross.hu, Wtb, XLC
