fbpx

Elfeledett sikerek a magyar kerékpársportban

A rendszerváltás reformokat hozott a magyar kerékpársportban is, ennek ellenére az állandó megújulás közepette a feledés homálya kezdte borítani elődeink sikereit. Egyben minden újító egyetértett: itt soha semmilyen nemzetközi siker nem volt, de majd most megvalósítjuk… Hogy ne borítsa a tudatlanság és a feledés homálya sikereinket, jelen cikkünkben néhány a nagy eredményt közlünk múltbéli sikerek közül.

Nem tartozott soha és jelenleg sem tartozik szeretett szakágunk a “béka segge” kategóriába, mint ezt manapság próbálják velünk elhitetni. Legyünk büszkénk elődeink múltbeli sikereire! Kezdjük a legelején, Magyarország az 1896-os (a tavalyihoz hasonlóan) Koppenhágában rendezett kerékpáros világbajnokságon Gerger Ferenc profi stéher versenyző bronzérme révén Magyarország 6. lett a nemzetek versenyében.

Edzés négyüléses mögött – a képen Gerger Ferenc

A következő nagy eredmény már az 1913-as világbajnokságon született. A nemzetközi kerékpáros szövetség (UCI) 1908-as döntésének értelmében 1913-ban két német város, Berlin és Lipcse adott otthont a világbajnokságnak. Augusztus 28-31-ig. a lipcsei Velodrome-Lindenauban a hivatásos kerékpárosok tekertek, amíg a Berlin-Grunewald Kaiser-Wilhelm-stadion fapályája az amatőrök számára nyújtott lehetőséget a megmérettetésre. Berlinben a versenyeket egy rendkívül hosszú, 666,66 méteres kerékpárpályán rendezték, amely egyben az 1916-os olimpia játékok helyszínéül szolgált volna. Az első világháború miatt az olimpia elmaradt, így az 1913-as világbajnokság az egyetlen nemzetközi verseny, amelyet ilyen jellegű pályán rendeztek.

Az előzetes nevezések alapján 10 országból 50 amatőr versenyző lett volna a rajtnál, köztük 33 német induló. Azonban a rajt előtt 27 visszalépett. A német versenyzők számbeli fölénye ellenére a két korábbi brit világbajnok közül William Bailey-nek sikerült megnyernie az amatőr sprintversenyt. A hivatásos sprinterek között pedig a német Walter Rutt győzedelmeskedett, aki népszerű hatnapos versenyző volt abban az időben. A Steher futamban a “elnyűhetetlen” versenyző hírében álló, egykori világbajnok, a francia Paul Guignard állhatott a dobogó legfelső fokára. Na de mi van a magyar indulókkal – kérdezhetnénk. Pedig a pályán éppen ekkor a Gerger óta a legmagasabb színvonalat képviselő kerekesek hajtottak. Bihary József, majd Vass Antal pályakerékpáros a nemzetközi mezőnyben is megállta a helyét, Vass pedig Havasi Sándorral a magyar kerékpársport egyik legnagyobb sikerét mutatta föl az 1913-as berlini világbajnokság tandemszámában elért harmadik helyezésével.

1913. Amatőr Pálya Világbajnokság, Berlin, tandem szám:
3. hely Vas Antal -Havasi Sándor

A következő magyar kerékpáros sikerről a 1924. évi párizsi olimpia kapcsán számolhatott be a sajtó.

Tandem számban indult:
Grimm János (Edison KE)
Uhereczky Ferenc (Világosság KK)

A Világosság KK versenyzői az olimpiára felkészülés során

Az előfutamban sajnos minimális különbséggel kikaptunk Hollandiától, akár egy dobogós helyezés is benne volt a kiváló formában lévő magyar duóban. Az 1924-es olimpia repülőverseny-számában mind Grimm János, mind Uhereczky Ferenc indult, Grimm 14. Uhereczky a 22. helyen végzett. A selejtezőkben egyikőjüknek sem sikerült egyenes ágon bejutni a döntőkbe, a reményfutamban Grimm győzedelmeskedett a belga Jean Verheyennel, illetve a chilei Ricardo Bermejóval szemben, majd a negyeddöntő hármas futamából már nem sikerült a bravúr.

Végeredmény:
1.    Franciaország
2.    Dánia
3.    Hollandia
4.    Magyarország – Grimm János, Uhereczky Ferenc
4.    Nagy Britannia

Orczán László

A sikeres 1929-es világbajnokság-szereplés után az 1936-os olimpia is hozott kiváló magyar eredményeket. Most nem tandemben, hanem augusztus 8-án az 1000 méteres állórajtos futamban arattuk a legszebb sikert:

Végeredmény:
1    Arie van Vliet       Hollandia    1:12.0    OR
2    Pierre Georgnet   Franciaország    1:12.8
3    Rudolf Karsch      Németország    1:13.2
4    Benedetto Pola    Olaszország    1:13.6
5T  Orczán László     Magyarország    1:14.0 (Törekvés)
5T  Arne Pedersen    Dánia    1:14.0

Tandemben a Pelvássy Ferenc (MTK Budapest) – Németh Miklós (Törekvés) páros 11. helyezést ért el. A 4000 méteres csapatversenyben is voltak reményeink, és bár a selejtezőben vereséget szenvedtünk Belgiumtól, az időeredmény alapján bejutottunk a 8 közé, ahol a franciák sajnos megelőzték a magyar négyest, Liszkay István (Törekvés); Németh Miklós (Törekvés); Orczán László (Törekvés); Pelvássy Ferenc (MTK Budapest).

Végeredmény:
1    Franciaország
2    Olaszország
3    Nagy Britannia
4    Németország
5    Magyarország

A repülőversenyben Győrffy Imre a Ferencvárosi TC versenyzője holtversenyben a 9. helyen végzett. sajnos a selejtezőben egy fél kerékpár hosszal alulmaradt az új zélandi George Gilles-szel szemben. A reményfutamban idővel továbbjutott, majd a negyeddöntőben már nem sikerült legyőznie a dán Karl Magnussent.

Tandem pályaverseny rajtja

Az 1952-es Helsinkiben megrendezett olimpia játékokon a repülőversenyben Szekeres Béla, a Postás SE versenyzője a 6. hegyen végzett. A selejtező futamot, ahol négy versenyzőt indítottak egyszerre, Szekeres 11.9 mp-es időeredménnyel megnyerte, a nyolcaddöntőben alulmaradt, de a győztes sem futott jobb időt, mint Szekeres a selejtezőben (12,0 mp). A reményfutamban a magyar versenyző a 2. lett, itt is a győztes idő messze elmaradt Szekeres selejtezőben elért 11,9 mp-étől. A végén a reményfutamot ismét ő nyerte, ráadásul most 11,8 mp-es időeredménnyel! Az új olimpiai csúcs a 2. helyezett Lionel Cox nevéhez fűződik: 11,6 mp.

Végeredmény:
1    Enzo Sacchi     Olaszország
2    Lionel Cox     Ausztrália
3    Werner Potzenheim     Németország
4    Cyril Peacock     Nagy Britannia
5    Ray Robinson     Dél-Afrika
6    Szekeres Béla         Magyarország

Nemzetközi tandemfutam a Millenárison: legfelül Schillerwein István és Söre János, alatta Furmen Imre és Szekeres Béla

Tandemben ismét egy 5. helyezés jutott a fiatal magyar párosnak, Schillerwein Istvánnak (Budapesti Honvéd) és Furmenn Imrének (Budapesti Honvéd). Mindketten 18 évesen érték el ezt a szép eredményt. A selejtezők során alulmaradtak az ausztrál párossal szemben, ellenben a reményfutamban legyőzték mind az amerikai, mind a japán duót, majd a reményfutam döntőjében ismét elsők lettek a belgák, illetve a svájciakkal szemben. Ekkor jött az elődöntő, ahol az olaszoktól kikaptak.

Végeredmény:
1    Ausztrália
2    Dél-Afrika
3    Olaszország
4    Franciaország
5T     Magyarország
5T     Dánia
5T     Nagy Britannia

Világbajnokság, Liege, Belgium – felül Furmen Imre, alatta a világ- és olimpiai bajnok Michel Rousseau

Néhány további, a múltban sajnos agyonhallgatott olimpiai eredmény: Lendvai Tibor -Baranyecz András 9. hely Mexikóban, illetve Grimm-Uhereczky 4.helye Párizsban. (Az utóbbit csak néhány éve sikerült bevinni a köztudatba, de a magyar szövetség csak az ötödik helyezésként merte elfogadni, mivel nem futották le a futamokat, és mindig a jobbik helyezést kapták az adott “körben”. ) További magyar eredményeket a MKSZ honlapján találunk “118 év eredményei, amelyekre mindenki büszke lehet (Országúti Bajnokságok)” címen. A hazai cyclocross (terepversenyzés) rövid története is itt olvasható Takács Gyula kerékpáros mesteredző jóvoltából. A listákon szereplő néhány nagyszerű sportember közül sok már sajnos már nem él közöttünk, rájuk kegyelettel emlékezünk.

Párosverseny, középen Furmen Imre

A szép magyar eredmények tekintetében még érdemes elolvasni a honlapunkon szereplő két cikket a magyar kerékpárversenyzés hőskoráról, amelyet a nemrég elhunyt Baranyec András jóvoltából tudtuk közzé tenni.

1. rész

2. rész

További ajánlom még figyelmetekbe az ugyancsak nálunk megjelent riportot a megszámlálhatatlan magyar bajnok Pais Péterrel

Az 1924-es olimpiával kapcsolatos további információ

1933-as Tour de Hongrie

Mit mesél a Filmhíradó?

Magyarok az olimpiai játékokon

Forrás: Takács Gyula mesteredző
Szerkesztette: Németh Balázs

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo