Haibike SDURO AllMtn 6.0 kerékpárteszt: a tank maga
Der Panzerkampfwagen, ahogy a németek hivatalosan a Tigris harckocsit nevezték, és utólag is elnézést kérek a címért a „páncélos trolloktól”, ugyanis tankja az autónak van, a többi harckocsi! De hagyjuk a szakzsargont, és nézzük magát a gépet. A Haibike trail bringája az a fajta, amit elegendő egyenesbe állítani a kívánt irányba, és arra fog menni, legyen bármi az ösvényen. Nem zavarja. Kicsit sem. Ja, hogy egy Yamaha S-pedelec rendszer is bele van építve? Észre sem vettem. Legalábbis lefelé. Felfelé annál inkább!
Maximum ez lehet az ellenfél 😀
A Haibike SDURO AllMtn megértéséhez kicsit „out of the box” kell gondolkozni, azaz nézzünk kicsit távolabb a szomorú magyar valóságtól és a százezres átlagkeresetek világától. Képzeljük el, hogy irodai munkásként, vagy középvezetőként dolgozunk valahol az Alpokban, és euró ezreseket nyomnak a kezünkbe havonta fizetségként. Sok a munkánk, így rendszeresen edzeni nem marad időnk, az esti TRX-en meg úgyis csak a csajok seggét bámuljuk. Ellenben itt a hétvége, és itt vannak a szebbnél szebb kétezres csúcsok és a montis ösvények tucatjai. Nem, nem vagyunk felvonózós arcok, hiszen a sulis időkben még haladt a bringa fölfelé is. Most is fel tudnánk rugdosni valahogy a napi 1-2000 szintet, de ez már messze nem a sikerélményről szólna.
Tekerni viszont szeretünk, azért erőnlét is van még, memóriából sokat tud még a láb, de az ott fölöttünk már más liga. Ezért veszünk egy 150 mm-t mozgó, 650B+ kerekeken guruló Yamaha motoros össztelóst, amivel nem csak a szervizúton, de akár a sziklás singletrailen is fel tudunk menni. Mivel 500 W és 80 Nm támogatja a lábainkból jövő wattokat ezért kevés helyen fogsz elakadni vele! És máris megérkeztünk a tőlünk nyugatra mindennapos valóságba. Szerencsére itthon is egyre többen jönnek rá, hogy nem ördögtől való egy elektromos kerékpár. Főleg terepen, ahol bizony még több erőre van szükség.
bárhol, bármit…
Az SDURO AllMtn elég brutális gépezet. Egyrészt 23,9 kiló, ami azért megdolgoztat, de a hasonszőrű elektromos trail/enduro bringák sem könnyebbek. Ide már anyag kell. Másrészt nagyon halad. Én már leírtam a Yamahát mint gyártót, mivel az utóbbi években nagyon elléptek a konkurensek, és csodálkoztam is, hogy egy német gyártó ahol Bosch dominancia van, ilyennel dobja piacra az egyik csúcsmodelljét. De már az első tesztkör után tudtam, igencsak jó versenyzőre teszik a kereket. Még a CX motoros Bosch-nak is hátránya, hogy ECO módban, azaz az első rásegítési fokozatban, amivel sokat el tudsz menni, harmatos a rásegítés, így a legtöbben hamar a Tour vagy Sport módot fogják használni, ami viszont exponenciálisan csökkenti a hatótávolságát. Hát bizony hétköznapi használat mellett itt bőven elég az ECO mód, bár van egy kis csalás! A Yamaha +ECO-ról indít, vagyis az ECO már a második fokozat, csakhogy még itt sem merül az akku igazán! A STD mód még mindig viselhető, ha nem nagy a szintkülönbség, a HIGH meg letépi az arcod, de eszi is az 500 Wh-s akkut.
Nehéz rajta fogást találni
Azért az mond valamit, hogy az eplényi Bringarénában felvonó nélkül 8-9 kört lehet vele menni mielőtt lemerülne! Ez majd 2000 méternyi szintet jelent, és hát az Alpokban simán tudod tölteni a hüttékben is. Lefelé pedig jöhet az ereszd el a hajam. A gyökeres részeken a nagyobb súlya és a 650B+ gumik miatt olyan stabilan siklott át ( ok azért a 150 mm-es rugóút is sokat segített ebben), hogy még egy kezdő bringás is szárnyakat kapna. Befordítod az ideális nyomra, és átmegy rajta, bármi is legyen ott. Simán beleugrasz a sziklakert közepébe, hiszen mi baj lehet? A súlypontja nagyon jól el van találva, menet közben alig érezhető a plusz súly. Egyedül a pálya alján a letörésnél győz a gravitáció, és ahogy elhagyod a rámpát, már közeledik is a talajhoz. Persze sem orra, sem hátsó kerékre, ebben következetesen jó a geometriája és a súlypontja. Tehát kijelenthető, hogy teljes értékű és élvezetes montiként bringázható. Amit azért keveseknek sikerül elérniük.
A gép váza 6061-es alumínium csövekből készül, melyeket hydroforming eljárással formáztak véglegesre. Alul a motor egy brutál kartervédő lemezt is kapott, ha esetleg felakadnánk vele egy sziklára. Ami azért vannak helyek ahol előfordulhat. Telóból elöl egy Yari RC Solo Air vasalja az utat, de fura, hogy egy ekkora gépbe nem Pike-ot tettek, mert erők azért ébrednek menet közben. Hátul pedig egy RS Monarch RT mozog. Elsőre meglepő volt a nagyméretű lánctányér, de még inkább a dupla tányér. Ugyanis 32-44-es áttétellel szerelik. Így aztán lehet vele haladni föl is, le is. Főleg úgy, hogy 32 km/h-ig segít rá, és nem 25-ig mint a „sima” pedelec rendszerek.
A váltást 2×11-es Shimano XT intézi, megszokott precizitással és gyorsasággal. A megállásról pedig Magura MT5-ös elől négydugattyús féknyereggel gondoskodik. Kell is a fékerő, mert azért bringástól 100 kiló fölötti súlyt kell megállítani tucatnyi alkalommal egy-egy körben. De nem fárad a rendszer, és ez jó hír. A 3”-os Schwalbe Nobby Nic gumiknak ideális volt a néha esővel áztatott, de nem csúszós és nem is poros pálya. Erdei talaj, ami tapad mint az álom, na oda való a Nobby. Főleg ekkora méretben. Szerintem nincs az a tempó amivel lecsúszna a döntött kanyarok íveiről.
Szóval egy igen korrektül felszerelt, megdöbbentően jól manőverezhető és bivaly elektromos rendszerrel felszerelt gép az AllMtn! A hatótávolsága is több mint élhető, és ehhez képest az ára több, mint jutányos. Kövezzetek meg, de egy ilyen felszereltségű motor nélküli össztelósért is elkérnek 1.200.000-et sok helyen, nem még egy beépített Yamaha rendszerrel! Még egy hasonló Gepida is drágább nála, a Speci Turbo Levo-ról nem is beszélve. Szóval ha van rá keret, és ki tudod használni, maximálisan ajánlott vétel!
Forgalmazó: Velodream-Bikes Bt.
Elérhetőség: http://www.haibike.com/en-US/US/bikes/337/2017-sduro-all-mtn-6-0?variant=3845620740
Ajánlott fogyasztói ár: 1 244 000 Ft
