A hegyigépek után most következzenek az aszfaltra termett masinák és a krosszgépek. A Cube azt a szegmenset sem hanyagolja – sőt! Legalább olyan értékű fejlesztéseket vonultatnak fel, mint a hegyigépeknél. Az arra fogékony kerékpáros itt is egyik ámulatból eshetett a másikba. Lássuk hát!
Hadd legyek kicsit önző, és kezdjem a személyes kedvencemmel, az Aerium HPC-vel! A Cube jópár éve ott van az időfutam gépek piacán is, és elég tetszetős eme csúcsmodelljük. A festés a márka csúcsgépeire jellemző team színezet, mely ugyan évről-évre csiszolódik kicsit, ám az összkép marad. A monocoque váz műszaki tartalmára ugyanez igaz, apró módosítások vannak, de a lényeg marad: visszafogottan megformált, kiegyensúlyozott megjelenésű váz. Nincsenek a csövek ötletszerűen agyontorzítgatva „agyonszobrászgatva”, nincs tele mindenféle csúcsos kiszögellésekkel és hasonló többnyire öncélú formálásokkal, mely a tucat tajvani vázakra oly gyakran igaz. Itt csak az egyszerű, letisztult csepp alakú csőkeresztmetszetek vannak és a kiforrott geometria. Talán csak az nyeregvázcsövön variáltak kicsit, ahogy rásimul a hátsókerékre lekövetve annak vonalát, de ez éppen kellőképpen izgalmassá és aerodinamikussá teszi a gépet. Egyébként FSA SL-K, Dura-Ace, új Xentis karbon kerekek és hófehér Syntace alkatrészek egészítik ki a vázat.
Ez pedig az ő spéci nyeregcsőbilincse, mely az aero karbon nyeregcsövet rögzíti. Saját maga a vázhoz rögzül két csavarral hátulról, így nem szorítja meg az nyeregvázcső-csonkot, amit jelen esetben el is hagytak. A Twin Mold Technology felirat majd minden karbon vázukon ott figyelt. Annyit takar, hogy a karbon váz gyártásakor a csövek találkozási pontjainál fix belső formát alkalmaznak, és arra préselik a karbonszövetet, így kevesebb műgyantára van szükség, illetve szorosabban kapcsolódnak a karbonszálak, ami a tömeget csökkenti, a szilárdságot pedig növeli.
Ez pedig a „hagyományos” aero nyeregcsőbilincs szép kivitelezésben a kicsit elérhetőbb áru verzión az Aerium Pro-n. A Cube is egyre nagyobb arányban építi be a saját nevén futó alkatrészeket, melyek maguk is egyre magasabb minőségi színvonalat képviselnek. Ez a nyeregcső is az egyik legjobb – fokozatmentesen állítható szögű, 2 csavaros – nyeregrögzítési móddal rögzül a szintén saját márkás nyereghez.
Ez pedig a Aerium HPC koskormányos párja a Litening Super HPC Race. A Cube Team színek ennél a modellnél is alapnak számítanak, akárcsak a topkategóriás Syntace és Easton alkatrészek. Utóbbiak közül az EC90SL villát és az új EC90SL kerekeket emelném ki. Előbbi a tapered mivolta ellenére is igen jó súlyban van (380 g), utóbbi a rohamosan terjedő peremes külsőt fogadó fullkarbon felnis kerekek képviselője, 38 mm-es profilmagasságával és 1530 grammos tömegével ideális kompromisszumot jelent a kis légellenállás és az alacsony tömeg között, kerámia csapágyai pedig a tartósságról gondoskodnak. Az árát jobb, ha nem is kérdezzük…
Ennél a gépnél is elidőztem kicsit, nem könnyen eresztett a látványa. A mindenhol kékkel megbolondított fekete annyira ütős kinézetet kölcsönöz a Litening Super HPC SL-nek, hogy a kiállítás legdögösebb kerékpárja címre pályázhatna. Az esztétikai összhang tehát vitathatatlan, de a műszaki tartalom sem piskóta: monocoque karbon váz, ismét az Easton EC90SL villa és kerekek az Ultremo ZX külsőkkel, az új 11 sebességes Campa Super Record szett, valamint a top Syntace és Fizik kiegészítők, természetesen mind-mind színben igazítva a vázhoz. A gép össztömege 6,5 kg, szóval ezzel már a Touron sem indulhatsz!
A titán az országúti vonalon sem hiányozhat. Íme hát a Litening HPT. A karbon azért szemmel láthatólag leszorította a trónról a titánt, hiszen a legtöbb cégnél már nem ez jelenti a csúcskategóriát. Így van ez a Cube-nál is, ezért kaphatott „csak” Ultegra szettet, EC70-es villát és Fulcrum Racing 5-ös kerekeket. Tőlem azért nehezen lehetne elvenni ezt a triple-butted titánvázat, ha valaki a kezembe nyomná… Az egész összkép nagyon elegáns a fehérrel kombinálva.
A végletekig leegyszerűsített fejcsőforma itt is jellemző, viszont a titán montiváztól eltérően itt már bevállalták a bowdenek belső elvezetését is. Azért kár, hogy csak alunyakas villa jutott bele…
Evezzünk a kevésbé horror áru gépek felé! Ez itt az Agree SL feketére anodizált vázzal, tripla tányéros Ultegrával. Bár terjed a compact meghajtás a háromtányéros helyett, azért akadnak hegyes vidékek, ahol a tripla hajtómű jelent csak igazi megoldást, ahogy ez HBalage kolléga nemrégiben megjelent írásából is kiderült. Ennél a gépnél már ez alkatrészek is kicsit visszafogottabb kategóriából kerülnek ki: alunyakas villa, középkategóriás kerékszett, „egyszerűbb” Syntace cuccok. Tömege így is csak 8 kg.
A Cube évek óta a kínálatban tart néhány feketére anodizált vázú modellt, illetve néhány modellből ilyen változatot úgy a monti, mint az országúti vonalon. Mi a jó az anodizálásban? Az, hogy masszív, a festésnél jóval nehezebben leverhető felületről van szó – a cég szerint az eredetihez képest több mint 1000-szeresére nő ily módon a felület karcállósága -, és az sem jelentéktelen tényező, hogy egy váznál akár 150-200 grammos súlymegtakarítást is jelenthet a festéshez képest.
A gép jobb papucsa egész közelről. Így már jól megfigyelhető a váz anodizálás után is megmaradó recés felülete. A váltóbowdent rejtve vezetik egészen a papucsig. A színes váltótartó fül pedig jövőre elhagyhatatlan kelléke lesz a Cube-oknak…
Nem kell ahhoz méregdrágának lennie valaminek, hogy szép legyen. Ennek demonstrálása gyanánt mutatom be a Pelotont, mely az országúti paletta elérhetőbb részén tanyázik. A Tiagrás felszereltségű gépnél szerintem ízlésesen eltalálták a fehér-zöld színkombinációt. A zöld megjelenik a külsőkön kívül az egyedi matricázású Easton kerekeken és a nyergen is. A szép formájú Deda Black Hole villa már megszokott ezekben a gépekben, akárcsak a RFR-Ready For Race vázgeometria, mely a gép sportos jellemére utal. A hatást még egy világos zöld bandázzsal lehetne egyszerűen fokozni, ha a fehér elkoszolódott.
És ismét egy kis ízelítő a női kínálatból. Mivel közülük is egyre többen folytatnak tudatosan sportos életformát, így megérdemlik a speciálisan az ő ergonómiájukhoz tervezett gépeket. Ez az Axial, mely a középső az országúti WLS (Woman Like Series) típuscsaládból. A fehér színdominanciájú, a hölgyek igényei szerint módosított geometriájú gépen Ultegrával megfűszerezett 105-ös szett adja a meghajtást, és az elmaradhatatlan egyedi színű matricákkal díszített Easton kerekeken gurul.
Ez már a városiasabb vonal, melyet a Hyde-dal indítunk, azon belül is a Hyde Teammel, merthogy egy egész típuscsalád (5 típus) készül erre a koncepcióra: sportos geometriájú könnyű alu váz, aero profilú merevvilla, egyenes kormány és agyváltó, utóbbi alól csak a széria belépőtagja a Hyde Comp kivétel, az ugyanis „csak” Alivio láncváltós rendszert kapott. Hogy mire való: nos, erre azért nehéz választ adni, mert ezek a gépek nagyon sokrétűek: a korábban előszeretettel fitneszkerékpárnak mondott gépek funkcióját éppúgy betölthetik, mint a munkába járó – divatos szóval élve commuter – kerékpárok szerepét, de túrára, aszfaltos kirándulásokra is tökéletes választás lehet, mivel sárvédő és csomagtartó is szerelhető rájuk, és a 8-11 sebességes agyváltók is elég széles áttételpalettát biztosítanak. A széria csúcsmodellje, a Hooper Pro ugyanis az új 11-sebességes Alfine agyváltót kapta, míg a többiek 8-as Alfine vagy Shimano Inter agyváltót kaptak. Szóval ebben a kategóriában a Cube palettán az agyváltó szinte teljesen átvette az uralmat.
Ahogy az előző képen látható volt, a váz nem csúszó-, hanem sima ejtőpapucsot kapott, így a lánc feszítéséről az excenteres középrész gondoskodik. Kíváncsi leszek, hogy az agyváltó mennyi idő alatt hódít el más kerékpár kategóriákat is a láncváltós rendszerektől. Az ez irányban végzett fejlesztésekről japán oldalról érdekes és meglepő információt hallhattunk, de erről majd egy későbbi cikkben…
Bizony mások is elismerősen csodálták a Hoopert. Ő ugye a fent tárgyalt típuscsalád csúcsa. Az Alfine agyváltót Alfine hajtókar egészíti ki, a fékezésért is Alfine hidraulikus fékek felelősek, a gép a már tesztelésen nálunk is megfordult, és általunk az „über” minősítést kapott Schwalbe Marathon Supreme külsők új Evolution változatán gurul, de az igényesség a kiegészítőkre is kiterjed, hiszen azok jobbára a Syntace nevet viselik. Lássuk be, ez azért így együtt nagyon üt!
EPO. Aki ezt használja, annak nem lesz rá szüksége – a név így is értelmezhető -, ugyanis elektromotor segíti használóját. A Hyde-Hooper vonallal együtt az „Urban Life Series”-nek nevezett szériába tartozik, mely azért beszédes név. Maga a gép nagyon stílusos lett, az e-bike-ok azon generációját képviseli, melyeket már eleve az elektromos meghajtás, és azok elemei köré terveztek. Az akkumulátorokat a megnövelt nyeregvázcsőben rejtették el, a motor pedig a jókora hátsóagyban kapott helyet. A gép igényességének megfelelően itt is hidraulikus tárcsák és Syntace alkatrészek színesítik tovább a képet.
Ha már a motort nem tudták elrejteni, akkor megpróbálták beleilleszteni a gép összképébe, ezért kapott fekete-kék köntöst. Az agyon azért hagytak helyet a 10 sebességes lánckeréksornak is, melyen XT váltó dobálja a láncot. Képen van még egy érdekes apróság, a „pinhead lock”, vagyis gombostűfej kerékrögzítés. Gondoltak arra is, hogy az elektromotor drága mulatság, eltűnése már egy németnek is fejfájást okozhat, így nem árt védeni azt a lopások ellen. Ezt a csavarfejet csak egy speciális kulccsal lehet nyitni. Ugyanilyen rögzítéssel látták el a nyeregcsőbilincset is, így védve a szintén meglehetősen drága akkumulátorokat.
A géphez természetesen jár egy kis fedélzeti állapotkijelző, mely egy konzolon kapott helyet. Az ergonómiai szempontokat szem előtt tartva a konzol bilincsén helyezték el a kapcsolókat, mellyel az üzemmódok közül választhatunk. De hogy miért kellett kábelkötegelővel rögzíteni szegény kijelzőt mindkét kiállított gépen, azt nem tudom…
Az EPO-nak van egy teljesen mindennapi használatra felszerelt verziója is az EPO Fe, amely ráadásul elől is háromtányéros hajtóművet kapott, így az elektromotor mellett még 30 sebességfokozatot kínál. A felszerelés részét képezik a sárvédők és a világítás is. A kettőt szépen kombinálták, ugyanis a sárvédőre rögzül a Lumotec első lámpa…
…és a hátsó lámpa is. Bár elsőre nem teljesen egyértelmű, de a hátsó sárvédőt tartó pálcák a hátsó lámpa széles takarólemezével együtt egy ultralight integrált csomagtartót is képeznek egyben. Szerintem utóbbi inkább csak könnyebb táskák kiszolgálására látszik alkalmasnak.
Érdekes trendet véltem felfedezni a kiállításon: több cég kínálatában is megjelentek a merevvillás krosszgépek SL Cross néven. A Cube koncepciója így szól: könnyű hajtani, mert könnyű triple-butted vázra épül, a villa nem nyel el semmi energiát, viszont a terepgumiknak, az erős kerekeknek köszönhetően mérsékelt terephasználatra (sóderes és erdei út) is alkalmas. Ezt még kiegészíteném a sportos geometriával, és a 10,4 kg-os össztömeggel. Apró finomság volt a néhány nagy alkatrészgyártó nevéhez szokott szemünknek a Schürmann Yak felni.
Ez pedig már a megszokott krosszkerékpárok egyik képviselője, neve nemes egyszerűséggel: Cross. A gép a krossz vonal felső végénél található, bár van még egy drágább testvére XT-XTR váltókkal felszerelve, de azt hiszem itthon a többségből már ez is kiváltja a „Mi kerül ennyibe egy biciklin?” típusú hitetlenkedő reakciót. Hát kérem szépen a SLX-XT szett, a hidraulikus tárcsák, a Syntace alkatrészek, Schwalbe Evolution külsők, hogy csak a fontosabbakat említsem. A gép relatíve könnyű: 11,5 kg pedálostul, megjelenése pedig egyáltalán nem marad el egy dögösebbre sikerült montitól sem.
Jó darabig elég népszerűek voltak, majd a tárcsafékek kiszorították őket, aztán most mintha megint kezdenének terjedni. A Cube krossz szériájában különösen, mert Aliviós felszereltségtől felfelé amelyik gépen nem tárcsa van, azon mind a 2011-re megújított Magura HS33 fékek figyelnek, mind például ezen a Pure modellen is. A V-fékhez képest nagyobb fékerőt biztosítanak, amit kényelmesen, különösebb erőlködés nélkül tudunk kifejteni, és összességében talán olcsóbb is, mint a tárcsafék a kompatibilis kerekekkel együtt, talán ezért is került elő megint számos gyártó esetében a kalapból.
A Cube kerékpárok hazai forgalmazója a Velobike Kft. – www.velobike.hu
Szöveg és fotó: gg
(x)