A fővárosból indul és a főváros múzeuma bemutatja
(2022. 04. 28. – 2022. 09. 11.)
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum „Budapest köszönti a Girót!- Budapest saluta il Giro!” című időszaki a kiállításával tiszteleg az olasz körverseny és a magyar kerékpársport történelmi múltja előtt. Idén májusban Budapest ad otthont a 105. Giro d’Italia rajtjának. A kiállítás szervezői és rendezői törekedtek rá, hogy azoknak a látogatónak is élményt nyújtson a csaknem 500 m2 megrendezett kiállítása, akik eddigi még nem vagy kevésbé ismerték a nemzetközi olasz kerékpáros körversenyt.
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum „Budapest köszönti a Girót!- Budapest saluta il Giro!” című időszaki a kiállításával tiszteleg az olasz körverseny és a magyar kerékpársport történelmi múltja előtt. A 2020-as – covid 19 világjárvány miatt – meghiúsult budapesti Nagy Rajt után, idén végre Budapest ad otthont a 105. Giro d’Italia rajtjának.
A Giro d’Italia története mellett a szakemberek külön figyelmet szentelnek a magyarországi kerékpársport tradícióra. A kiállítás elsősorban kultúrtörténeti szempontból világítja meg egyrészt az olasz kerékpársport legnagyobb versenyének, másrészt a magyarországi országúti kerékpározás főbb eseményeinek hátterét.
A kiállítást gazdagítják: archív fotók, a versenyhez kapcsolódó tárgyak (kerékpárok, mezek, emléktárgyak), amelyekkel a BTM bemutatja a háromhetes verseny több mint 100 éves történetét és alakjait, különös tekintettel az olyan meghatározó személyekre, mint például a háromszoros Giro-győztes Gino Bartali (1914–2000), aki a második világháború idején a kerékpárja nyeregcsövébe rejtve csempészett zsidók számára iratokat Assisiből Firenzébe.
Versenyzők rajt előtti gyülekezése a veronai arénában
1950-es évek eleje
Museo del Ciclismo, Madonna del Ghisallo
A Giro történetét bemutató blokk törzsanyagát a Madonna del Ghisallo, a kerékpározás védőszentjének szentelt kápolna mellett működő, a háromszoros Giro d’Italia-győztes Fiorenzo Magni (1920-2012) kezdeményezésére létrehozott Museo del Ciclismo gyűjteményéből válogatott tárgyak adják.
A BTM kiállításában az olasz gyűjteményből származó tárgyak – például a „Kannibál”, Eddie Merckx kerékpárja vagy a korábbi Girók rózsaszín trikói – mellett magyarországi gyűjtőktől és közgyűjteményekből, illetve a BTM újkori (a Kiscelli Múzeum) tárgyaiból válogattuk össze a kerékpársport anyagát nemzetközi és magyarországi történeteket bemutatva.
Kerékpárverseny Balás Miklós felvétele
1960-as évek
BTM Kiscelli Múzeum
Tradíció és innováció – talán ezzel a két fogalommal lehet a legjobban meghatározni a kerékpársport lényegét. Miközben a kerékpársport a – sokszor emberfeletti – fizikai és mentális erőfeszítésről szól, bizonyos értelemben mégiscsak technikai sport, így a műszaki fejlesztések, újítások is nagy jelentőséggel bírnak.
Franciaország és Belgium mellett Olaszország az országúti kerékpársport egyik hazája. A sokszor évszázados tradíciókkal bíró versenyek nézők százezreit mozgatják meg évről évre, a legnagyobb kerékpárosokat pedig nemzeti hősként tisztelik a szurkolók. A kerékpározás ezekben az országokban jóval túlmutat a sporton, számos kulturális, gazdasági és társadalmi vetülete van.
A Millenáris pálya
Magyar Filmiroda felvétele
1930-as évek
BTM Kiscelli Múzeum
A kerékpársport magyarországi megjelenése, Európa egyik legelső kerékpárpályája, a Millenáris, valamint a nagyobb magyar versenyek – így például az 1925 óta megrendezett Tour de Hongrie – története mind jelentős részét képezik a kiállításnak.
Az első háztömbkörüli verseny az Andrássy úton, a Bajza utcánál
1943. augusztus 8.
BTM Kiscelli Múzeum
A BTM Vármúzeum nem csupán a kerékpársport technikai, sporttörténeti érdekességei iránt érdeklődő látogatókat szeretné megszólítani, hanem mindenkit, akik érdeklődnek a kerékpározás kultúrtörténete iránt. A témában kevésbé járatos érdeklődők megismerkedhetnek a sporttal kapcsolatos főbb versenyszámokkal vagy éppen a különböző versenyző-típusokkal.
Ugyancsak fontos szerepet kapnak a versenyekhez fűződő legendák, mikrotörténetek, mint például az 1924-es Giro d’Italia-n egyetlen nőként induló, máig is ikonikus alak, Alfonsina Strada (1881-1959).
A kiállítás kurátorai a BTM Kiscelli Múzeum történészei, Dr. Perényi Roland igazgató és Dr. Balla Loránd muzeológusok, több éves kutatás, kapcsolatépítés, valamint két éves várakozás után – szintén a kerékpározás megszállottjaiként álmodták meg – projektmunkában hozták létre ezt a nagyszabású kiállítást.
Háttérinformáció- „A legenda születése”
Az olasz körverseny megrendezésének ötlete – az 1903-ban először megrendezett Tour de France-hoz hasonlóan – Olaszország legnagyobb sporttal foglalkozó lapja, a Gazzetta dello Sport szerkesztőségében született meg. A lap akkori szerkesztője, Tullio Morgagni, akinek nevéhez fűződik az 1905 óta létező egynapos verseny, a Il Lombardia. Illetve az 1907 óta megrendezett, ugyancsak egynapos Milánó-San Remo is, 1908-ban megneszelte, hogy a rivális lap, az Il Corriere della Serra a Bianchi kerékpárgyárral közösen a Tour de France mintájára körversenyt tervez. Erre reagálva jelentette be a Gazzetta még 1908 augusztusában, hogy a következő évben megrendezi az első olasz körversenyt.
Fiorenzo Magni (1920-2012) a törött kulcscsontja miatt a fogával segít rá a kormányfogásra
1956
Museo del Ciclismo, Madonna del Ghisallo
A körverseny a nemrégiben egyesített olasz királyság történetének átmeneti korszakában született meg, amikor az ország még rendkívül széttagolt, rossz infrastruktúrájú volt; jórészt „paraszti társadalma” a műveltség alacsony fokán állt, többféle dialektust beszélt. Így az olasz kerékpáros körverseny egyszerre reprezentálta a fiatal olasz állam sokszínűségét és modernizációs törekvéseit. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a Giro d’Italia az olaszok számára a nemzeti önreprezentáció egyik fontos eszközévé vált, s a mai napig szinte vallásos tisztelet övezi a kerékpározást és a versenyt magát. Az első modern Girónak az 1933-as kiírást szokás tekinteni. Ez a verseny már 17, átlagosan 197 km hosszú szakaszból állt, és egy időfutamot is magába foglalt.
Békeverseny: A „Steile Wand”- on, azaz a “meredek falon” küzd a mezőny az NDK-beli Meerane-ban. Előtérben Juszkó János, a 6. szakasz nyertese
1966
Tarapcsák Péter gyűjteménye
A nyugat-szászországi kisvárosban található utcácska egy mindössze 248 méter hosszú, ámde 12%-os meredekségű, kockaköves emelkedővel bír. Az utcát, amelyet addig Bergstraße-nak hívtak, az 1960-as Békeverseny tiszteletére keresztelték át az “An Der Steilen Wand” névre. Az emelkedő a mai napig is kultikus státuszt élvez a környékbeli kerékpárosok körében.
Magyarország egyik leghíresebb „viadala” kétségkívül az Osztrák-Magyar Monarchia két fővárosa közötti kerékpárverseny volt, amelynek kezdetei 1896-ig nyúlnak vissza. Az osztrák és a magyar kerékpáros szövetségek által rendezett Budapest-Bécs, Bécs-Budapest kerékpárverseny a két ország válogatott kerékpárosainak viadala volt, amelyhez később további országok válogatottjai is csatlakoztak. Az Österreichischer Radsportverband és az MKSZ megegyezett, hogy a rajt felváltva induljon Budapestről és Bécsből, az első három versenyt viszont csupán egy irányban rendezték. Később a verseny útvonala Pozsonyt is érintette, 1936 után pedig két-, majd Graz érintésével három naposra bővült a viadal. A második világháború idején a versenyt nem rendezték meg, viszont a viadal hagyománya annyira erős volt, hogy 1951-ben osztrák kezdeményezésre az Országos Sporthivatal továbbra is engedélyezte megrendezését.
