2015-ben szinte a semmiből jött és nagy sikert ért el. 2016-ban ismét az országúti kerékpársportra irányította a figyelmet a Magyar Kerékpáros Körverseny. De ki és mi van a háttérben, kik a szervezők?
Nemrég számolhattunk be a jó hírről, hogy 2017-ben is megrendezésre kerül – minimum a 2016-os színvonalon – a Tour de Hongrie. A napokban ismertettük a 2017-es Giro d’Italia útvonalát és adósok vagyunk még a jövőre Németországból rajtoló Tour de France prezentációjával is. Sokszor foglalkozunk a nagy körversenyekhez, Tourhoz, Giróhoz kapcsolódó számadatokkal, a magyar kerékpársport-rajongók kijelenthetjük, hogy jobban ismerik ezeknek a hátterét, mint a saját nemzeti körversenyünk helyzetét…
Félinformációk keringenek, sokan azt gondolják, valaki nagyon jól él belőle, vagy az államnak kerül sokba, de van, aki azt se tudja, hogy üzleti vállalkozás, az állam, vagy a kerékpáros szövetség rendezi-e… Pedig ha kicsit utánanézünk, a Tour de Hongrie-val kapcsolatban is rendelkezésre állnak, hozzáférhetőek pontos pénzügyi kimutatások, amit érdemes átnézni, ha valakit ilyen mélységekben érdekel. Az alábbiakban ezekből is szemezgetünk, valamint a főszervező, Eisenkrammer Károly állt készségesen rendelkezésünkre, hogy minden felmerülő kérdést megválaszolhassunk.
Az Eisenkrammer Károly és családja tulajdonában levő Vuelta Kft 2001. óta már a hetedik Tour de Hongrie-t szervezte ebben az évben. A versenyt sokan szurkolóként követik, és remélhetőleg egyre többen lesznek azok a fiatalok, akik a körverseny miatt kedvelik meg ezt a sportágat. Ez a cikk azonban most nem miattuk, vagy nekik íródott. Hanem a sportág háttere iránt is érdeklődők kíváncsiságának kielégítésére. Ugyanis sokan szeretnénk tudni, hogy mi is van valójában a körülöttünk levő, rajtunk túlnövő, vagy túlságosan látványos fejlődésnek induló cégek, boltok, események mögött. Vannak legális eszközei is a kíváncsiskodásnak, például a cégek pénztárcájába nézésnek. Ezt használjuk fel most, ugyanis az Igazságügyi Minisztérium honlapján minden Magyarországon bejegyzett cég adatai, éves beszámolójuk, mérlegük bárki számára hozzáférhető, persze a szervezőktől is kérdeztünk – és összevetettük a hallott és a látott adatokat. Szóval, a kérdés: hogyan is néz ki a Tour de Hongrie-t szervező vállalkozás, és mennyi pénzt tolt a versenybe, vagy éppen mennyit keresett az elmúlt években a szervező Vuelta Kft. vagy a Magyar Kerékpáros Szövetség a Tour de Hongrie-n? A tisztánlátás érdekében egy kis múltba nézéssel kezdünk.
Az első Tour de Hongrie-t 1925-ben szervezték. Erről az időszakról, vagy akár a 1960-a évek eseményeiről nagyon kevés szervezési információ áll rendelkezésre. Ma már az is történelem, hogy több évtizedes kihagyás után 1992. és 1998. között a Magyar Kerékpáros Szövetség szervezte meg a Coca-Cola Tour de Hongrie-t, Sipos János főtitkár irányításával (akit később sokan a Tour de France magyar hangjaként ismertek meg az Eurosporton). A Coca-Cola Tour az akkori szervezési színvonalon kimagasló siker volt – nem hivatalos információk alapján évi tízmillió Ft volt akkor a verseny büdzséje. Bár azokban az években még 4-5 többnapos országúti versenyt is szerveztek Magyarországon, mégis a Tour de Hongrie volt az elsőszámú esemény. Azonban a főszponzor kiszállását követően, 1998-ban megszűnt a verseny.
2001-től indult a verseny történetben az Eisenkrammer Károly nevével fémjelzett időszak. Az 1996-os és az 1998-as Magyar Körverseny összetettjében dobogóra álló versenyző 1999-ben befejezte a versenyzést és kétéves, pénzügyileg is sikeres ingatlanértékesítés után („eladott egy komplett falut”), 2001-ben fogott bele a Tour de Hongrie szervezésébe. A Vuelta Kft. a lehetőségért cserébe, az MKSz-szel kötött ötéves szerződés alapján már az első évében egymillió Ft-ot fizetett a Szövetségnek. Maga a verseny a sportszakmai siker ellenére a kevés szponzor miatt óriási anyagi bukás volt (több mint 20 millió Ft-os veszteséget könyvelt el a cég). A következő év ismét veszteséges volt, olyannyira, hogy Eisenkrammeréknek a tartozások miatt a lakásukat is el kellett adniuk. 2003-ban sikerült először stabilizálni a verseny költségvetését, új támogatók, szponzorok bevonásával – ebben az évben már 30 millió Forint felett volt a Tour költségvetése. 2004. és 2005. a látványos fejlődés évei voltak: a média egyre érdeklődőbb lett a verseny iránt, a TV összefoglalók végigkövették az Tour de Hongrie szakaszait, több kísérő programot is szerveztek – ezekben az években 35-40 millió Forintból gazdálkodott a verseny. A 2001. és 2005. közötti években az MKSz-nek egyetlen forintjába sem került a körverseny, minden bevételt Eisenkrammer Károly cége teremtett elő. Nem tartozik szorosan a pénzügyekhez, de ebben az időszakban lett igazán ismert „márkanév” Magyarországon a Tour de Hongrie. Sportpolitikai kapcsolatépítésben óriási előrelépés volt, hogy 2004-ben Jean-Marie Leblanc, a Tour de France versenyigazgatója akasztotta az érmeket a győztesek nyakába a kékestetői befutón és a budapesti célban.
2006-ban az országúti szakágért felelős szövetség vezetői nem hosszabbították meg a Vuelta Kft. szerződését, hanem inkább átadták azt egy miskolci versenyszervező, Mihail Sutkó kezébe. Erre a döntésre a korábbi szponzorok, támogatók (például a T-Mobile, a Michelin, vagy a Toyota), és a partner városok mind kiszálltak a Tour de Hongrie mögül – hiszen ők nem a versennyel vagy a Szövetséggel, hanem a Vuelta Kft-vel szerződtek. Az új szervező 2006. és 2008. között a Magyar Körversenyt főleg Miskolcon és környékén szervezte meg. A verseny csak árnyéka volt a korábbi önmagának, pedig ebben a három évben a szövetség még anyagilag is támogatta a szervezőt. 2009-ben pedig hagyták szép csöndben kimúlni a jobb sorsra érdemes eseményt. Az MKSz 2015-ig egy lépést sem tett a verseny felélesztése érdekében, mert közben minden érintett számára kiderült, hogy ez egy nagyon költséges mutatvány, és csak nagyobb beruházások árán és komoly szervező stábbal lehetne legalább a 2005-ös színvonalon megszervezni. De ehhez sem az országúti szövetségnek, sem más versenyszervezőknek nem volt sem pénze, sem kapacitása.
Az Eisenkrammer Károly által vezetett Vuelta Kft. 2006. után a Tour de Hongrie nélkül új feladatokat keresett – és amint a cég honlapján is látható – talált is. A Vuelta Kft. kisebb bringás rendezvények, túrák szervezésére állt rá, oktatással, valamint európai uniós turisztikai projectek menedzselésével kezdett foglakozni. A bringás projectjei közül talán a legismertebb a McDonald’s-cal közösen szervezett BringaMánia program és az iskolai tantárggyá fejlesztett BringaAkadémia. Csupán két nagyobb verseny szervezését tartották meg: a Mátra Maratont és a Tour de Zalakarost. A sokszínű tevékenységnek is köszönhetően a Vuelta Sportiroda stabil lábakra állt 2006 óta. A cégadatok alapján 2014-ben a Vuelta Kft 108,4 millió forintos bevétel mellett 33,3 millió forintos adózás előtti eredményt ért el – ezek az eredmények alapozták meg a 2015. évi Tour de Hongrie szervezését, de erről majd később. A megmaradt kisebb versenyek szervezése a cég pénzügyeinek a 13-15%-át tették ki ebben az időben. Nem mellékesen, 2010. és 2013. között a Vuelta Kft. több, határon átnyúló programot is megvalósított, szerveztek bringás eseményeket, túrákat, bemutatókat Ukrajnában, Romániában (Erdélyben) és Szerbiában is. 2014-ben szerveztek ismét többnapos országúti versenyt. A Horvátországban és Magyarország dunántúli megyéiben zajló amatőr többnapos versenyen, a Dráva Touron bizonyították, hogy képes a szervező csapat akár egy négynapos, határokon áthaladó verseny szervezésére is. Így érkeztünk el a 2015. évhez.
2015. március közepén állapodott meg az MKSz új elnöke, Polony István és Eisenkrammer Károly, hogy a Vuelta Kft. 10 év után ismét nekifog a Tour de Hongrie szervezésének. Polonyi István az elvi támogatás mellett az első szponzorok megtalálásában is segítette a szervezőt. Az MKSz a saját költségvetéséből anyagi támogatást nem tudott adni a versenyhez, viszont bruttó 6,3 millió forintot kért el a névhasználatért. A Vuelta Kft. a korábbi évek tapasztalatai és a magas elvárások miatt 90-95 millió forintra tervezte a verseny 2015. évi költségvetését. A bevétel jelentős része (40 millió Ft) önkormányzati és állami támogatás lett volna, 40 millió forint szponzori bevétellel és 10 millió forintos önrésszel (vagyis veszteséggel) számoltak. Az év közben az állam részéről beígért 20 millió forintos támogatás azonban sohasem érkezett meg a cég számlájára, így a verseny tervezett vesztesége a szervező tájékoztatása alapján ebben az évben megközelítette a 30 millió Forintot. Ezt igazolják az Igazságügyi Minisztérium honlapján letölthető adatok is: 108,8 millió forintos bevétel mellett -13,9 millió forintos adózás előtti „eredménnyel”, vagyis 13,9 milliós veszteséggel zárta az évet a Vuelta Kft. Ha feltételezzük, hogy más (nyereséges) programjai is voltak az évben a cégnek, akkor valóban 20 millió fölötti veszteséget hozott a cégnek a Tour de Hongrie újraindítása. Megnéztük a Vuelta Kft-vel sok programot közösen szervező Vuelta Sportegyesület adatait is erre az évre: több mint 3 milliós veszteség – vagyis a 2015. évi Tour de Hongrie magával rántotta a mélybe a Vuelta Sportegyesület költségvetését is.
A fenti adatok alapján elmondható, hogy a 2015. évi Tour de Hongrie legnagyobb támogatója maga a szervező, a Vuelta Kft. volt. És a sportágban elterjedt pletykával ellentétben a Szövetség nem fizetett 20 millió Ft-ot a szervezőnek, pontosabban semmit sem fizetett. Sőt, a Vuelta Kft. a veszteségei ellenére, 2015-ben fizetett a Magyar Kerékpáros Szövetségnek bruttó 6,3 millió Forint jogdíjat. 2016-ban az MKSz-nek fizetendő jogdíj összege már 7 millió Forintra nőtt, és ebben az évben sem támogatja anyagilag a szervezést a Szövetség. Az év közbeni (októberi) adatok alapján a Vuelta Sportiroda 2016. évben több mint 200 millió Ft-os éves teljes bevételre, és ugyanekkora kiadásra számíthat. De maga a Tour de Hongrie még idén is veszteséges lesz, bár jóval kisebb mértékben, mint 2015-ben. 5 és 7 millió Ft közötti a verseny várható idei vesztesége. Ami akár sokkal rosszabb is lehetne, ha a Vuelta Kft. nem kapott volna több tízmillió Ft értékű barter támogatást a japán tulajdonú Dentsu médiaügynökségtől és a DigiSporttól. Ugyanis az élő közvetítést a Vuelta Sportiroda saját erőből nem tudta volna megvalósítani.
Miért nem támogatja anyagilag is az MKSz a Tour de Hongrie-t, hiszen a legtöbb, fontosabb versenyben támogatóként jelenik meg? Azért nem, mert eleve ebben a konstrukcióban állapodott meg a szervező Vuelta Kft az MKSz-szel. Vagyis abban, hogy a Tour de Hongrie nem terheli az MKSz éves költségvetését (kivétel ez alól természetesen az MKSz-en átfutó, célzott, a Tour de Hongrie szervezésére kapott állami, önkormányzati vagy szponzori támogatás). Sőt, a szervező évente névhasználati díjat fizet az MKSz-nek. A Vuelta Kft. cserébe ezért hosszú távra tervezhet, és nyugodt lehet abban, hogy az MKSz nem veszi el tőle a szervezés jogát (ahogy az történt 2006-ban), és így hosszabb távon a befektetett pénze is megtérülhet.
De mi kerül ilyen sokba ezen a versenyen? Egyáltalán sok ez vagy kevés? Összehasonításként a WordTour sorozatba tartozó Tour de Pologne éves költségvetése a publikus információk alapján 150 millió Zlotyi, vagyis közel 1,1 milliárd Forint. A Tour of Slovenia teljes szervezési költsége nem ismert, de csak az Eursosportra kerülő élő adás elkészítésének a költsége – iparági információk alapján – meghaladja a 200 millió Forintot. De hogy közelebbi példát említsünk: a Törzsök Zsolt által szervezett egynapos V4 kerékpárversenyt 2015-ben 20 millió, 2016-ban pedig 30 millió Forinttal támogatta a Külügyminisztérium. Hogy megértsük, mikből is áll össze egy nagyobb kerékpárverseny költségvetése, rákérdeztünk néhány konkrét adatra, hogy mikre is kell költenie a Vuelta Kft-nek? Eisenkrammer sorra hozza is a példákat:
- A mezőny haladását hat napon át 10 motoros rendőr, 3 rendőrautó és 20 szervező motoros (Útvonalbiztosítás Egyesülettől) biztosítja. Rajtuk kívül még több száz rendőr és polgárőr dolgozik az útvonalon.
- A mezőnyt két mentőautó, egy orvosi kocsi és egy motoros mentő kíséri.
- A karavánban összesen közel 100 db digitális rádiót használnak, amelyek 4-5 különböző frekvencián dolgoznak a feladatnak megfelelően. A karavánban halad egy rádiójeleket erősítő kocsi is. Ennek a rendszernek a bérlése önmagában közel hárommillió forint.
- A célterületeken több mint 2000 méter kordont használnak fel – amiket valahogyan szállítani is kell, és valakinek fel kell naponta építeni, és el is kell bontani. A kordon darabja 500 Ft/nap.
- A 2016. évi élő TV közvetítéssel számos új feladat és költség járt, például kiderült, hogy a közvetítő kocsik, és a kivetítő LED fal áramfelvétele olyan nagy, hogy a városok főterein található elektromos hálózatok nem bírják el a 3×100 Amperes terhelést. Ezért nagyteljesítményű áramfejlesztő rendszert kellett minden városba telepíteni.
- A karaván (versenyzők, kísérők szervezők, média) teljes létszáma közel 400 fő, akiknek 3-4 csillagos szállodában kell szállást biztosítani – a szervező költségén. Sokan nem is sejtik, hogy mekkora nehézségbe ütközik egy magyarországi városban vagy annak környékén egy-egy napra, megfelelő minőségű szállást találni 400 főre.
- Csak a TV stáb létszáma elérte a 40 főt. Nem mellékesen az élő adás elkészítésének háttere több cikket is megérne. Egy technikai csoda, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel az élő adás megvalósult a DigiSporton és az interneten (az Eurosporton látható kerékpáros közvetítések költsége naponta 30-50 millió Ft – és ez még nem a Tour de France színvonala, hanem csak egy kisebb eseményé).
- A marketing és kommunikációs költségek (óriásplakát kampány, rádió tv és online kampányok) is nagyságrendekkel magasabbak, mint egy „normális” amatőr versenyen.
- A Nemzetközi Kerékpáros Szövetég (UCI) által előírt 5 millió forintos pénzdíj, az UCI naptárba kerülés díja vagy az előre megrendelt doppingvizsgálatok költsége a szervezőt terhelik.
- És sok más egyéb mellett ott van az előkészületek egyéves költsége is. A Vuelta Kft-nél 10 fős stáb főállásban foglalkozik a verseny előkészítésével, vagyis az útvonallal, az engedélyekkel, a rajt és célvárosokkal, a szállásokkal, a biztonsággal, az építéssel, az eszközök logisztikájával, az egyedi eszközök gyártásával, a médiával, a külső és belső kommunikációval, a jogi ügyekkel, a támogatókkal, a szponzorokkal, a kapcsolódó programokkal, és természetesen a meghívott csapatokkal. Nem mellékesen állandó kapcsolattartásra van szükség az MKSz-szel, és az UCI-val is.
Vagyis látható, hogy egy nemzetközi, élő TV közvetítésre is számot tartó, többnapos országúti verseny költségvetése akár több százmillió Forint is lehet. Ami egyrészt hatalmas pénzügyi kockázattal jár, másrészt azonban megfelelő támogatói háttérrel akár jó üzlet is lehet. Eisenkrammer Károly nem is tagadja, hogy a 2015-ben elbukott közel harmincmillió forintot (a 2001-es húszmillióhoz hasonlóan) nem veszteségnek, hanem befektetésnek tekinti – egy olyan eseménybe, amely 2-3 év múlva már akár nyereséget is termelhet. De fontosnak tartja kiemelni, hogy aki tisztán üzleti megfontolásokból akar versenyszervezésbe fogni, az keressen más sportágat. Ide a profizmus mellett szükség van nagyfokú elhivatottságra és a sportág iránti alázatra is. A Vuelta Kft. vezetője éppen ebben látja a verseny fejlődésének zálogát: a cég lelkes munkatársai mellett a külső segítők, a szerviz autók sofőrjeitől a motoros biztosítókon át az operatőrökig, mindenki a lehető legjobbat akarja kihozni magából. És ez a lelkesedés meg is látszik a munkájukon, ez viszi előre a Magyar Körversenyt és remélhetőleg a magyar kerékpársportot is.
Melléklet: Vuelta_Kft__2015_Eredmenykimutatas
Fotók: Vanik Zoltán, Takács Tamás
