2018-ban a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács megbízásából elkészült egy jegyzet a bűnmegelőzés szerepe és helye a sportfoglalkozásokon témában, mely testnevelőtanároknak, edzőknek, sportszakembereknek szól. A Sport, közösség, bűnmegelőzés jegyzet kifejezetten hasznos mindenkinek a kerékpársportban is, aki gyerekekkel foglalkozik, ezért egy cikksorozatban dolgozzuk fel a szakanyag tartalmát remélve, hogy kedvet csinálunk az edzőknek ahhoz, hogy részletesebben áttanulmányozzák a jegyzetet és alkalmazzák a benne foglaltakat edzéseiken. Az előző részekben a sportfoglalkozásokon használható módszerek közül az értékeinkkel kapcsolatos, felelősségvállalásra irányuló feladatokról és a bizalomjátékokról, a kommunikációt segítő játékokról, az előítélettel kapcsolatos játékokról írtunk, a hatodik részben pedig az edzőtáborokkal foglalkozunk.
Az edzéseken és az iskolai testnevelésórákon túl az edzőtáborok még inkább alkalmasak a sportolók egyéb készségeinek fejlesztésére, hiszen sokkal több időt tudunk ezekre a tevékenységekre szánni és nem a sporttól vesszük el az időt. Ezenfelül a gyerekek ilyenkor jelentős időt töltenek együtt a foglalkozásokon kívül is, ezért egy edzőtábor tökéletes alkalom arra is, hogy mindenki jobban megismerje a másikat és kialakítsunk egy közös értékrendet, és megfogalmazzuk az elvárásokat a csapaton belül. Itt lényeges kitérni arra, hogy az elvárások megfogalmazása nem csak a sportban, hanem az élet minden területén fontos, érdemes itt a párkapcsolatokra, a családra vagy a munkahelyre gondolni, az elvárások megfelelő kommunikálása nélkül komoly félreértések lehetnek mindenhol. Egy edzőtábort érdemes felhasználni közös, mindenki által elfogadott szabályok megalkotására is.
És miért is fontos a közös szabályalkotás? A válasz nagyon egyszerű, azért, mert egy felnőtt által diktatórikusan bevezetett szabályt kevésbé szívesen fognak betartani a gyerekek, mint azokat, amiknek a létrehozásában ők is részt vettek. Persze nem arról van szó, hogy minden kontrollt elengedve a gyerekekre bízzuk a szabályok megalkotását, hanem mi irányítjuk kérdésekkel a szabályalkotást és a tartalom főbb egységeit is mi határozzuk meg, de a döntéseket részben átadjuk a gyerekeknek.
A jegyzet az alábbi témaköröket javasolja a szabályok megalkotásánál:
– Mik a céljaink? Mit szeretnénk elérni?
– Hogyan kommunikálunk az év során egymással, ki, mit, hol és hogyan jelez?
– Milyen szankciókkal sújtsuk azt, aki nem jár edzésre?
– Hány edzésre kötelező járni?
– Mit várunk el a társakkal és az ellenfelekkel, szülőkkel, edzőkkel szembeni tisztelet terén?
– Mit jelent számunkra a pontosság, mikor kell az edzésre, mérkőzésre megérkezni?
Az elkészült szabálylistát utána érdemes kinyomtatni és mindenkivel aláíratni, ezután pedig mindenkinek adni belőle egy másolatot vagy feltölteni a közös csoportba ahol bármikor elérhető lesz. Ezután már bátran elvárhatjuk, hogy mindenki betartsa a szabályokat, hiszen elfogadták azokat a megalkotásukkor.
Ezenkívül egy hosszabb időt igénylő, remek játékot is javasol a jegyzet az edzőtábor idejére, ami segít felismerni azt, hogy a sztereotípiák mennyire félrevezethetik az embert és nem érdemes félinformációk alapján megítélni valakit. A játék így szól:
[message_box title=”” color=”blue”]Leila át akar kelni a krokodiloktól hemzsegő folyó túlsó partjára, hogy találkozhasson szerelmével,
Mohameddel. Elmegy Ahmedhez, s megkéri őt, hogy vigye át csónakján a túlpartra. Ahmed azonban nemet mond Leilának. Leila ezután gondol egyet, és elmegy Alihoz, akinek szintén van egy csónakja, és megkéri, hogy vigye át a folyó túlsó partjára. Ali azt válaszolja, hogy ha Leila nála tölti az éjszakát, akkor másnap átviszi a folyón. Így is történt. Leila ezután találkozik Mohameddel és mindent elmond neki. Mohamed azonban elutasítja a lány szerelmi közeledését. Leila nagyon szomorúan bandukol, és útközben találkozik Jaffarral, akinek mindenről beszámol, ami vele történt. A nap második felében Jaffar összetalálkozik Mohameddel, és jól összeveri.
Ezt követően kérjük meg a játékosokat, hogy tegyék rangsorba a szereplőket! Jelöljék ötössel (5) a legpozitívabb, egyessel (1) a legkevésbé pozitív szereplőt.[/message_box]
“Ezt követően csoportokba osztjuk őket, ahol többen alkotnak meg egy közös értékrendlistát. Itt meghallgatjuk valamennyi csoport képviselőjét, s beszélgetünk arról, hogy milyen módon jutottak konszenzusra. Ha nem sikerült megegyezniük, akkor annak mi volt az oka.”
Ezután kérjünk meg pár gyereket, hogy mondják el saját meglátásaikat a történettel kapcsolatban, ebből már látszani fog, hogy mennyi sztereotípia él bennük. Ezután pedig osszuk őket csoportokba, hogy közösen alkossák meg a csoport értékrendlistáját, végül pedig a csoportok képviselőit hallgassuk meg arról, hogy hogyan jutottak konszenzusra, illetve, ha nem sikerült megegyezniük akkor annak mi lehetett az oka.
Viszont a történet még nem ér véget, érdemes kiegészíteni ezzel a résszel:
[message_box title=”” color=”blue”]Leila 17 éves középiskolás lány. Mohamed 36 éves, nős, két gyermeke van, és Leila tanára a középiskolában. Ahmed szintén Leila tanára. Ali, Leila idős, egyedül élő nagyapja, aki nagyon szereti és félti a lányt, ezért későn este már nem engedi sem hazamenni, sem átkelni a folyón. Miután Leila beleegyezik, hogy nála marad, megteáznak, jól elbeszélgetnek és a lány ott alszik a nagyapja házában. Jaffar egy pszichopata őrült, aki rendkívül erőszakos, de kedveli Leilát.[/message_box]
Ezután jelentősen meg fog változni a gyerekek értékelése az adott személyekkel kapcsolatban és könnyen rávezethetjük őket arra, hogy a sztereotípiák könnyen félrevezethetik az embert, és előítéletektől mentesen, minél több információ birtokában értékeljünk valakit. Ami például a sportban is rendkívül fontos, soha ne a megjelenésük alapján ítéljük meg az ellenfelünket, mert meglepetés érhet bennünket, egy nem a legmodernebb kerékpárt és felszerelést használó bringás is csúnyán legyőzhet minket.