Miközben Magyarországon a SuperCross sorozat eseményein küzdenek a hazai versenyzők, az Egyesült Államokban 1999 óta edzősködő, 45 éves Tisza Zoltán – aki 2008 végén bajnokságot nyert a Postás pályán – november 12-én New Yorkban ért el szép sikert, amiről alábbi levelében számol be:
„Az igazat megvallva kicsit elfáradtam a hosszú szezonban és már lassan kezdtem lehúzni a redőnyt a szezon végén, de még azért elzizzentem a Staten Island-i állami bajnokságra. Kb. már 3 hete csak szigorúan alig gurulgatok, viszont annál többet dézsmázok. Ez persze meg is látszott a hétvégi teljesítményen szó szerint… Igazság szerint ez lenne az a verseny, ahol vagy NY-bajnoki címért, vagy legalábbis a pódiumért kellene harcolnom, ami azért meg is lett, de csak soványan.
Tisza Zoltán (középen)
A rajtnál jól jöttem el, semmi gond, kb. valahol a 6-8. hely körül, ami teljesen ok nálam, mert nem ez az erősségem és tudom, hogy lesz még lehetőség előrébb jutni. Hát most nem nagyon volt, egyszerűen mert nem volt lóerő. A diesel motorom azért ketyegett rendesen és voltak olyan részek, ahol kétségtelenül a piros zónában voltam több-kevesebb időre. Néha mikor leneztem a watt-mérőmre és láttam a 178 körüli pulzus számokat, tudtam, hogy kicsit be kellene osztani azt nem létező erőt, ha be akarom fejezni a versenyt. Szóval visszakapcsoltam a 6. sebességből a 4. fokozatba, és realizálnom kellett, hogy ma nem a győzelemért harcolunk! 🙂
De semmi baj, szép helyen volt a verseny, az Atlanti óceán partjára is betettek egy futó reszt, szóval mint a jó horgász-etikett mondja, “ha a horgász nem fog semmit, akkor gyönyörködik a táj szépségében!” címmel magam is ezt tettem, miközben a szívem kegyetlenül ütötte a másodpercenkénti 3 szívdobbanást, csak hogy el ne aludjak a nagy tájnézegetés közben.
A technikás részeket elveztem a legjobban és szuper jó volt hallani, hogy nagyon sokan drukkoltak nekem ezeken a részeken. Végül összetettben a 7. helyen gurultam be, de ami fontosabb volt, a bajnokságban a 3. helyet sikerült megcsípnem. Persze az egyik ökör rosszul írta ki a végeredményt és az egyik mögöttem érkező versenyzőt tették be a bronzéremre, de semmi gond, már abszolút nem érdekelnek az ilyen dolgok.
Az élet szép és élvezni kell!!!”
