A Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) több javaslattal is kapcsolódik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium KRESZ-módosító kezdeményezéséhez – olvasható a BringaSport.hu mai közleményében:
2017. február elején a Kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős Kormánybiztos, Révész Máriusz hívta össze azt a tanácskozást, amelyen kerékpáros szervezetek és a közlekedéssel foglalkozó állami szereplők (rendőrség, hatóságok, közútkezelő, jogszabály-előkészítők) vettek részt.
A Magyar Kerékpáros Szövetség két, sporttal kapcsolatos területen kíván változást elérni. Egyrészt a mindennapi edzések elősegítésére bevezetné a KRESZ-ben a „sportkerékpáros” fogalmát, másrészt pedig a versenyek szerevezése során változtatná meg a jelenlegi, lehetetlen állapotot.
Edzések
A tervezet alapján a „sportkerékpáros” számára nem minden esetben lenne kötelező a kerékpárutak használata, a motorokhoz hasonlóan használhatnák a buszsávokat, és lehetőség lenne arra is, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén, zárt csoportban, egy sávon belül, egymás mellett is közlekedhessenek, akár lakott területen kívül is. Ezzel a nem csak a maguk számára, hanem a többi jármű számára is biztonságosabbá válna a közlekedés, hiszen egy 20 méter hosszú, zárt csoport előzése kisebb baleseti kockázattal jár, mint egy 40 méter hosszú menetoszlopé.
Más, kevésbé életszerű szabályok módosítása is napirenden van, például a versenykerékpárokon a csengő vagy a prizma kötelező használatának eltörlése – természetesen csak abban az esetben, ha a kerékpáros csak nappal (megfelelő látási viszonyok között) használja a kerékpárját. A sportkerékpáros definíciójának kidolgozásában több nemzetközi példa is segíthet: meghatározó lehet a kerékpár súlya, alakja, a fejvédő viselete, de előírás lehet a KRESZ-vizsga és az MKSZ versenyengedély megléte is.
Országúti versenyek
Az országúti versenyek során sok feszültséget és megoldatlan, megoldhatatlan problémát okoz, hogy a jelenleg hatályos KRESZ alapján nem lehet az UCI szabályaihoz igazodó versenyt szervezni. Kivéve, ha az út hermetikusan (például folyamatos kordonnal a rajttól a célig) el van zárva a forgalomtól – de ez egy országúti versenyen kivitelezhetetlen. A közútkezelők csak úgy adnak engedélyt a versenyek szerevezésére, hogy azokon a KRESZ szabályait be kell tartani (jobbra tartás, elsőbbségadás, sebességhatárok). Bármennyire meglepő, de ez alól még a rendőri biztosítás sem ad felmentést. Baleset esetén a felelősség megállapításánál hamar kiderül, hogy hiába volt engedély, hiába volt rendőr, akkor is a kerékpáros vagy a szervező lesz (vagy lehet) a hibás. Jól mutatja a helyzet fonákságát az az eset, amikor 2015-ben a Tour de Hongrie mezőnyét kísérő autókat az útvonalengedély és a rendőri biztosítás ellenére is megbüntette a rendőrség gyorshajtás miatt (a kerékpárokon nem volt rendszám, így a kerékpárosok megúszták büntetés nélkül).
De még ennél is nagyobb baj, hogy a közlekedés más résztvevői nem tudják, hogy mi a teendő akkor, ha szemből találkoznak egy kerékpáros mezőnnyel. Még ha a rendőr intésére meg is állnak, félrehúzódnak az útról, egy idő után újra elindulnak, és ezzel veszélyeztetik a rendőr mögött érkező kerékpárosok testi épségét, vagy esetleg egy baloldalon közlekedő szervezői autóval ütközhetnek. Az ilyen esetek elkerülése érdekében az MKSZ egy olyan szabálymódosítást kezdeményez, amelyben bevezetésre kerülne a KRESZ-ben a „kerékpárverseny” fogalma. Ez alapján a mezőny előtt haladó autón levő, vagyis mozgó „Útzár eleje” és a mezőny mögött haladó „Útzár vége” táblák közötti szakaszon az új szabály megtiltaná a közlekedést, vagyis az autók újraindulását. Az alábbi ábra mutatja tervezet lényegét:
Természetesen egy ilyen szabály bevezetése nem oldana meg automatikusan minden problémát, mert ettől még ugyanúgy szükség lesz a rendőrökre és sok más szervezőre, de legalább legális keretek közé kerülhet a versenyszervezés Magyarországon.
Eisenkrammer Károly
MKSZ alelnök
