A gép meglehetősen pozitív első benyomást tett rám, ütős megjelenésével egyből levett a lábamról. Pedig mindössze néhány fekete alapra pakolt fehér csíkról lenne szó. Ezek azonban ott vannak ahol kell, és ha valaki úgy érezné, hogy túlhangsúlyozom a megjelenés kérdését, az gondoljon bele abba, hogy a középkategóriás országúti gépek vásárlóközönsége számára melyek a legfontosabb paraméterek a kerékpár kiválasztása terén…
…elsődleges szempont az ár, és mivel általában kezdő bringásokról van szó, ezért az alkatrészek műszaki paramétereit beelőzik az esztétikai szempontok. Ilyen téren pedig e havi országúti tesztkerékpárunk elég erősnek bizonyult. Itt nem feltétlenül csak a dizájnra gondolok, hanem a váz kidolgozására és részletmegoldásaira. A fényezés hibátlan, az eldolgozatlan hegesztések szépnek mondhatóak, a váltóbowdenház kicsiny torpedót formázó feszítőcsavarjai pedig az eddig általam látott legformásabb darabok. Vázanyag tekintetében a Speckó alap A1 alumíniumötvözetével állunk szemben, melyből változó keresztmetszetű csövek készültek hidroforming eljárással. A hátsó háromszög csövei erősen hajlítottak, a támvilla pedig kifejezetten filigrán, így kedvezően befolyásolja a komfortérzetet. A villa karbon szárakkal és alu nyakkal- illetve vállal rendelkezik. A vázgeometria a már-már standardnak számító paramétereket követi, emellett tényleg vidáman befér a 25-622-es külső is, a két darab kulacstartó-férőhely elhelyezése pedig tökéletes.
Tiagra 2007
Ami elsőnek feltűnik a gépen, az a Shimano alsó-középkategóriás szettjének jelenléte, melyet első alkalommal próbálhatjuk ki élesben. Minden egyes alkatrésze kísértetiesen hasonlít a 105-ösre, olyannyira, hogy ember legyen a talpán, aki tíz méterről meg tudja állapítani, hogy mit is lát éppen. A két szett közötti viszonyra valóban a hasonlóság a legjobb szó, mert a Tiagra csak külsőségeiben viseli magán a drágább alkatrészcsaládok műszaki megoldásait. Fékváltókarja bár megkapta a tízes rendszereknél megismert bölcsőformát, a váltók pedig széles csaptávolsággal rendelkeznek, de mindezek ellenére csak kilencfokozatú, amit személy szerint én annyira azért nem is bántam. A féktest pofái szögben állíthatóak ugyan, de nem cartridge-rendszerűek. A hajtómű integrált kialakítású, de a karok nem üregesek, így megjelenésében igen, de összteljesítményében nem hozza a drágább rokonoknál tapasztaltakat.
Kerekek
Számomra ismeretlen tajvani gyártó felniit kapta a gép, melybe egyenes fejkialakítással rendelkező fekete rozsdamentes acélküllők kapcsolják azokat az agyakat, amelyekhez a katalógus szerint a Speckó adta a nevét (ez a tapasztalatok szerint minőséget jelent). Sima kónuszos darabokról van szó, melyek a Shimanóhoz hasonlóan finoman csapágyazott példányok, így a Tiagra agyak formavilágának ismeretében nincs okunk kesergésre, hogy nem azok kerültek ide. A fűzésminta és a küllőszám szimpatikus, ezzel a felni-profilmagassággal (27 mm) még az első kerék súlya is az (826 g). A kerékszett össztömege ennek ellenére a hátsó (1115 g) jóvoltából mégis a 2 kg felé közelít. A felniről viszont legalább elmondható, hogy aero kialakításához híven legalább keskeny is (19,5 mm), így a 20-622-es külsőnek is lehet létjogosultsága rajta bizonyos helyzetekben. Negatívumként a mindössze 7,5 mm széles (az ideális érték 9,5-11 mm között van) fékezőfelületet említeném. A szettre került kevlárperemes külsők 233 grammos tömege jóval magasabb árkategóriát idéz.
Kiegészítők
A vázhoz jól passzoló formavilágú, igényes Crane Creek kormánycsapágyat egy Specialized stucni tartja egészben, melyet ehhez az ehhez a vázmérethez passzolónál egy centivel rövidebbnek találtam. A kormány szintén a gyártó nevére márkázott darab, és túlméretes befogóval rendelkezik, de szerencsére a felvastagított rész olyan kialakítású, hogy tisztességesen elfér rajta minden szerelvény, ami ezzel az átmérővel kompatibilis. A parafás bandázs alá extra zselébetét került a komfortot növelendő. A nyereg kényelmes és árkategóriájához képest nem is túl veszélyes tömegű darab, a nyeregcső is rendben lenne, ha a nevetséges „karbonkabát” felett szemet hunyunk…
Menet közben
Tesztkerékpárhoz mérten szokatlanul sokat mentem az Allez Sporttal, ebben a praktikus okok mellett az is közrejátszott, hogy igencsak tetszett a gép. A vázzal kapcsolatosan semmi rendellenességet nem tapasztaltam, minden rendben van vele. Az elmúlt pár évben már volt szerencsém a Shimano közel összes 9-es és 10-es szettjét végigpróbálni, így volt némi összehasonlítási alapom. Ennek fényében feltűnt, hogy a fékszett kicsit gyengébben teljesít a megszokottnál, a váltórendszer ellenben ugyanazt a finomságot és pontosságot nyújtja, mint a többi bölcsőformájú nagytesó. Egyetlen egyedi esetem volt vele, amit nem tudok hová tenni, mégpedig, hogy egy ízben úgy beragadt a bal kar, hogy percekig nem tudtam kistányérra váltani. Ez a probléma már más harmadik generációs Shimano fékváltókaroknál is előfordult, és állítólag „bekopás” után teljesen megszűnik. A fokozatkijelző formai kialakítása minden elismerést megérdemel, szükségességességével kapcsolatosan azonban vannak fenntartásaim. Az első váltó terelőlemezét a valódi Hollowtech2-es rendszereknél megszokott szűk hézagokkal állítottam be, a Tiagra nem üregelt karját azonban így éppen bele tudtam taposni a lemezbe. Az áttételezésnél fontos tisztában lenni azzal, hogy a 12-25-ös sorba már nem fért bele a 16-os lánckerék, ami sokaknak hiányozhat síkon. Az 52/12 legkeményebb kombináció hosszú lejtőkön kevés lehet, 65 km/h-nál menthetetlenül elpörög vele az ember lába. Ezek persze nem hibák, csak tények, melyekkel érdemes tisztában lenni.
Összegzés
Talán nem sértek meg vele senkit, ha a „pályafutásom legszebb tesztkerékpárja” címet ezennel az Allez Sportnak adományozom. A gép jelen állapotában kezdő és sportfelhasználásra tökéletes, ha ilyen bringát keresnék magamnak, akkor sok mindenbe nem tudnék belekötni. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy járt már nálunk olyan ennél komolyabb felszereltségű gép, mely bizony kevesebbe került, mint az Allez Sport. Jogosan merül fel a kérdés az olvasóban, hogy akkor mit is kapunk valójában a különbözetért? Nos talán azt, hogy erre a vázra is élettartam garanciát vállal a gyártó, mely egyáltalán nem általános manapság…
[poll id=”50″]
Eredetileg megjelent a Bikemag 2007. májusi számában.
InfoBox:
Forgalmazó: Velotrade Kft.
Származási hely: Tajvan
Vázgarancia: Élettartam
Vázméretek: 54 („M” – tesztelt); 56; 58; 61
Színválaszték: fekete-fehér (tesztelt); fekete-piros
Alkatrész-garancia: 1 év
Ajánlott fogyasztói ár: 269.900 FtVáz: Specialized A1 butted alumínium
Villa: Specialized; karbon szárak, alu váll és nyak
Hajtómű: Shimano Tiagra FC-4500; 170 mm; 39/52 fog (876 g)
Középrész: Shimano SM-FC-4500; angol menetes (98 g)
Lánckeréksor: Shimano HG-50-9; 12/25
Lánc: Shimano CN-HG73
Fékváltókarok: Shimano ST-4500; 9 fokozat
Hátsó váltó: Shimano Tiagra RD-4500
Első átdobó: Shimano Tiagra FD-4500; bilincses
Fék: Shimano Tiagra BR-4500; (379 g)
Első agy: Specialized; kónuszos; 24 furat
Hátsó agy: Specialized; kónuszos; 28 furat
Felnik: Jalco GX460, szegecselés nélküli
Küllők: Rozsdamentes fekete; 2,0 mm; elől 2, hátul 3 kereszt
Külsők: Specialized Mondo; kevlárszálas; 23-622 (233 g)
Kormány: Specialized Comp 6061; ergonomikus; 31,8 mm / 440 mm
Stucni: Specialized Sport; 37,8 mm / 100 mm / 7 fok
Kormánycsapágy: Cane Creek; integrált; 1 1/8”; A-Head
Nyeregcső: Promax; 27,2 mm / 350 mm (272 g)
Nyereg: Specialized Comp 143; acélpálcás (305 g)
Bandázs: Parafás, zselébetéttel
Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 72,5 fok
Nyeregvázcsőszög: 73,5 fok
Tengelytáv: 984 mm
Láncvillahossz: 405 mm
Nyeregvázcsőhossz (ülőcső tetejéig mérve): 500 mm
Felsőcsőhossz: (csőközéptől csőközépig): 525 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 548 mm
Stucnihossz: 100 mm
Középcsapágy-magasság: 275 mm
Súly: 9,01 kg (pedál nélkül)
